Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Magyarország az első ország, ahova Ferenc pápa másodszor is ellátogat. Mi az áprilisi látogatás jelentősége? Mi lehet az oka, hogy Ferenc pápa ilyen hamar elfogadta a meghívást, annak ellenére hogy kevesebbet utazik egészségi állapota miatt?
Eddig Ferenc pápa valóban nem látogatott el kétszer ugyanabba az országba, Magyarország az első ilyen kivételes ország, amit másodjára is felkeres. Idén valószínűleg Portugália lesz a második Korábban a fatimai kegyhely centenáriumára utazott oda, augusztus elején pedig a Lisszabonban tartandó Ifjúsági Világtalálkozón vesz részt Ferenc pápa.
Magyarországra először 2021-ben látogatott el a Szentatya, amikor a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjét celebrálta, tehát egy meghatározó, nemzetközi egyházi rendezvény apropóján. Most viszont, 2023 április végén Magyarországot látogatja meg, ez két külön műfaja a pápalátogatásnak.
Példa nélküli, hogy Magyarországra ilyen rövid időn belül kétszer is ellátogat, hiszen alig két és fél évvel első látogatása után visszatér.
Amikor legutóbb nálunk járt, a hazaútja során, a repülőgép fedélzetén nyilatkozott újságíróknak, és megígérte, hogy akár már a következő, vagy az azt követő évben visszatér, mert
nagyon sok értéke van a magyaroknak.
AZ ALÁBBI KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!
Itt leginkább az ökumenizmushoz való hozzáállást, az ökológiai tudatosságot és a kiváló családpolitikát említette meg, amelyek megragadták őt. A 2021-es látogatása során elmondta, hogy nem az volt az első alkalom, amikor találkozott a magyarokkal, mert velünk volt már Csíksomlyón is. Szó szerint azt mondta, hogy
veletek voltam már Erdélyben is, és gyönyörű volt az a magyar mise.
A másik ok, ami miatt visszatér Magyarországra a Szentatya – idézném itt Erdő Péter bíboros úr szavai –, hogy érezhette itteni látogatásakor, hogy Magyarországon szeretik őt, és ezt a szeretetet érezte azon a Hősök terei szentmisén is, amit ő celebrált. Ez az őszinte szeretet, ami Szent Péter utódja iránt él a magyarokban, motiválja arra, hogy újra visszatérjen. Tehát két szép emléke kötődik a magyarokhoz Ferenc pápának, a csíksomlyói és a Hősök terei szentmise.
Ha már megemlítette a családpolitikát: miért fontos, hogy a Vatikán és Magyarország is hasonlóan gondolkozik a családokról?
A Katolikus Egyház számára a családok azért is fontosak, mert a Teremtő akaratából a család, ami egy férfi és egy nő szentségi szövetsége, a felek javát és a házasságban születendő gyermekeket szolgálja, és ez teológiai értékkel is bír, tehát a hit számára is fontos. Isten népe, az egyház is a családok révén képes növekedni, de igaz ez a világi társadalomra is. A család nem egy emberi kitaláció, egy konvenció, hanem a természetjogban gyökerezik. A Jóisten alkotta világ rendjébe illeszkedik, mely szerint
a család egy férfi és egy nő szövetsége, ahol az anya nő, az apa férfi, amint azt budapesti látogatásakor Ferenc pápa is leszögezte.
Éppen ezért évtizedek óta a pápák felemelik szavukat az olyan törekvésekkel szemben, amelyek a házassággal, újabban pedig a családdal mindenféle egyéb együttélési formákat próbálnak meg összemosni, egy szintre helyezni, ugyanis ez csak a zűrzavart erősíti, hiszen egyáltalán nem felelnek meg annak az isteni tervnek, amely szerint a világ működik.
Tehát itt nem annyira egyházfegyelmi kérdésről van szó, hogy egyik vagy másik pápa erről így vagy úgy vélekedik, hanem a család és a házasság egy Isten által elképzelt és elrendelt valóság. Ezért fontos az egyház számára, a pápa számára, így pedig Ferenc pápa számára is, aki ezen a téren ugyanolyan konzervatívan gondolkodik, mint akár elődei, XVI. Benedek vagy II. János Pál pápa.
Ami Ferenc pápát kifejezetten aggasztja, és ennek sokszor hangot is adott, az például az a „demográfiai tél", ami Európában számos országot sújt. Amint azt még elődje, XVI. Benedek mondta:
mintha Európa lemondott volna a jövőjéről, lemondott volna a reményről.
Ferenc pápa ugyanezt mondja, amikor erre a „demográfiai télre" figyelmeztet, és arra, hogy gyermekek nélkül nincs jövő.
Mindent fontosnak tart, ami a gyermekáldást és a gyermekek nevelését elősegítheti. Magyarország kormányának politikájában pedig ez központi szerepet tölt be, így magától értetődő az egyetértés ezen a téren, és ezt természetesen a Szentszék is örömmel tapasztalja.
Tudjuk, hogy Ferenc pápának mennyire fontos, hogy az emberek közelében legyen, találkozzon a hívekkel. A háború árnyékában hogyan nyújthat vigaszt az embereknek, és iránymutatást a Szentatya látogatása és szavai?
Minden pápalátogatás elsődleges célja az, hogy egy helyi közösséggel, a helyi egyházzal, abban az országban, amelyet felkeres, megerősítse a híveket a hitben. Ez Péter apostolnak és utódainak alapfeladata, mint azt Jézus Krisztus Péter apostolra bízta, és az Evangéliumból megismerhetjük.
