Volodimir Zelenszkij pénzt és fegyvereket kér a Nyugattól, „bizonygatva, hogy (...) ő a liberális világ reménysége, az európai demokrácia utolsó bástyája", és ezért „nincs is szüksége semmilyen békeszerződésre", „számára a béke a véget jelenti". Ez nem egy friss kommentár, hanem a háború kezdetéről való, az orosz biztonsági tanács alelnöke, Dmitrij Medvegyev tette közzé Telegram-csatornáján. Az időnként botrányosan kommunikáló egykori orosz elnök fenti bejegyzése után egy évvel szinte pontosan ez a helyzet.
Hónapok óta egymást követik a fegyverszállítmányok Ukrajnába, emiatt az egymással hadban álló két ország talán még sosem volt ilyen távol a békétől.
Miután Volodimir Zelenszkij követelésének eleget téve a Nyugat újabban immár harckocsikkal is ellátja Ukrajnát, az oroszok bejelentették, hogy ezzel a békét célzó diplomáciai hajlandóságuk megszűnt létezni.
A háború első napjaiban még megvolt az esély arra, hogy a rémálom minél előbb és minél kevesebb áldozattal véget érjen:
Moszkva és Kijev küldöttsége a háború negyedik napjától több fordulón keresztül tárgyalásokat folytatott a konfliktus rendezéséről.
Az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Medinszkij „közös álláspontokról" számolt be, Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója szerint pedig kilátásban volt „a kölcsönösen elfogadható megoldások elérése".
Az orosz és az ukrán delegáció három alkalommal találkozott Fehéroroszországban, majd videókonferencia útján folytatták a tárgyalásokat. Recep Tayyip Erdogan török elnök kezdeményezésére aztán újabb személyes találkozóra került sor Isztambulban március 29-én.
Itt a megegyezés egyes hírek szerint már a „célegyenesben" volt, ám ekkor az ukrán fél új feltételekkel állt elő, a hozzáállásukban – indoklásuk szerint – a bucsai vérengzés miatt állt be változás.
Mint ismeretes, Moszkva kezdettől fogva ukrán provokációnak tartja a bucsai eseményeket, és határozottan tagadja, hogy köze lenne civilek lemészárlásához. Ha az orosz állítás beigazolódik, akkor
a bucsai ügy valójában csak ürügyként szolgálhatott az ukránoknak a béketárgyalásokból való kihátrálásra.
Májusban a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov már lomhának és eredménytelennek nevezte a békefolyamatot. A kezdeti, konstruktívnak tűnő ukrán részvétel egyik pillanatról a másikra megváltozott, amikor egyszer csak bejelentették: Kijev semmilyen engedményre nem hajlandó, amíg az orosz csapatok el nem hagyják Ukrajnát.
Zelenszkij pedig nem is leplezte a békefolyamathoz való hozzáállását, azt mondta:
Az nem mondható, hogy az ukránok „vágynak" tárgyalásokra az oroszokkal.
Zelenszkij hivatala végül május 17-én bejelentette a tárgyalások felfüggesztését. Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Ukrajna gyakorlatilag kivonult a tárgyalásokból; a moszkvai tárgyalódelegáció vezetője, Vlagyimir Medinszkij pedig arról számolt be, hogy Ukrajna nem hogy nem reagált az orosz rendezési javaslatokra, de a korábban elfogadott szerződéstervezetet sem erősítette meg.
Volt tehát egy megállapodás a háborús felek között, amelyet végül az ukrán fél felrúgott, hivatalosan nem erősített meg.
Jelenleg mindkét fél egymást vádolja a megállapodásokból való kihátrálással.
Az oroszok újra és újra hangsúlyozták, hogy Oroszország soha nem utasította el a tárgyalásokat, és ez továbbra is így marad.
Putyin azonban figyelmeztetett: az idő előrehaladtával egyre nehezebbé válik a tárgyalás.
Ebben – bebizonyosodott – az orosz elnöknek igaza volt.
2022 novemberében a G20-akhoz intézett beszédében Volodimir Zelenszkij nem kertelt. A békéhez vezető utat az elnök nem a béketárgyalások folytatásában látta, hanem – mint elsorolta – egyebek mellett Kijev modern fegyverekkel való ellátásában és a pénzügyi-energetikai stabilitás fenntartásához nyújtott nyugati segítségben; illetve abban, hogy az orosz csapatok kivonulnak az országból.
Moszkva állandó ENSZ-képviselője, Vaszilij Nebenzia a nemzetközi grémium előtt próbálja képviselni országa álláspontját. Hangoztatja, hogy Oroszország kész békés úton elérni a „különleges hadművelet" céljait. Befejezésének feltétele azonban „az Oroszországot fenyegető veszély felszámolása és Ukrajna orosz ajkú lakosságával szembeni diszkriminációt felszámolása". Ez egyébként az oroszok által indított háború hivatalos indoka is.
Nebenzia felidézte azt is, hogy
Volodimir Zelenszkij kijelentette: nem tárgyal a békéről Oroszországgal, amíg azt Vlagyimir Putyin vezeti.
Beszédes, hogy az ukránok nem csatlakoztak a Putyin által az ortodox karácsony alkalmából meghirdetett egyoldalú tűzszünethez sem. Márpedig – ahogy azt Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta – a béketárgyalások előszobája szinte minden esetben egy tűzszünet.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a – Magyarország és miniszterelnöke által is kezdetektől szorgalmazott – békefolyamat nem áll sem az Ukrajnát vezető elit, sem egyes nyugati hatalmak, és különösen nem a Biden-vezette Egyesült Államok érdekében.
Oroszország következetes és sorozatos figyelmeztetése ellenére ugyanis
újabb és újabb fegyverszállítmányokkal látják el Ukrajnát, és ezzel elzárják a békefolyamat útját.
Volodimir Zelenszkij követeléseinek eleget téve Németország, az USA és Lengyelország harckocsikat küld Ukrajnának, ami miatt az oroszok újra figyelmeztetnek: ez a folyamat a háború végzetes eszkalációjához vezethet.
Az ukrán győzelemhez ugyanis nem elegendő, csak elhúzódó háborút és még több civil áldozatot követel.
Az orosz külügy szóvivője, Marija Zaharova a harckocsitámogatások bejelentése után közleményben tudatta az orosz álláspontot: Ukrajnában „háborús párt" uralkodik,
ezért lehetetlenek a béketárgyalások Moszkva és Kijev között.
Kijelentette, hogy a nyugati országok által Ukrajnának szánt harckocsik és más fegyverek – újabban már tengeralattjáró – „provokatív uszítás és a konfliktus tétjének növelése".