Egyre többen követelik az Antifának nevezett, erőszakos szélsőbaloldali csoportok terrorszervezetté nyilvánítását

Már a hét eleje óta hozzátartoznak a vízágyúk a hamburgi utcaképhez.

A nyugat-európai közvélemény mellett egyre több politikus és civil szervezet is megelégelte a szélsőbaloldal erőszakos akcióit, és több európai országban, az Egyesült Államokban és az Európai Parlamentben is követelik az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását és betiltását. Cikksorozatunk záró részében bemutatjuk, milyen érvek szólnak a szigorúbb törvényi fellépés mellett, és az is kiderül, hogy az uralkodó baloldali elit milyen módon védelmezi a szélsőségeseket.

Az elmúlt években szerte Európában és az Egyesült Államokban is felerősödtek azok a hangok, amelyek az Antifa betiltását és terrorszervezetté nyilvánítását követelik. Cikksorozatunk eddigi részeiben bemutattuk, hogy az agresszív ideológiai terjeszkedése utána már a fizikai erőszakot is importálta a dollárbaloldal Budapestre, amikor február közepén több alkalommal ártatlan magyar és külföldi állampolgárokat támadtak meg és vertek félholtra a magyarországi elvtársaik által idehozott külföldi szélsőbaloldali aktivisták. Azt is részleteztük, hogy a magyar rendőrség gyors és határozott fellépése – négy gyanúsított azonnali elfogása és letartóztatása – után Németországban is történtek rendőrségi rajtaütések az ottani erőszakos akciók gyanusítottai ellen, akik közül többen valószínűleg részt vettek a budapesti merényletekben is. Velük összefüggésben ismertettük a kifejezetten személyek elleni brutális támadásokra szakosodott Hammerbande nevű szélsőbaloldali csoport ténykedését is, valamint azt, hogy a német társadalom döntő többsége megelégelte már az ottani hatóságok engedékenységét és tehetetlenségét az Antifa agressziójával szemben, miközben méltatták a magyar rendőrség erélyes fellépését.

Német civilek és politikusok is terrorlistára tennék az Antifát

A német közvélemény egyre nehezebben viseli az utcai erőszakot tudatosan és szervezetten alkalmazó szélsőbaloldal ténykedését, de nemcsak az egyének tiltakoznak, hanem civil szervezetek és politikai erők is felemelték a hangjukat. A Demokrácia-Védelem nevű, pártoktól deklaráltan független polgárjogi mozgalom a portálján 2020-ban már nyílt levelet címzett a német belügyminiszterhez, azzal a felszólítással, hogy tiltsa be az Antifasiszta Akciót (Antifa) és minősítse terrorista szervezetté. Szerintük az Antifa erőszakos cselekményeket követ el, megfélemlíti a másként gondolkodókat és szabotálja a kampányrendezvényeket. - Hazánk alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági és társadalmi struktúráinak súlyos destabilizálásával, lerombolásával küzd szabad demokratikus jogrendünk ellen. A német nép érdekében most le kell csapolni a baloldali szélsőséges mocsarat – fogalmaztak a civil jogvédők.

Köln, 2020. május 1. Forrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Christoph Hardt/Geisler-Fotopres

A német patrióta jobboldali erő, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a zöldeket már előző, így harmadik legnépszerűbb párt, az Alternative für Deutschland (AfD) európai parlamenti képviselői 10 napja nyújtottak be állásfoglalási indítványt, hogy tegyék fel az Antifa mozgalmat az Európai Unió terrorista listájára. A dokumentum szerint az Antifa továbbra is erőszakot követ el Európában és az Egyesült Államokban, elnyomja a gondolat- és véleményszabadságot Európában, „listákat" és más elnyomó intézkedéseket alkalmaz. Az Antifa állítólag más terrorista csoportoktól kapott kiképzést Szíriában. A legutóbbi, halálos szándékú támadásokat az Antifa követte el mind Budapesten, Magyarországon civileket támadva, mind később Németországban, ahol több mint 50 rendőr megsérült. Felszólítjuk a főképviselőt és az EU Tanácsát annak biztosítására, hogy az Antifa felkerüljön az EU terrorista listájára – fogalmaztak a német EP-képviselők.

