Súlyos válságba került a hat pártból megalakult török ellenzéki koalíció, mely azt tűzte ki célul, hogy az idei törökországi elnökválasztáson leváltják Recep Tayyip Erdogan államfőt. Hosszas viták után a napokban az ellenzék Kemal Kilicdaroglut, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetőjét nevezte meg jelöltjének, ám válaszul a javaslatra kilépett a koalícióból Meral Aksener, a második legnagyobb tagpárt, a Jó Párt (IYI) elnöke. A politikus kilépésekor azt mondta,
„személyes ambíciók" tették tönkre a politikai szövetséget, emellett azzal sem szimpatizált, hogy a koalíció kisebb pártjainak politikusai magas pozíciókra pályáztak egy esetleges kormányváltás esetén.
Aksener két másik politikust javasolt indítani Erdogannal szemben: Mansur Yavast, Ankara polgármesterét vagy Ekrem Imamoglut, Isztambul polgármesterét. Mindketten a CHP párt tagjai, akikről a közvélemény-kutatások is azt mutatták, valóban nagyobb eséllyel indulnának a jelenlegi elnökkel szemben. A két polgármester azonban leszögezte, tiszteletben tartják a koalíció döntését, miszerint Kilicdaroglut indítanák.
Aksener és pártjának kilépése súlyos csapás lehet a koalíció számára, és az ellenzéken belüli zűrzavar egyértelműen Erdogan malmára hajtja a vizet – állapították meg szakértők, akik közül többen meglehetősen éles bírálatot fogalmaztak meg a politikai szövetséggel szemben.
A törökországi ellenzék éppen most lett öngyilkos
– fogalmazott Karabeki Akkoyunlu, a SOAS Londoni Egyetem Közel-Kelet-szakértője. Hozzátette: az ellenzék „egy csomó inkompetens, önző és teljesen felelőtlen politikusból" áll. Pedig, miután 2019-ben a helyhatósági választásokon tarolt Erdogan pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), úgy tűnt, szorosabb együttműködés mellett kötelezte el magát az ellenzék.
A február eleji földrengés okozta pusztítás is azt jelezte, a katasztrófa megtépázhatja Erdogan népszerűségét, még kampánytéma is lett a több mint ötvenezer halálos áldozatot követelő földrengés. A felmérések azonban azt mutatják,
Erdogannak és pártjának sikerült megőriznie támogatottságát.
Szakértők szerint ebben nagy szerepe lehet az ellenzéki koalíció kudarcának, melynek tagjai mintegy két hónappal az elnökválasztás előtt nem tudtak dűlőre jutni Erdogan ellenfelének személyében. Mindezek mellett bár erőteljes kampányba kezdtek, nem tudtak kézzelfogható tervet felmutatni a katasztrófa sújtotta területek újjáépítésére.
A földrengés következtében nem gyengült meg annyira a kormány, mint ahogy arra az ellenzék számított
– szögezte le a Reuters hírügynökségnek Ozer Sencar, az ankarai Metropoll közvélemény-kutató vállalat igazgatója.
Feltehetőleg az is hozzájárult a támogatottság megőrzéséhez, hogy Erdogan már a földrengést követő napokban elismerte a problémákat és ígéretet tett az elpusztult épületek újjáépítésére.
Ozer Sencar szerint az is közrejátszik, hogy az emberek a vállalkozókat hibáztatják a hatalmas méretű pusztulásért, emiatt a kormánypárt népszerűségének csökkenése is korlátozott.
Erdogan a napokban jelentette be egy katasztrófavédelmi tanács megalakítását
– utalva arra, hogy Ankara új politikát dolgoz ki a katasztrófák kezelésére. A testületben tudósok és más szakértők is helyet kapnának a tervek szerint, akiknek a segítségével dolgozná ki a kormány a szükséges intézkedéseket. A tanács nem kizárólag a földrengések okozta pusztításokkal foglalkozna, hanem a járványok, a terrorizmus, a migráció és a gazdasági válság elkerülése érdekében is fogalmazna meg javaslatokat.