Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Éppen egy éve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a „különleges katonai művelet" végrehajtását a Donyec-medencében. A 2022. február 24-én hajnalban tett televíziós bejelentésében a
katonai művelet célját az orosz elnök a helyi békés lakosság – köztük oroszok – védelmében nevezte meg,
amely az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást" szenvedett el a „kijevi rezsimtől". A „Donyecki Népköztársaság" és a „Luhanszki Népköztársaság" helyzetét a minszki megállapodás rendezte, ám röviddel annak aláírását követően kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, noha a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségében orosz ajkúak élnek ott.
Az orosz cél a fentieken túl Ukrajna „nácitlanítása" és demilitarizálása volt. Putyin beszédében veszélyforrásnak nevezte a NATO keleti bővítését és a szövetség katonai infrastruktúrájának közeledését is az orosz határok felé. Nehezményezte, hogy a NATO harminc éve elutasítja Oroszország tárgyalási kezdeményezését az egyenlő és oszthatatlan európai biztonság elvéről.
Az ukrán vezetés Putyin bejelentése után kevéssel hadiállapotot vezetett be,
a nyugati világ pedig elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Aki rövid háborúra számított, annak tévednie kellett: a fegyvernyugvás immár egy éve nem következett be, sőt:
talán még sosem álltunk ilyen távol a háború befejezésétől, mint most.
A háború a legrosszabb forgatókönyv – ezt írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a háború kitörésének reggelén a Facebookon közzétett bejegyzésében. Leszögezte, hogy a magyar kormány feladata a magyar emberek biztonságának garantálása.
Kijelentette azt is: Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.
Orbán Viktor miniszterelnök egyértelműen kijelentette: Magyarország célja, hogy a háborús konfliktusból kimaradjon; elutasította azt az álláspontot, amelyet több baloldali politikus képviselt, hogy Magyarország katonákat vagy fegyvereket küldjön Ukrajnába. A miniszterelnök elmondta: ebben a kiélezett háborús helyzetben
stratégiai nyugalomra van szükség.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban már a konfliktus legelső napján sem a béke helyreállítása érdekében emelt szót, hanem Oroszország felelősségre vonását követelte – ahogy azóta is teszi.
Ahogy a magyar kormány az elmúlt egy esztendő során következetesen a béke megteremtése mellett érvelt, úgy Brüsszel az agresszor Oroszország megbüntetésén munkálkodott.
Az utóbbi „érdekében" hozott újabb és újabb szankciók végül az európai uniós tagállamoknak fájtak, elszabadultak az energiaárak és az infláció – Oroszország gazdasága azonban a mai napig stabil.
Joe Biden amerikai elnök is igyekezett leszögezni: Oroszország szándékosan háborút indított Ukrajna ellen, a brüsszeli bürokratákhoz hasonlóan ő is a felelősségre vonást követelte. A dolgok furcsa együttállása, hogy éppen egy évvel a háború kitörése után, évértékelő beszédében Vlagyimir Putyin a Nyugatot, és már-már nevesítve, Bident tette felelőssé a háború kirobbanásáért.
Nem kellett sokat várni:
az európai gázár már a háború kitörésének napján elszabadult, annak ellenére, hogy az orosz gázszállítás zavartalanul folyt.
Ebben akadozás csak akkor következett be, amikor egyes nyugati államok elzárkóztak attól, hogy orosz gázt vásároljanak – aminek az árát egy idő után további gázáremelésben fizették meg a lakosok, és nem csak az érintett országokban.
Az árak további szélsebes emelkedését jelentős részben Brüsszelnek „köszönhetik" az EU-s polgárok.
Egyik Oroszország elleni szankciót hozták a másik után – Magyarország tiltakozása ellenére –, így a háború árát legelőször a nyugati családok fizették meg a rezsiszámláikban. Az addig fejlettnek tartott nyugati országokban elképesztő energiakorlátozásokat vezettek be, ami ebben a téli szezonban
decemberben tetőzött:
a lecsavart fűtés mellett sötétbe borult karácsonyi vásárokkal „várta" a Nyugat az ünnepet.
Az Európában viszonylag enyhének mondható idei téllel azonban nem értek véget a megpróbáltatások, sőt: szakértők szerint további – mintegy 35 milliárd köbméteres – gázhiányt és energiakáoszt okoznak 2023-ban is az elhibázott brüsszeli szankciók. Tóth Máté energiajogász, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke az Origónak adott interjúban kifejtette, hogy az idei évre már komoly európai gazdasági visszaeséssel, többen egyenesen recesszióval számolnak.
Magyarországon a kormányzati intézkedéseknek – így az ársapkáknak és a rezsicsökkentésnek – köszönhetően a lakosság más európai országok polgárainál kevésbé szembesül a szankciók negatív hatásaival.
A háború első napjaiban tárgyalóasztalhoz ültek a háborús felek, mára azonban hasonló helyzetre, úgy tűnik, esély sincs. Miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követelésének eleget téve a Nyugat újabban immár harckocsikkal is ellátja Ukrajnát, az oroszok bejelentették, hogy megszűnt a békét célzó diplomáciai hajlandóságuk. Az Origo korábbi cikkéből az is kiderül, hogy a béketárgyalásoknak, a megegyezés kapujában az ukránok vetettek véget.
A harctéri halottak száma – noha folyamatosan zajlik a számháború e tekintetben is – mára több százezerre tehető. Ukrajna folyamatosan fegyvert követel, a Nyugat pedig időről időre eleget is tesz ennek a követelésnek.
A támogatás
a háború kezdetén harci sisakokkal indult, mára már a nyugati harckocsikkal sem elégedett Ukrajna, harci repülőgépeket és tengeralattjárókat követel.
Rohanunk a háború eszkalációja felé, miközben mindenki a maga módján megemlékezik az első évfordulóról: Vlagyimir Putyin hazafias évértékelőben szögezi le, hogy országa nem rendült meg a szankcióktól, és nem is hátrál meg a Nyugat előtt;
Brüsszel pedig újra és újra hangoztatja Ukrajna felfegyverzésének és az Oroszország elleni szankciók szükségességét.
Magyarország továbbra is a humanitárius segítségben hisz, és abban, hogy a béketárgyalásokra mielőbb sort kell keríteni
– kérdés, hogy Brüsszel mikor döbben rá, hogy nemcsak a magyar kormánynak, de az EU-s polgárok többségének is igaza van, amikor a béke ügyét tartja szem előtt.
