Ahogy az Origo is beszámolt róla, szörnyű vonatbaleset történt Görögországban szerdára virradóra, miután az Athénból Thesszalonikibe tartó személyvonat és a Thesszalonikiből Láriszába tartó tehervonat frontálisan ütközött.
A két vonaton összesen 350 ember utazott, közülük
a legfrissebb adatok szerint legalább 57 ember meghalt és 85 ember megsérült.
A halálos áldozatok közül nyolcan vasúti alkalmazottak voltak, köztük a két vonat négy mozdonyvezetője.
Fontos, hogy a baleset miatt Lárisza városának állomásfőnöke ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve súlyos testi sértés miatt vádat emeltek.
Ha a férfit elítélik, életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.
Görög sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy az állomásfőnök ugyanarra a vágányra irányította a vonatokat.
A BBC tudósítása szerint Görögországban országszerte tüntetések törtek ki a vonatbaleset után szerda éjszaka. Az emberek azért vonultak az utcára, mert szerintük elkerülhetetlen volt a tragédia, és az egymást követő kormányok hosszú évtizedek óta nem tesznek semmit azért, hogy fejlesszék az ország vasúti infrastruktúráját.
Emellett a népharagot az is növelte, hogy a hatóságok először tragikus emberi mulasztásként kezelték az esetet, holott a baleset okai ennél jóval messzebb mutatnak.
Szerdán a tüntetők összecsaptak a rendőrséggel a görög vasúttársaság (Hellenic Train) athéni székhelye előtt. Ez a vállalat felel a görög vasutak karbantartásáért.
Itt a rendőrök könnygázzal oszlatták a tüntetőket, akik köveket dobáltak és tüzet is gyújtottak az utcákon.
A tüntetés mellett néma virrasztás is volt több városban az áldozatok emlékére. Itt az általános vélekedés az volt, hogy nem kizárólag a letartóztatott állomásfőnöknek kell megfizetnie a baleset árát,
hiszen rendszerszintű hibák, korrupció, elhasználódott infrastruktúra és a rosszul fizetett vasúti alkalmazottak miatt működésképtelen a vasút.
A görögországi vasutasok szakszervezete is hangsúlyozta, hogy a tragédiát nem egyetlen ember hibája okozta, hanem az egymást követő kormányok hanyagsága és "tiszteletlensége" az ország vasútjaival szemben.
Az állomásvezető tagad minden vádat, és azt állítja, hogy semmilyen szabálysértést sem követett el, műszaki hiba okozta a balesetet.
A fenti események miatt a vasúti dolgozók egész napos sztrájkot hirdettek, csütörtök reggel 6 órától nem üzemelnek az országos vasúti szolgáltatások, sőt az athéni metró sem.
Kiriákosz Micotákisz, az ország miniszterelnöke először "tragikus emberi hibának" minősítette a történteket, és azt mondta, hogy
borzalmas, előzmény nélküli vonatbalesetről van szó.
Azonban Micotákisz később azt ígérte, hogy teljes körű, független vizsgálatot indítanak, melynek legfőbb kérdése, hogyan haladhatott egymással szemben két vonat több kilométeren keresztül anélkül, hogy azt bárki észrevette volna.
Kosztasz Karamanlisz, az ország közlekedési minisztere lemondott az incidens miatt, és azt mondta, hogy vállalja a felelősséget azért, mert az illetékes hatóságok hosszú ideje képtelenek voltak a görög vasúti rendszer fejlesztésére.
Az AFP tudósítása megjegyzi, hogy szakszervezeti képviselők azt nyilatkozták, hogy az Athén–Thesszaloniki vasútvonal biztonsági hiányosságai évek óta ismertek.
A vonat munkatársai múlt hónapban egy nyílt levelükben azt mondták, hogy a pályabiztonsági rendszerek hiányosak és rosszul karbantartottak.
Emellett korábban egy biztonsági felügyelő tavaly lemondott. Ezt azért tette, mert szerinte a 2016 óta függőben lévő infrastruktúrakorszerűsítések nem fejeződtek be időben, és az óránkénti 200 kilométeres vonatsebesség nem biztonságos az érintett szakaszon.
Azt is tudni lehet, hogy a már említett Hellenic Train nevű vállalat öt éve jött létre egy korábbi cégből, de az Athén–Thesszaloniki vonalon ennyi idő alatt sem sikerült a biztonsági rendszerek teljes automatizálása.
A görögországi vasút rossz állapota nem ismeretlen probléma. A Guardian azt írja, hogy az EU vasúti ügynökségének 2022-es statisztikái szerint
Görögország vasútbiztonsági teljesítménye az elmúlt évtizedben a legrosszabb volt az EU-ban a kilométerenkénti halálozások számát tekintve.
Ez azt jelenti, hogy a vizsgált 29 ország közül Görögországban volt a legmagasabb az összesített vasúti halálozási arány, valamint a hetedik legmagasabb az utasok halálozási aránya.
(Az oldal megjegyzi, hogy az adatot némi fenntartással kell kezelni, hiszen arányaiban nagyon kevés kilométernyi vasútvonal van az országban, ez pedig torzíthatja a statisztikai mutatókat.)
Kosztasz Karamanlisz, az ország közlekedési minisztere a lemondásakor azt is elismerte, hogy a görög vasúti rendszer nem felelt meg a XXI. század színvonalának - írja a Washington Post.
Görögországban nem ez volt az első tragikus vonatbaleset.
Egy 1968-as vonatbalesetben Korinthosz ősi tengerparti városában legalább 34 ember meghalt, és többtucatnyian megsérültek.
A görög vasútfejlesztésekkel kapcsolatban számos korrupciós vád merült fel az elmúlt évek során.
A vádak között szerepeltek olyan esetek, amikor a tényleges munka nem történt meg, de a vállalkozások mégis megkapták az állami támogatásokat és a szerződéseket.
Ezen kívül voltak olyan esetek is, amikor az árakat mesterségesen emelték meg, vagy a szerződésekben szereplő munkák mennyisége túlbecsült volt, és ezzel túlárazták a projekteket.
Az EU-s pénzek felhasználásával kapcsolatban is felmerült kritika Görögországban, miszerint azokat nem hatékonyan és eredményesen használták fel, és sok esetben a projekt végrehajtása nem felelt meg a megállapodásban foglaltaknak.
Az egyik konkrét példa az athéni metró építése: az építkezés során jelentős költségtúllépések és korrupciós vádak merültek fel, például azért, mert a szerződésekben szereplő árakat nem tartották be, és a projekt megvalósítása hosszú évekig húzódott.
Az ügy miatt több magas rangú politikus és üzletember is bíróság elé került. Az egyik legismertebb gyanúsított a volt közlekedési miniszter, Ákisz Cohadzópulosz, akit 20 év börtönbüntetésre ítéltek azzal a váddal, hogy elfogadott kenőpénzeket a metróépítési szerződések megkötése érdekében.
A Pireusz-Kifisszia vonal fejlesztésével is voltak problémák: 2001-ben ugyan megkezdték a vonal modernizálását, azonban a projekt évekkel később még mindig nem fejeződött be, és a költségek jelentősen megnövekedtek.
A szerződéseket szándékosan túlárazták, és a tényleges munkát nem hajtották végre megfelelően.
A Pireusz-Kifissia vasútvonalon különösen magas összegeket fizettek ki állítólagos kenőpénzekként a Siemens vezetői és az illetékes politikusok közötti együttműködésért. Egyes tisztségviselők bűnösnek bizonyultak az ügyben, és több év börtönbüntetést kaptak.
Bírálták emellett a vasúti átjárók fejlesztésére fordított EU-s támogatások felhasználását is. Azokat nem hatékonyan és eredményesen használták fel, és sok esetben a projekt végrehajtása nem felelt meg a megállapodásban foglaltaknak.
Az OSE (Organismos Sidirodromon Ellados) a görög állami vasúttársaság a vasútvonalak felújítására több milliárd eurót fordított.
Azonban a felújítások minősége és hatékonysága vitatható volt. Emellett az OSE és a Siemens közötti megállapodásokat is több támadás érte. A Siemens vezetői kenőpénzeket fizettek az OSE vezetőinek annak érdekében, hogy biztosítsák a vállalatnak a szerződéseket és az előnyös pozíciókat a projekt végrehajtása során. A vádak miatt mind az OSE, mind a Siemens számos vezetője ellen vizsgálatot indítottak, és több vádlottat ítéltek el a bíróságok.
A fent említett vasúti korrupciós esetek Görögországban 2005 és 2014 között történtek, és jellemzően a baloldali PASOK nevű szociáldemokrata politikai párthoz köthetőek.