Az Európai Bizottságtól is lépéseket követelnek a terrorista Antifa ellen

Tom Vandendriessche, a belga Flamand Érdek nevű párt brüsszeli képviselője még tavaly év elején tett fel írásbeli választ igénylő kérdést az EP-ben az Antifa egyre erőszakosabb akciói miatt. A flamand politikus úgy fogalmazott: az Antifa egy baloldali, decentralizált politikai szervezet, amely azt állítja, hogy harcol a rasszizmus és a fasizmus ellen. Ugyanakkor „az autonóm csoportok az Antifa zászlaja alatt hajtanak végre politikai akciókat, és nem kerülik az erőszakot. Nemrég fény derült arra, hogy az Antifa összeállított egy „halállistát", amelyen a jobboldali AfD párt 53 politikusa szerepel, a bombakészítési utasításokkal együtt" – hívta fel a figyelmet Vandendriessche. - Tud-e a Bizottság hasonló listákat más országokban? Mit tesz a Bizottság a jobboldali polgárok és politikusok biztonsága, valamint politikai jogaik védelme érdekében? - tette fel a kérdést a képviselő. Majd azt is megkérdezte, hogy hajlandó-e a Bizottság az Antifát terroristaszervezetnek tekinteni, és betiltani minden ilyen néven fellelhető szervezetet?

Forrás: NurPhoto/Markus Heine/NurPhoto/Markus Heine

A már említett német AfD egyik EP-képviselője, Christine Anderson már 2020-ban több írásbeli kérdést is benyújtott az Európai Bizottsághoz az Antifa erőszakos cselekményei miatt. Konkrét esetet is említett: „Németországban az Antifa erőszakosan megtámadta az AfD politikai aktivistáit, köztük engem is, amikor egy kő eltalált, amit az úgynevezett „aktivisták" dobtak rám. A német kormány támogatja az Antifát, például a „Demokratie leben!"-en keresztül, amelyet a Szövetségi Családügyi Minisztérium szervez. Amikor Trump elnök bejelentette, hogy az Antifát terrorista csoportként kívánja minősíteni, a Németországot irányító nagykoalíció részét képező SPD támogatását fejezte ki. A német kormány valójában a politikai ellenfelekkel szembeni zaklatást és erőszakot külső csoportokra bízza, amelyeket a szövetségi kormány támogat, de technikailag nem része annak. Az Antifa és más szélsőbaloldali csoportok számos európai egyetemen jelen vannak, ahol rendszeresen támadják az eseményeket és a szembenálló csoportok előadóit, megakadályozva ezzel a törvényes beszédet és a gyülekezést. Az egyetemek általában nem tettek lépéseket annak érdekében, hogy megvédjék a tudományos szabadságot ezekkel a támadásokkal szemben" – fejtette ki a német EP-képviselő. Majd megkérdezte a Bizottságtól, hogy mi a véleménye azokról az egyetemekről, amelyek nem hajlandók fellépni a szélsőbaloldali erőszak ellen, illetve, hogy biztosítani tudja-e az Unió vezető testülete, hogy az EU pénzügyi támogatása ne folyjon ilyen csoportokhoz? Egy másik kérdésében azt firtatta, hogy megteszik-e ugyanazt a lépést, mint az Egyesült Államok, és felveszik-e az Antifát a terrorszervezetek listájára.

