Minden eddiginél nagyobb a veszélye annak, hogy a háború átterjed más országokra, ha nem kezdődnek meg a béketárgyalások Oroszország és Ukrajna között. A felek igyekeznek egyre több országot bevonni a konfliktusba és a balkáni országok mellett már Afrika is egyre jobban érzi a hatásokat.
A háború globális élelmiszerválsággal fenyeget, a legkiszolgáltatottabb országok pedig Afrikában vannak. A szenegáli elnök már tavaly júniusban megkongatta a vészharangot, amikor Szocsiban tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Szenegál első embere és az Afrikai Unió vezetője már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy
országaink – még ha távol is vannak az háború színterétől, gazdasági szinten áldozatai a konfliktusnak".
Macky Sall rámutatott arra is, hogy történjék bármi, a gabonát, a többi élelmiszert és a műtrágyát érintő következményeket nem szabad Afrikára szabadítani, hiszen a kontinensen így is gyakran nehézkes az élelmiszerellátás, a műtrágya pedig a mezőgazdaság egyik legfontosabb sarokköve.
Ez valóban komoly fenyegetést jelent a kontinens élelmezésbiztonságára nézve"
– tette hozzá Sall.
A háború alatt egyszer már a küszöbön állt egy komolyabb éhínség, amikor az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciók özöne megzavarta a műtrágya, a búza és más áruk szállítását és megnövelte az élelmiszerek és az üzemanyagok árait.
Abban az időszakban drámai módon kiéleződtek az éghajlatváltozás és az élelmiszerellátás miatt kialakult konfliktusok, ilyen helyzetben pedig könnyen társadalmi zavargások törnek ki, amelyek végül polgárháborúba is átcsaphatnak – káoszt, halált és éhínséget hagyva maga után.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete ezután augusztusban előrevetítette, hogy az orosz-ukrán háború 40 millió ember élelmezésének bizonytalanságát fogja okozni és hogy a szubszaharai térség lesz a leginkább érintett.