Itt vannak a döbbenetes adatok: a világ nem kér Amerikából és az elrontott brüsszeli szankcióból

DONETSK, UKRAINE - MARCH 11: Ukrainian servicemen from the 10th Brigade fire a D-30 Howitzer towards Russian infantry along the frontline outside of Soledar, Ukraine on March 11, 2023. The cannon it is inherited from the Soviet Union era (1971) but the 122mm ammunition comes from Western countries. The artillery battle between Ukranian and Russian forces as been fierce in recent weeks. Ignacio Marin / Anadolu Agency (Photo by Ignacio Marin / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

Az elhibázott brüsszeli szankciók teljes mértékben csődöt mondtak, Oroszország gazdasága nem omlott össze, sőt nagyobb bevételeket érnek el, mint valaha. Ugyan elvesztették az európai piacot - legalábbis a nagy részét -, de helyette szoros kereskedelmi kapcsolatot építettek ki Kínával és Indiával, valamint Moszkva immáron függetlenebb gazdaságilag, mint a háború előtt, ami szintén nem jó hír a Nyugat számára, mivel így a szankciók még a mostaninál is kevésbé lesznek hatásosak. Ha megvizsgáljuk a szankciópárti országokat és azokat, amelyek nem vetettek ki szankciókat Oroszország ellen, akkor jól látszik, hogy a világ népességének kétharmada olyan ország lakosa, amely nem hajlandó csatlakozni a nyugati szankciókhoz. Hiába hangoztatja azt Brüsszel, hogy a teljes világ a szankciók mellett áll, ez egyszerűen hazugság. A szankció és háborúpárti országok jelentős kisebbségben vannak, ha az országok népességét vesszük figyelembe.

A Wilson Center elemzése szerint jelenleg az Oroszország elleni szankciókban résztvevő országok csak a világ népességének 16 százalékát teszik ki, a világ népességének kétharmada pedig olyan országban él, amely nem ítélte el nyilvánosan Moszkvát a háború miatt. Az Economist pedig arról ír, hogy a világ népességének egyharmada él olyan országban, amely a lap besorolása szerint "független" szerepet képvisel az orosz-ukrán háborúban.

Ezek közül kiemelkedik India, amely az energetikai szektor mellett a hadiiparban is jelentősen függ Oroszországtól.

Hasonlóan a független országok között lehet említeni (sőt, a Nyugat sértődötten Oroszország szövetségesének nevezi) Kínát, amely az elmúlt napokban még szorosabbra fűzte a kapcsolatot Moszkvával. Hszi Csin-ping kínai elnök a napokban maratoni hosszúságú megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ennek végén pedig a két fél közös nyilatkozat mellett a jövőbeli partneri kapcsolat elmélyítéséről is beszámolt.

Oroszország és Kína sosem volt ennyire szoros kapcsolatban Forrás: AFP/Dmitry Lovetsky

Ha a világ húsz legnépesebb országát vesszük figyelembe, akkor hamar egyértelművé válik, hogy a nyugati hatalmak véleményét nagyon kevesen osztják. A világ két legnépesebb országa - India és Kína - nemcsak kimaradt a szankciókból, hanem a háború kezdete óta több területen is növelték az együttműködést Oroszországgal, ezek között az energetikai szektor és az élelmiszeripar is szerepel, de számos logisztikai projekt is készülőfélben van.

A világ negyedik legnépesebb országa, Indonézia sem csatlakozott eddig az oroszellenes szankciókhoz, és egyelőre nem is tervezik. Az ország elnöke, Joko Widodo szerint ugyanis

a szankció nem a megfelelő eszköz a konfliktus megoldására, hiszen csak a civil lakosság szenved miattuk.

Hozzátette, hogy a feszültség mérséklésére, a tárgyalások újrakezdésére kellene fókuszálni.

Az ötödik legnépesebb ország, Pakisztán próbál független maradni. Miközben lőszereket szállított az ukránoknak (ennek oka a két ország közti hadiipari együttműködés), a szankciókat egyenesen arra használta, hogy szerződést kössön az oroszokkal az olcsó orosz olaj importjáról - ebből fedezik az ország energiaszükségletének egyharmadát.

Brazília, a világ hetedik legnépesebb országa szintén nem szerepel azon országok listáján, amelyek szankciókat vezettek be Oroszország ellen, akárcsak a tizedik helyen álló Mexikó és a tizenkettedik helyen álló Etiópia sem.

A Fülöp-szigetek sem hozott szankciókat Oroszország ellen, igaz, egy 229 millió dolláros szerződést felbontottak Moszkvával amerikai nyomásra. Egyiptom szintén megpróbál kimaradni a szankciós háborúból, de hasonlóan amerikai nyomásra befagyasztották az orosz MIR-bankkártyákkal történő fizetést.

