Brüsszel szétverte az európai energiapiacot és most tovább ront a helyzeten

Támogatnák a napelem-kapacitás bővítését

A szél, a nap (naphőenergia és fotovoltaikus napenergia), a geotermikus energia, vízenergia vagy épp a biomassza tekintetében, az ezekből a forrásokból történő villamosenergia-termelésből realizált piaci bevételekre plafont vezettek be – mondta Tóth Máté energiajogász azzal kapcsolatban, hogy az EU energiaügyekért felelős biztosa márciusra tűzte ki feladatként a villamosenergia-piac működési modelljének átalakítását, miközben már így is elég komoly gondot okoztak a villamos energia termelői között a legújabb EU-s szabályok. A Magyar Energetikai Társaság alelnöke az Origónak adott interjúban kifejtette, hogy a magyar energiajog érzékenységét mutatják azok az új szabályok, hogy miközben január 15-től meg kell erősíteniük a létesülő projekteknek a hálózatüzemeltető felé a csatlakozási szándékukat, hogy számolni lehessen velük, az 5MW alatt a megújuló termelőknek nem kell majd tárolókapacitásról gondoskodniuk, hogy ne nehezedjen a helyzetük. Ezekre az új szabályokra, illetve határidőkre érdemes figyelniük a szereplőknek.

Évek óta napirenden van a villamos energia működési modelljének átalakítása az Európai Unióban. Mi ezzel a brüsszeli vezetés célja?

Valóban nem új a bizottsági igény. Az okozza a fejtörést, hogy

a gázárak emelkedése az áramárakat is emeli. A földgáz ára ugyanis indirekt módon össze van kötve az aktuális árral, és a kereslet kiegyenlítéséhez szükséges legköltségesebb technológia határozza meg a tőzsdei árakat, ami nyilvánvaló módon a gyors indítású gáztüzelésű erőmű.

Nem véletlen: a hullámzóan termelő megújulókat ki kell egyenlíteni a rendszerben, márpedig minél több a megújuló energiaforrás, annál nagyobb ez a feladat. A kiegyenlítő energia költsége épp ezért a legmagasabb, az EU tehát maga emeli így az árakat, és maga köti ilyen módon össze az áramárakat a gázárakkal. A logika tehát, hogy az utolsó belépő kiegyenlítő kapacitás, vagyis lényegében a legdrágább technológia határozza meg a villamos energia árát a piacon. Ez akkor is így van, ha más technológiák esetében az előállítás költsége alacsonyabb ennél. Ennek az oka jogszabályi: az EU 2019/943-as rendelete a villamos energia belső piacáról úgy fogalmaz, hogy a szabványos kiegyenlítő szabályozási termékre és az egyedi kiegyenlítő szabályozási termékekre vonatkozó kiegyenlítő szabályozási energiát határáralapú (egységes áron elszámolt) árképzés szerint kell elszámolni.

Tóth Máté, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke Forrás: Tóth Máté

Kadri Simson energiaügyi biztos úgy fogalmazott, hogy „felgyorsítják ezt a folyamatot", illetve „nagyon erős a politikai nyomás" rajtuk. Kérdés, hogy érdemes ezt erőltetni? Hogyan hat ez a befektetői szándékra?

A villamosenergia-termelés egy nagy tőkeigényű terület, a szereplőknek ezért leginkább kiszámítható szabályozási környezetre van szükségük, és ez minden technológia közös érdeke. Vagyis világos, hogy mi a jog feladata: az, hogy ne variálja feleslegesen a szabályozást, pláne ne állítsa fejtetőre a működési modellt. Egy mélyreható beavatkozás egyértelműen növelné az energiapiaci bizonytalanságot, ami az új beruházási döntések ellen hatna, arról nem is beszélve, hogy egyelőre minden más lehetséges működési modell kockázatai meghaladják a lehetséges hasznokat, márpedig a már hivatkozott rendelet szerint (6. cikk 4. bekezdés) éppen akkor lehet modellt váltani, ha az hatékonyabb.

Az EU-s ACER és az ENTSO-E is foglalkozott ezzel, viszont arra jutottak, hogy nem tökéletes a mostani rendszer ugyan, de egyelőre nem tudnak jobbat kitalálni.

Kadri Simson Forrás: EP/Alexis Haulot

Ez akkor valójában a megújulóknak sem jó?

Ez senkinek sem jó, valóban, a megújulóknak sem. Őket egyébként is mintha cserben hagyná az EU. Az elmúlt években pedig megszokhattuk, hogy

az EU nagyon sok mindennel szemben a zöld- és klímacéljaira hivatkozott eddig, akár a versenyképesség és az ellátás-biztonság érdekeit is nagyban feláldozva. Ez különösen igaz volt a villamosenergia-termelés, vagyis az energiamix kérdésében.

Most az EU joga szép csöndben csinált egy hatalmas hátraarcot. Nem akármilyet: elárulta a piac megújuló termelőit, nem mellesleg magát a piacot is. Az elmúlt hónapokban lényegében lefölözte a megújulókat.

Valamiért ettől nem harsogott az a sajtó, amely egyébként állandóan Magyarországot vádolja a napelemek hátrányos szabályozásával, ami egészen nonszensz.

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Wolfram Steinberg

2021-ben az egész EU-ban Magyarországon volt a legnagyobb a napelemes termelés részaránya, ráadásul jelenleg is több ezer megawattnyi új naperőművi kapacitás létesül, és a jogalkotó nem hagyja veszni az elmaradt projekteket sem egy decemberi új rendelettel. Ehhez képest az EU szabályozási környezete lényegesen zordabbra fordult.

Mit tesz az EU a megújulókkal? Mit jelent, hogy lényegében lefölözi őket?

A szél, a nap (naphőenergia és fotovoltaikus napenergia), a geotermikus energia, vízenergia vagy épp a biomassza tekintetében, az ezekből a forrásokból történő villamosenergia-termelésből realizált piaci bevételekre plafont vezettek be.

Ez a Tanács 2022/1854 sz. rendelete szerint az előállított villamos energia egy MWh-jára vetítve 180 euró. Ez azt jelenti, hogy a megújuló termelőket megfosztják a bevételeiktől, lefölözik azokat. Greta Thunberget gondolom addig befordítják a fal felé, bár tudom, már vele is rég másfajta politikai üzeneteket mondatnak el. A rendelet alapján viszont a piszkos munkát a nemzetállamoknak kell elvégezni: a tagállam jogának feladata ezt kikényszeríteni, nincs semmi automatizmus, hiába rendelet, és hiába a közvetlen hatály és alkalmazhatóság. Annyit ígér még a jogszabály (6. cikk (5) bek.), hogy a Bizottság a bevételi plafon végrehajtására vonatkozóan iránymutatást nyújt a tagállamok részére. Ilyet egyelőre a gyakorlatban nem látni.

LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT! A CIKK A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK!