A jelenlegi a legpusztítóbb dokumentált madárinfluenza-járvány, amely számos kontinensen több tízmillió állat éltét követelte.
Ismert, hogy a H5N1 2.3.4.4b variánsa emlősállatokat - például nyérceket, rókákat, mosómedvéket, nyesteket és medvéket - is képes megfertőzni, de erre általában egy-egy példa akadt.
Azonban a Tufts Egyetem tudomása szerint
Peruban mintegy 3500 fóka pusztult el a vírus következtében,
és Kanadából, valamint Oroszországból is hasonló lesújtó hírek érkeztek.
A Wendy Puryear és Kaitlin Sawatzki köré szerveződött kutatócsoport halott, beteg és egészséges állatok mintáit elemezte. Az adatokból kiderült, hogy csak
2022 júniusa és júliusa között több mint 330 borjúfóka és kúpos fóka pusztult el a madárinfluenza 2.3.4.4b változatában az Atlanti-óceán északi partvidékén.
Ugyanebben az időpontban a New England-i sirályok körében is nagy pusztítást végzett a vírus - tették hozzá a kutatók. Egy fóka akkor fertőződhet meg, ha egy beteg madár ürülékével érintkezik, vagy megeszik egy beteg madarat.
A H5N1 vízimadarak esetében közel 100 százalékosan halálos. A tanulmányból kiderült, hogy ez az emlősökre is igaz lehet: a mintavétel idején a fertőzött fókák vagy már halottak voltak, vagy kicsivel később pusztultak el.
Az egyelőre kérdéses, hogy a vírus fókáról fókára is képes-e átterjedni, de a kutatókat nem lepné meg ennek lehetősége.
A szakértőket aggasztja az az eshetőség, hogy a vírus úgy mutálódik, hogy jobban terjedjen az emlősökben, s így akár az emberek számára is veszélyessé válhat.
Eddig egyetlen emberről tudni, aki a H5N1 2.3.4.4b variánsa miatt halt meg: a 38 éves kínai nő fertőzött házi szárnyassal került kapcsolatba.
Ugyancsak aggasztó fejleményre került sor egy spanyolországi nyércfarmon 2022 októberében: bizonyítékok kerültek elő arra, hogy a madárinfluenza-vírus olyan genetikai átalakulásokon ment keresztül, amelyeknek eredményeként könnyebben képes megfertőzni emlősállatokat.