Kétségtelen, hogy a nehezebb helyzetekben ennek nagyobb szerepe és nagyobb súlya van, ezért a mostani háborús európai helyzetben így tekinthetünk erre a magyarországi látogatásra is, ahol különösen szükség van a Szentatya jelenlétére, hogy megerősítsen minket a hitben.
Ahogyan azt a Magyar Püspöki Konferencia által az előkészületre írott imádság fogalmazza:
azt várjuk a Szentatya látogatásától, hogy az kegyelem és erő forrása legyen, hogy a hitünkben növekedve egymással és a többi nemzettel együtt békességben éljünk. Tehát a békesség üzenetét fogja elhozni ez a pápalátogatás számunkra, de valójában az egész közép-európai térség számára.
Ha már a békesség szóba került, Ferenc pápa állhatatosan képviseli azon álláspontját, hogy mielőbb békére van szükség. Mi a Vatikán és Ferenc pápa elképzelése a háború lezárásával kapcsolatban, illetve mi a jelentősége, hogy ezt egyrészt nyíltan kimondja, másrészt többször is megerősíti nyilatkozataiban?
A Szentszék történelmi szerepe mindig is a béke előmozdítása volt, hiszen a békének ugyanúgy van egy természetfeletti, teológiai értéke. A béke előmozdítása a pápáknak mindig is kiemelt küldetése volt. Gondoljunk akár XII. Piusra, aki a második világháború kitörése előtt felemelte a szavát a békéért, mondván, hogy
a békével semmi nincs elveszve, a háborúval viszont minden elveszhet.
Ezek az emblematikus szavak azóta is szinte minden pápa megnyilatkozásában visszaköszönnek, gondoljunk II. János Pál pápára, aki a második Öböl-háború előtt különösen határozottan lépett fel abban a reményben, hogy megakadályozhatja annak a háborúnak a megindítását, ami azután mint tudjuk, a közel-keleti, különösen az iraki keresztények számára tragikus kimenetellel bírt. Ferenc pápa ehhez a pápai hagyományhoz igazodik, kapcsolódik, amikor a békét szorgalmazza.
A béke első lépése mindig az, hogy a felek befejezik a fegyveres harcot.
Ferenc pápa évek óta úgy vélekedik, hogy
tulajdonképpen egy darabokban vívott harmadik világháború zajlik. Mindig felemelte a szavát a fegyverkezés ellen, és elítélően beszélt arról, hogy fokozódik a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem is. A világ így nem a béke felé, hanem a háború fokozódása felé sodródik.
A darabokban vívott harmadik világháború részét képező ukrajnai háború vonatkozásában pedig még markánsabban hangsúlyozza a béke fontosságát Ferenc pápa. A Szentszék hivatalos megnyilatkozásaiban mindig hozzáteszi, hogy
a béke csakis igazságra épülhet, ugyanis igazságtalan béke nem fenntartható, tehát igazságtalanságra valódi béke nem épülhet, amint azt a történelem már számos alkalommal be is bizonyította.
Az érintett felek közötti tárgyalást szorgalmazza a Szentszék, és a Szentatya is ennek érdekében emeli fel szavát minden adandó alkalommal.
A látogatás jelmondata: „Krisztus a jövőnk". Mi ennek az üzenete a háború és a világ borzalmainak tükrében? Mit adhat nekünk lelkiekben Ferenc pápa látogatása akár a háború vonatkozásában, akár a mindennapi életünkre nézve? Kérdezem ezt azért, mert láthatóan sok ember keresi a kapaszkodókat, keresi Istent és azt az erős valamit, ami megtarthatná őt lelkiekben. Értelmezhető úgy ez a jelmondat, hogy Krisztusban találhatják meg a békéjüket az emberek?
Ez a mottó a legfontosabb üzenetet közvetíti: pontosan azok számára, akik úgy érzik, hogy reménytelen, kilátástalan a helyzet a háború, a különböző válságok miatt vagy akár a mindennapi magánéletük aktuális helyzetében, ugyanígy azok számára, akik keresik azt, hogy mi adhat értelmet az életüknek, jövőjüknek. A Katolikus Egyháznak mindig is határozott válasza volt erre, és ez a mottó pontosan ezt foglalja össze röviden, tömören, a maga igazságában.
A recept, amit az egyház és ez a pápalátogatás is nyújt, az, hogy Krisztus megismerése, az ő barátságának felfedezése vagy újrafelfedezése adhat erőt ahhoz, hogy az életünkben tovább haladjunk a Krisztus által kijelölt cél felé.
Krisztus az, aki erőt adhat számunkra ezekhez a küzdelmekhez az aktuális nehézségek közepette is. Tehát nem egy bizonytalan jövő az, ami vár ránk, még ha úgy tűnik is, azért mert Isten a történelem Ura, és Krisztus az, aki mutatja a hozzá vezető utat.
Ha Krisztusra bízzuk az életünket, a jövőt benne fedezzük fel, akkor biztos a reményünk, hogy eljutunk oda, ahol Isten vár bennünket. Ezt foglalja magában a „Krisztus a jövőnk" mottó, ez adhat új lendületet mindenki számára, aki ennek a pápalátogatásnak valamiképpen a részese lesz.
Ferenc pápa április 28-30. között látogat Magyarországra. A programban kiemelt helyet kap a fiatalokkal, valamint a szegényekkel és menekültekkel való találkozás. Ferenc pápa magánlátogatást tesz a 2003-ban a Vatikánban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László otthonában. Nem marad el a helyi jezsuitákkal való magántalálkozás sem, amely szokásos részét képezi Ferenc pápa külföldi útjainak. Apostoli útja nemcsak tovább erősíti a Szentszék és Magyarország kapcsolatát, hanem tanúságtétel is arról, hogy a kereszténységet tovább lehet adni a következő nemzedékeknek.