Donald Trump terroristának minősítette az Antifa mozgalmat

Emlékezetes, hogy Donald Trump, volt amerikai elnök 2020. május 31-én a Twitteren bejelentette, hogy az Egyesült Államok az Antifát belföldi terrorista csoportként fogja nyilvántartani. Mindez a Black Lives Matter nevű szélsőséges szerveződés által amerikai nagyvárosokat lángba borító tüntetései és többnyire fehér, ártatlan emberek meglincselése után történt, amelyekben vezető szerepet vitt az Antifa. Egy akkori kongresszusi jelentés részletesen írt erről. A média- és bűnüldözési jelentések azt sugallták, hogy az Antifa-tagok felelősek bizonyos erőszakért és fosztogatásokért, amelyek a közelmúltban az Egyesült Államok különböző városaiban zajló tüntetések közepette történtek. Ezenkívül egyes jelentések azt mutatták, hogy az Antifa tagjai békés tiltakozásokban is részt vettek. Kérdés, hogy a tagok és tetteik besorolhatóak-e a hazai terroristák és a belföldi terrorizmus kategóriába – olvasható a dokumentumban. Mindenesetre a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyre nagyobb aggodalmának adott hangot az Antifa támogatói által elkövetett erőszak miatt. Az FBI a szövetségi terrorizmusvizsgálatok vezető ügynöksége, és legfőbb prioritása az Egyesült Államok megvédése a terrortámadásoktól. A belföldi terrorizmus definíciójában azonban nincs szó hazai, vagyis amerikai terroristák sajátos ideológiai motivációiról. Az elmúlt években az Igazságügyi Minisztérium és az FBI számos ideológiát körvonalazott, amelyekkel a hazai terroristák igazolják bűneiket. Az ideológiai csoporthoz való tartozás önmagában nem bűncselekmény az Egyesült Államokban. Továbbá az Antifa egy decentralizált mozgalom, és besorolása nehéznek bizonyulhat. Wray FBI-igazgató 2019 júliusában a kongresszusi tanúvallomásában azt mondta, hogy az FBI nem vizsgálja az ideológiát, csak az erőszakot.

Forrás: --

A vita nem csillapodott azóta sem, néhány hete Marjorie Taylor Greene, Georgia állam képviselője nyújtott be javaslatot a Kongresszus elé, amelyben az Antifa mozgalom terrorista szervezetté való minősítését szorgalmazza. A republikánus képviselő szerint az Antifa évek óta terrorizálja az amerikaiakat, és itt az ideje, hogy véget vessenek a törvénytelenségnek. Kifejtette, hogy az elmúlt néhány évben az Antifához kötődő csoportok és személyek országszerte felgyújtották a városokat, tönkretették az ingatlanokat, megtámadták a rendőröket, megverték az ártatlan embereket, és több milliárd dolláros kárt okoztak. - Az Igazságügyi Minisztériumnak az Antifa jogellenes magatartását belföldi terrorizmusnak kell tekintenie, az Egyesült Államok törvénykönyve 18. cikkének 2331. szakaszában meghatározottak szerint, és ennek megfelelően büntetőeljárást kell indítania ezekért a cselekményekért – jelentette ki a képviselő.

Kiszelly Zoltán szerint a német baloldali elit verőlegényként használja az Antifát

A német és a nemzetközi szélsőbaloldal működéséről és a nyugati politikai elitekhez való viszonyáról kérdeztük Kiszelly Zoltán politológust, aki több fontos összefüggésre világított rá. A történelmi háttérről elmondta, hogy Németország nyugati felében 1945 után konszenzus alakult arról, hogy a szélsőjobboldalt el kell szigetelni a társadalomban, a politikai elit közelébe sem kerülhettek, ugyanakkor a periférián felbukkanó neonáci szerveződések ellen mint egy kiegyensúlyozó tényezőként, és ezt a szerepet tölti be az Antifa mozgalom. A nyugatnémet baloldal meghatározó vonulata korábban is a szociáldemokrácia jobbszárnyéhoz tartozott, tehát nem nevezhetők a szélsőbaloldal támogatóinak, viszont az említett több évtizedes konszenzus alapján nem engedhetik meg, hogy az utca csak az egyik oldalé legyen, ezért akár egy bevándorlás elleni demonstráción, akár neonáci megmozduláson mindig mozgósítani kell egy legalább akkora, vagy nagyobb létszámú ellentüntető csoportot és erre használják az Antifát. Ők a német politikai elit „verőlegényei".

A politológus szerint az állam tűri, és ha nem is közvetlenül, de áttételesen támogatja a szélsőbaloldalt. Erre egy példa, hogy állampolgári képzésre kap pénzt egy szakszervezet, amelynek az ifjúsági tagozata közös képzést tart az Antifa aktivistáival és ilyen módon már be lehet csatornázni az állami forrásokat.