Szergej Lavrov 2022 nyarán több afrikai országba is ellátogatott Forrás: AFP PHOTO / Russian Foreign Ministry / handout

Kongó, Vietnám, Irán és Törökország is a világ húsz legnépesebb országába tartoznak, ők sem vezettek be szankciókat Oroszország ellen, bár az utóbbi március közepén már korlátozta néhány olyan termék Oroszországba történő szállítását, amelyek amerikai és uniós szankciós listán szerepelnek. Természetesen a 17. legnépesebb ország, Irán sincs az amerikaiak oldalán. A 20 legnépesebb ország közül a két uniós hatalmon, Németországon és Franciaországon kívül csak Nigéria, Japán és Banglades az, amelyik erőteljesebb lépést tett az oroszok ellen, utóbbi akkor, amikor kitiltotta az orosz hajókat. Viszont már a japán kormány is a szankciók felülvizsgálatát sürgeti, azok hatástalansága miatt. Nigéria megszavazta az oroszok elleni állásfoglalásokat az ENSZ-ben, de elemzők szerint ennek nem az lesz a következménye, hogy Amerikával fonják szorosabbra a kapcsolatokat, hanem az, hogy Kínával.

Vagyis az amerikaiak - saját magukat is beleszámítva - a legnagyobb jóindulattal is a 20 legnépesebb ország között 14-6-os vesztésre állnak.

Az, hogy az afrikai országok döntő többsége nem hozott szankciókat Oroszország ellen, nem meglepő, most kezd el kifizetődni Moszkva azon felfogása, hogy minden országot egyenlőként kezelnek, szemben az Egyesült Államokkal, amely kizsákmányolta a kontinenst. Különös diplomáciai vakságra vall, hogy miközben Moszkvában hétvégén Oroszország-Afrika csúcs kezdődik, Anthony Blinken amerikai külügyminiszter éppen most tartotta szükségesnek, hogy háborús bűnökkel vádolja meg az etiópiai kormányerőket a tigrei konfliktusban játszott szerepük miatt.

Moszkva az elmúlt időszakban különösen nagy hangsúly fektetett a régióra, Szergej Lavrov külügyminiszter tavaly nyáron több országba is személyesen látogatott el.

Ennek hatására például az 54 afrikai államból mindössze 10 szavazta meg, hogy függesszék fel Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, illetve még azt az ENSZ-nyilatkozatot is csak 28 afrikai ország támogatta, amely csupán felszólította Oroszországot, hogy vonják ki csapataikat Ukrajnából.

Számos afrikai ország egyébként már a szovjet idők óta jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, Angolában és Mozambikban például a politikai rendszer azóta is változatlan, de például Namíbia és Zimbabwe is azon országok közé sorolható, amelyek történelmien jó kapcsolatot ápolnak az oroszokkal.

Az afrikai országok jelentős része az orosz fegyverektől és segítségtől függ Forrás: AFP/Olga Maltseva

Az elmúlt években egyébként Oroszország éppen a szovjet időkből megmaradt jóbaráti kapcsolatokat építette és ápolta. 2019-ben Vlagyimir Putyin volt a házigazdája az orosz-afrikai csúcstalálkozónak, egy évvel ezt követően pedig már Oroszország volt a kontinens legnagyobb fegyverbeszállítója.

A Foreign Policy arra hívja fel a figyelmet, hogy már nem csak az Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom, ezt pedig szerte a világon érzékelik.

Ez állhat a hátterében annak, hogy számos ország nem foglal állást a konfliktusban és nem szállnak bele a Nyugat többszörösen megbukott szankciós politikájába. Emellett az Egyesült Államok elmúlt évtizedekben tapasztalható demokrácia-exportja is megtette a hatását, számos országban gyűlölik az amerikaiakat, míg az oroszokkal vagy éppen a kínaiakkal nincsenek ilyen negatív tapasztalatok.

Yoweri Museveni ugandai elnök például a Nyugatot azzal vádolta, hogy kettős mércét alkalmaz Ukrajna esetében. Líbiát hozta példának, amelyet szerinte a Nyugat "elpusztított", míg a terrorizmust elszabadította az ország határain kívülre is.

Museveni szerint ez egy bűnös és elfogadhatatlan cselekedet volt.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy az Egyesült Államok lemondott Afrikáról a hosszas kizsákmányolás után, sok ország pedig teljes mértékben az oroszoknak köszönheti a biztonságot, néhány esetben pedig a Wagner csoport is jelen van a rendfenntartás miatt. Nemcsak Afrikában, hanem a Közel-Keleten is egyre inkább elfordulnak az Egyesült Államoktól. Szaúd-Arábia például már inkább Kínát választja közvetítőnek a vitás kérdések rendezésében, de az Egyesült Arab Emírségek is egyre inkább eltávolodik Amerikától.