Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A V4NA beszámolója szerint a német kormány az ukrán háború kitörése után fokozottabb figyelmet fordít a hadserege fejlesztésére, azonban az éveken keresztül alulfinanszírozottan működő hadsereg esetében ez nem könnyű feladat. A tartalékos erőket e terv fontos részének tekintik, ám a tartalékos katonák szövetségének vezetője szerint
ezek a csapatok messze nem képes megfelelni e céloknak, és inkább tűnnek fantomhadseregnek, mint az ország védelméhez szükséges értékes védelmi komponensnek.
A Stuttgarter Zeitung című német lapnak nyilatkozva Patrick Sensburg nyugalmazott alezredes, a CDU egykori parlamenti képviselője elmondta, hogy véleménye szerint a tartalékosokat rosszul irányítják, és jelentősen alulfinanszírozzák.
A hivatalosan nyilvántartott mintegy 930 ezer fős tartalékos összlétszámhoz képest, amely azért ilyen magas, mert a törvény szerint Németországban mindenki, aki korábban katonai szolgálatot teljesített, örökre tartalékosnak számít, valójában csak mintegy 34 ezer személy vett részt nemrég katonai kiképzésen, vagy minősült aktívnak.
A tartalékosoknak a reguláris erőknél kell könyörögniük az egyenruháért, még a rutinszerű katonai kiképzés, például a céllövészet gyakorlása is nehézkes, és nincsenek katonai járműveik.
Sensburg szerint a tartalékosok legfeljebb civil autókat használhatnak, és ami a legbizarrabb, a tartalékos harckocsiparancsnokok nem kapnak igazi harckocsikon való kiképzést. Ehelyett gyalogosan hajtják végre a manővereket, a katonáknak pedig nem kötelező a részvétel a hadgyakorlatokon. A tartalékosoknak válság idején sokféle feladatuk lenne, az erőművek őrzésétől és a sebesültek szállításától kezdve a frontvonalon keletkezett hiányosságok pótlásáig, de Sensburg szerint jelenleg a haderő nem képes ellátni ezeket a feladatokat.
Valójában ez egy olyan erő, amely már csak nagyrészt papíron létezik
– mondta a nyugalmazott alezredes. A veterán tiszt szerint nyilvánvaló, hogy a tartalékosok rendelkezésére álló felszerelés, járművek és fegyverek számának növelése az első lépés, de a tartalékos erők szervezeti felépítésének megváltoztatására is szükség van. Sensburg a lapnak elmondta, hogy
legalább azt elő kellene írni, hogy a tartalékos katonák kétévente teljesítsenek egy kéthetes kiképzést.
A V4NA emlékeztet arra, hogy összehasonlításképpen a brit hadsereg tartalékos szárnya évente 27 nap szolgálatot vár el a katonáktól. Ha a tartalékosok teljesítik ezt a követelményt, akkor készpénzjutalmat kapnak, amelyet fejpénznek neveznek. Ahogy arról korábban a V4NA is beszámolt, a német hadseregnek egyébként is komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Boris Pistorius német védelmi miniszter április elején egy interjúban arról beszélt, hogy nem számít arra, hogy a Bundeswehr, vagyis a német védelmi erő felszerelési hiányosságai hamarosan megszűnnek. Sőt, a szociáldemokrata tárcavezető szerint
mindannyian tudjuk, hogy a meglévő hiányosságokat 2030-ig nem lehet teljesen megszüntetni. Ezért prioritásokat kell felállítanunk.
Az egyik ilyen prioritás szerinte a NATO keleti szárnyának védelme. Ehhez azonban olyan képességekre van szükség, amelyeket hadianyaggal, felszereléssel és személyzettel kell ellátni. Németország nehéz helyzetbe hozta magát azzal, hogy tetemes mennyiségű fegyvert, felszerelést és lőszert adott Ukrajnának az Oroszország elleni háborúhoz, a lőszer-és fegyverraktárak szinte teljesen kiürültek. A védelmi miniszter ezért azt sürgeti, hogy a kormány gyorsítsa fel a tárgyalásokat a hadiipar résztvevőivel. Kiderült azonban, hogy nem csupán azzal van a gond, hogy nincsenek fegyverek és lőszerek. Nemrég jelent meg a német hadsereg fegyveres erőkért felelős parlamenti biztosának éves jelentése a Bundeswehr aktuális állapotáról, a dokumentumban pedig siralmasabbnál siralmasabb tényekre világított rá Eva Högl. Mint kiderült,
a fegyver- és lőszerraktárak mellett a ruházati- és alkatrészraktárak is szinte üresen állnak.