De ennél konkrétabb és megdöbbentőbb tények is igazolják a német szélsőbaloldal mögött álló politikai és hatósági támogatást. Kiszelly Zoltán emlékeztetett egy évekkel ezelőtti esetre: a bevándorlási válság idején, 2015 februárjában a migrációt elutasító, patrióta civil tömegtüntetések elleni demonstrációkat egy német állami és szakszervezeti pénzzel is támogatott antifasiszta egyesület "erősítette". Mindezt a Tageszeitung nevű berlini lap adta hírül, egy elveszett pendrive-on talált belső levelezés alapján. A dokumentum szerint a Pegida és a Legida drezdai, illetve lipcsei tüntetésre 48 busszal szállították az aktivistákat és 25 euró óradíjat fizettek nekik, plusz ingyen sört is kaptak. A nyilvánosságra került levelezés szerint az ellentüntetők kiváló kapcsolatot ápoltak a rendőrséggel is, így amikor januárban a nagy hideg miatt nem tudtak volna kellő számú ellentüntetőt mozgósítani, az egyszerűség kedvéért addig betiltatták volna a bevándorlásellenes hétfői tüntetéseket, ameddig a bértüntetők számára elfogadhatóvá nem válik az időjárás.

Egy képviselői írásbeli kérdésére adott válaszból pedig az derült ki, hogy a türingiai tartományi kormány "Demokrácia, tolerancia és a világra való nyitottság" programjából 2012 és 2015 között összesen több mint 41 ezer eurót fizettek ki ellentüntetésekre.

Kiszelly Zoltán ugyanakkor a problémakör egy másik vetületére is rámutatott, ami az egykori '68-asok - vagyis az 1960-as évek nyugat-európai és amerikai marxista-anarchista gyökerű, forradalmi mozgalmárai – „hosszú meneteléseként" írható le. - Ők határozzák meg az utóbbi évtizedekben a nyugati, így a német politikai fősodort, uralják a médiát és az igazságszolgáltatásban is erős pozícióik vannak. Ezért nem meglepő, hogy elnézőek, vagy ahogy Németországban szokták mondani, „vakok a bal szemükre" a szélsőbaloldali erőszakkal szemben. A baloldal szerintük csak jó lehet, legfeljebb egyedi túlkapásokként, elhajlásokként beszélnek az olyan brutális szélsőbaloldali akciók kapcsán, mint amilyen a februári budapesti támadássorozat is volt – fejtette ki Kiszelly Zoltán. Szerinte azért relativizálják minden eszközzel az Antifa társadalmi veszélyességét, mert ellenkező esetben a saját baloldali világképük is lejáratódna, amit nem engedhetnek meg. Ugyanakkor a mérsékelt német jobboldaliakat, patriótákat összemossák a szélsőségesekkel – mutatott rá a politológus.

A német társadalom jelentős része, az átlagemberek viszont már világosan látja és érzékeli ezt az ellentmondást, a kettős mércét, és egyre türelmetlenebb, az elégedetlenség napról napra nő. Kérdésünkre, hogy meddig tartható ez az egyre feszülő ellentét a baloldali globalista elit és a német társadalom között, a szakértő elmondta, a németek most jutottak el odáig, hogy fordulhat a hangulat. A korábban megszokott jólétnek vége, a német átlagember a globalizáció vesztese, mert egyre magasabbak az adók, és csökken az életszínvonal. Amint azt látják a németek, hogy nincs remény a korábbi jólét visszatérésére, a migránsok sem mennek vissza a hazájukba, itt maradnak végleg, nem lesz már olcsó orosz energia, úgy fog egyre fogyni a türelmük, ami a társadalom polarizációjához és egyre nagyobb feszültséghez vezethet.

A szélsőbaloldali Antifa esetleges betiltására, vagy terrorszervezetté nyilvánítására Nyugat-Európában ugyanakkor jelenleg nem lát politikai realitást, éppen azért, mert a baloldal határozza meg az Európai Unió vezetését és a nyugati államok többségének kormányzatát, valamint a bíróságokat is. Jogilag viszont bőven van érv a szigorú fellépés és akár a törvényen kívül helyezésük mellett is, hiszen nem csupán rendszerkritikus szervezetekről van szó, hanem nyíltan támadják a fennálló kapitalista rendszert, nem ismerik el az alkotmányos rendet, az állam erőszakmonopóliumát, és a céljaik eléréséért fizikai erőszakot is alkalmaznak.