Őrült hisztéria, háborúra készül Európa nagy része, már elkezdték az érzékenyítést is

A 80. légi dandár tüzérségi egységének ukrán katonája Bahmut közelében

Háborúra készül Európa nagy része, szinte minden országban egyszerre merült fel a hadkötelezettség körüli vita az ukrajnai háború árnyékában. Tanulmányok is készülnek, és egyes információk szerint Brüsszelben is már elkezdték összeszámolni, hogy hány katonát lehet küldeni Ukrajnába.

Naponta több száz katona esik el a csatatereken az orosz-ukrán háborúban, mindkét fél nagyon komoly veszteségeket szenvedett el az elmúlt egy évben. Pontos adatokat nyilván senki sem fog közölni, az azonban bizonyos, hogy százezres nagyságrendű az elesett katonák száma. A nyugati nagyhatalmak az értelmetlen öldöklés ellenére is minden lehetséges fórumon azt hangoztatják, hogy még több fegyvert, még több felszerelést és még több harci eszközt kell szállítani Ukrajnába, mert – szerintük – ez az ára annak, hogy Ukrajna győzelmet arasson.

Sőt, amióta a békés megoldás lehetősége egyre csak távolodik, és Ukrajna is kifogyóban van a lőszerek és katonák terén,

egyre több nyugati országban merül fel ismét az hadkötelezettség és a katonai szolgálat körüli vita. Már érzékenyítő tanulmány is készült, amellyel talán már előre megágyaznának annak, hogy a Nyugat nyíltan kijelenti: katonákat küldene Ukrajnába harcolni

- írja a V4NA.

Ukrán katonák Bahmutnál Forrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

A NATO európai tagállamai közül jelenleg csak Dánia, Észtország és Görögország írja elő a kötelező katonai szolgálatot, a közelmúltban pedig Lettországban is úgy döntöttek, hogy újra bevezetik, az intézkedés tehát folyamatban van.

Vlagyimir Putyin támadása újabb átgondolásra késztette az országokat. Romániában – amely néhány éve elutasította a hadkötelezettség újbóli bevezetését – a védelmi minisztérium ebben a hónapban terjesztette elő azt a törvénytervezetet, amely arra kötelezné a külföldön élő állampolgárokat, hogy rendkívüli állapot vagy háború esetén 15 napon belül hazatérjenek hadkötelezettség céljából. A többi ország a hidegháború vége óta már felfüggesztette ezt a rendelkezést.

De Németország új védelmi minisztere, Boris Pistorius a közelmúltban már tett olyan kijelentéseket, amelyekkel arra célzott, hogy újra szükség lehet rá.

Egészen pontosan úgy fogalmazott:

Hiba volt felfüggeszteni a kötelező katonai szolgálatot.

Igaz, a védelmi tárca hivatalosan azt közölte a sajtó megkeresésére, hogy egyelőre nincs napirenden a kötelező katonai szolgálat visszaállítása.

A nemrég kinevezett védelmi miniszter kijelentése valóságos lavinát indított el Németországban, és azóta többen követték a példáját. A Honvédelmi Bizottság elnöke, Marie-Agnes Strack-Zimmermann nem zárta ki a sorkatonaság újbóli bevezetését .

A kötelező szolgálat megszűnése alapvetően csak békeidőben érvényes. Feszültség vagy védekezés esetén újra aktiválható

– mondta az FDP politikusa a Süddeutsche Zeitung című lapnak.

Patrick Sensburg, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője továbbra is tévedésnek tartja a kötelező katonai szolgálat eltörlését. 2011. március 24-én az akkor hatalmon lévő pártjának egyetlen tagjaként a felfüggesztés ellen szavazott.

A 80. légi dandár tüzérségi egységének ukrán katonája Bahmut közelében Forrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

"Természetesen a sorkatonaság pénzbe kerül, a honvédelem pénzbe kerül. Politikailag azt a döntést kell meghoznunk: akarjuk-e egyáltalán megvédeni hazánkat?" – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus. A Foreign Policy egyik tanulmánya szerint olcsóbb, egyszerűbb és rövidebb lenne, ha a a hadkötelezettség visszaállítása helyett a tartalékos rendszert reformálnák meg és bővítenék ki. Van olyan ország, ahol ennek megfelelően úgy gondolják, hogy az ukrajnai háború fényében vonzóbbá kell tenni a katonai szolgálatot.

Először is, az európai NATO-hadseregekben lévő tartalékerők méretét szerkezeti átszervezésen kell átesni, hogy növelni tudják a méretüket. A tartalékokat már nem elsősorban a hiányosságok betömésére és az aktív szolgálatot teljesítő erők létszámhiányának pótlására kell használni, hanem aktívabban kell integrálni és egységesebben kiképezni a nagy intenzitású harci műveletek támogatására. Ez az alapvető feltétele annak, hogy a tartalékok a legrosszabb forgatókönyv esetén is képesek legyenek helyettesíteni az aktív szolgálatot teljesítő állományt. Ennek egyik módja az lenne, ha a tiszta tartalékos egységek mellett több, aktív és tartalékos katonákból álló hibrid egységet hoznának létre – olvasható a Foreign Policy tanulmányában. Néhány országban, például

Franciaországban már most fontolgatják tartalékaik megkétszerezését és az ilyen reformokat. Lengyelországban is folyamatban van tartalék haderejének, a Területi Védelmi Erőknek a bővítése, de egyelőre vegyes eredménnyel.

A dokumentum szerint az ukrajnai háború megmutatta, hogy a nagyszabású hagyományos katonai műveleteket nehéz végrehajtani, és annyira hajlamosak a súrlódásokra, hogy nem szimulálhatók megfelelően szintetikus kiképzési környezetben. Franciaország lesz az egyik első európai ország, amely ilyen nagyszabású, hadosztályszintű hadgyakorlatot tart: idén tavasszal a tervek szerint mintegy 10 000 fős gyakorlatot tartanak majd tartalékosok részvételével.

Lengyelország 200 000 inaktív tartalékos katonát tervez behívni különféle kiképzési gyakorlatokra.

"Más országoknak is követniük kell a példát. Ezeknek a gyakorlatoknak mindenekelőtt a kombinált fegyveres hadműveletek készségeit kell csiszolniuk" – írja a tanulmány szerzője.