Mire jók az emberi jogok, ha emberi életeket semmisítenek meg?

Alapjogokért Központ új könyvének bemutatója

A San Pablo CEU Egyetemi Alapítvány a One of Us (Egy közülünk) Szövetséggel és több mint ötven civil szervezettel közösen 2023. február 8-án nemzetközi konferenciát szervezett Brüsszelben az abortusznak az EU Alapjogi Chartájába való felvételére irányuló, francia kezdeményezésű tavalyi javaslatról. A szervezet egy keresztény életvédő mozgalom, amely 24 uniós tagállamban van jelen. Fő célja felszólalni a „közülünk való", még meg nem született gyermekek védelmében.

A rendezvényen több mint százötvenen vettek részt, köztük volt és jelenlegi európai parlamenti képviselők, jogászok és értelmiségiek Szlovéniából, Magyarországról, Portugáliából, Franciaországból, Szlovákiából, Ausztriából, Máltáról, Németországból, Hollandiából, Olaszországból és Spanyolországból. Az előadók felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy a javaslat fényében alapvető fontosságú az aktív életvédelem. Az abortusz alapjoggá nyilvánítása az élethez való alapvető jogot sértő intézkedés lenne, amely emellett magában az EU Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba és a szubszidiaritás elvébe is ütközne, ugyanis az abortusz szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik.

A kettős mérce az EU-ban szinte minden területen tetten érhető, de véleményem szerint különösen a családhoz és gyermekekhez való hozzáállás terén ordító az alaptalan különbségtétel. Míg a hagyományos családmodellt ósdinak, meghaladottnak tartják, az alternatív együttélési formákat, a „szivárványcsaládot" piedesztálra emelik. Jusson eszünkbe a végül visszavont bizottsági iránymutatás, amelyben kiemelték, hogy nem üdvös a heteroszexuális kapcsolatok bemutatása a kommunikációs anyagokban. Miközben rá akarják erőltetni Európa népeire az illegális bevándorlók befogadását (valamint a családegyesítés révén ide jövő feleségeket és gyermekeket is), nem támogatják az európai gyermekek megszületését. Sőt, mint az tavaly Strasbourgban is megtörtént, a nők abortuszhoz való joga mellett szólalnak fel. Emmanuel Macron francia elnök beszédében akkor azt mondta, hogy az abortuszhoz való jogot be kell emelni az Európai Unió Alapjogi Chartájába.

Akkor is, ha valaki nem életvédő, csupán jogi szempontból vizsgálja a kérdést, láthatja, hogy ezzel a kijelentéssel több probléma is van. Az Alapjogi Chartában ugyanis rögtön az elején, a 2. cikkben rögzítették az élethez való jogot. Pontosan idézve az első bekezdést: „A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétől szándékosan megfosztani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó bírói ítélet végrehajtása útján történik, amennyiben a törvény a bűncselekményre ezt a büntetést állapította meg." Egy szó nem szerepel a dokumentumban az abortuszhoz való jogról, ellenben az élet védelméről egy teljes cikk szól.

Ez azt jelenti, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják a meglévő európai jogszabályokat mindazok, akik azt javasolják, hogy az abortuszt alapjogként ismerjék el. Mire jók az emberi jogok, ha emberi életeket semmisítenek meg? Akár legális egy országban, akár nem, az abortuszt annak kell tekinteni, ami: egy olyan orvosi eljárásnak, amely véget vet egy gyermek életének - néha az anya életének is. Szégyen, hogy a progresszív mozgalmak sok feministával együtt azt követelik, hogy az abortusz legyen „női jog", amikor annyi nőt öl meg – már megszületetteket és meg nem születetteket egyaránt.

Az abortusz nem jog és nem is alapjog az Európai Unió szerződései szerint, és nem is szabad, hogy az legyen. Az emberek sokszor azt gondolják, hogy mindennek alkotmányos jognak kell lennie, pedig nem ez a helyzet. Christian Frei német teológus és etikus a konferencián úgy fogalmazott, hogy „Az abortuszhoz való jog sérti az alkotmányos elveket, mert korlátozza egy leendő állampolgár élethez való jogát." Emellett az abortusz alapjoggá nyilvánításához a Chartát módosítani kellene, amihez pedig a tagországok egyhangúságára lenne szükség, és az olyan nemzetek, mint Lengyelország, Magyarország vagy Málta (az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol illegális az abortusz) minden valószínűség szerint nem adnák hozzájárulásukat. „Az abortuszt nem lehet minden országra rákényszeríteni" – mondta a máltai

Tonio Borg, az Európai Unió volt egészségügyi biztosa, jogász professzor. Hozzátette: „Az alapító atyák soha nem akarták, hogy az Unió magához ragadja a tagállamok jogait."

Az abortusz nem lehet és nem is lesz része az Európai Alapjogi Chartának - ez volt a fő üzenet minden résztvevő számára a rendezvényen és a záróünnepségen is, amelyen Rocco Buttiglione olasz politikus, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, és Rémi Brague filozófus is felszólaltak.

szerző: Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője