Ismét szorulhat a hurok a német kancellár nyakán az adócsalási botrány miatt

SCHOLZ, Olaf
Brüsszel, 2023. március 24. Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának keretében tartott kibővített euróövezeti csúcsértekezletre érkezik az esemény második napján, 2023. március 24-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet
Vágólapra másolva!
Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetség, amely azt derítené ki, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár milyen módon játszott szerepet az évszázad egyik legnagyobb és legkiterjedtebb adócsalási ügyében.
Vágólapra másolva!

A CDU/CSU Bundestag-frakciója bejelentette, hogy húsvét után “parlamenti vizsgálóbizottság felállítását fogja kérni a Scholz-Warburg adóügyben” - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. A bizottság Olaf Scholz szociáldemokrata szövetségi kancellárt a Warburg bankbotrányban való érintettségéről kérdezné ki – közölte Mathias Middelberg a CDU/CSU frakcióvezető-helyettese. Hozzátette, hogy a politika beavatkozott a botrányba, amelynek segítségével megpróbáltak egyes részleteket elhallgatni.

– vélekedik a CDU/CSU parlamenti képviselője.

Az úgynevezett CumEx-ügytől évek óta hangos a nemzetközi sajtó, mivel több ország is érintett benne. Az ügy lényegében egy adócsalási rendszerrel kapcsolatos nyomozás, amelyben egy komplett hálózatot vizsgálnak a hatóságok, amelyet bankok, tőzsdei kereskedők, ügyvédek és pénzügyi tanácsadók alkottak.

A hálózat milliárdokat szerzett az európai államkincstáraktól az osztalékadóval kapcsolatos feltételezett csalás és spekuláció révén. A legnagyobb pénzösszeget veszítő államoktól több mint 62 milliárd dollárt csaltak el. A sor elején Németország van, a jelenlegi adatok szerint a nyugat-európai nagyhatalmat több mint harmincöt milliárd dollárral károsították meg.

Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár is érintett lehet az ügyben, bár időről időre sikerül magát valahogy ideiglenesen kimosni a nyomozásból. Felmerült ugyanis a gyanúja annak, hogy Scholz még hamburgi polgármesterként segített adót csalni a Warburg banknak. Amikor elkezdték a bank elleni nyomozást, az intézményt a jelenlegi polgármester, Peter Tschentscher vezette. A nyomozás és az ügyészség munkálatai ellenére Hamburg kifizetett 47 millió eurónyi adóvisszatérítést a Warburg banknak, pedig erre nem is volt jogosult az intézmény, Olaf Scholz pedig a gyanú szerint tudott a turpisságról.

Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának keretében tartott kibővített euróövezeti csúcsértekezletre érkezik az esemény második napján, 2023. március 24-én Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Scholz ugyanis többször találkozott a bank tulajdonosaival, de a nyomozás során azt állította, hogy nem emlékszik arra, hogy pontosan miről beszélgettek a találkozókon. A kancellár memóriáját azonban felfrissítette egy tanú naplóbejegyzése. Az egyik tulajdonos, Christian Olearius ugyanis lejegyezte, hogy Scholz mindenkit biztosított arról, hogy ha rajta múlik, akkor a Warburg bank megtarthatja a pénzt. A két fél közötti kapcsolatot erősíti a tény, hogy a bank rengeteg pénzt adott Scholz pártjának, a szociáldemokratáknak – a jelek szerint tehát szó szerint kifizetődő volt a barátság és a feltételezett segítségnyújtás.

A Scholz elleni nyomozás egyelőre véget ért, az ellenzéki pártok ugyanakkor azt követelték nemrég, hogy ne csak Scholz polgármesteri levelezését nézzék át, hanem a privát levelezését is kutassák át a nyomozók az elmúlt évtized egyik legnagyobb adócsalási ügyében. Felmerül ugyanis a gyanúja annak, hogy Scholz a hivatali levelezőrendszeréből e-maileket és naptárbejegyzéseket törölt.

Olaf Scholz korrupciós botrányáról egy könyv is megjelent, amelyet Oliver Schröm és Oliver Hollenstein írtak, és amely a „A Scholz-akták: A kancellár, a pénz és a hatalom" címen a Cum-Ex botránnyal és mások mellett Olaf Scholz szerepével foglalkozik. A könyv alapvetően arra a két kérdésre keresi a választ, hogy:

Hamburgi polgármestersége alatt, Olaf Scholz kampányolt-e a bankért, hogy annak tulajdonosai mentesüljenek az adó-visszatérítés alól? Illetve, hogy a jelenlegi kancellár szándékosan vezette-e félre a parlamentet és a közvéleményt az ügyben betöltött szerepével kapcsolatban az elmúlt években?

A könyv kapcsán akkoriban vita alakult ki a német parlamentben is, Matthias Hauer, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője kijelentette, hogy a botrány napról napra jobban rombolja a kancellár hitelességét, pedig Németországnak most egy olyan kancellárra van szüksége, aki becsületesen vezet, és akiben az emberek megbízhatnak. Ahogy fogalmazott:

"Akár Hamburgban, akár a szövetségi kormányban, egy kormányfőtől elvárom, hogy ne találkozzon az adóbűnözőkkel, ne adjon nekik tippeket, hanem egyenesen és világosan megmondja nekik: nem ússzátok meg az adócsalást."

Az Alternatíva Németországért (AfD) képviselője, Albrecht Glaser pedig azt mondta a parlamentben, hogy az állam és a demokrácia megbecsülése évek óta csökken

Olaf Scholz egyébként valamennyi meghallgatásán azt állította, hogy nem emlékszik a részletekre, így válaszolni sem tudott a kérdésekre. Egy nemrég készült felmérés azonban rávilágított, hogy az emberek hetven százaléka nem hisz a kancellárnak, de még a szociáldemokratákat támogatók többsége, 56 százaléka sem hiszi el, hogy Olaf Scholz szinte semmire sem emlékszik az ügyből. A németek mindössze tizenegy százaléka hisz Scholznak az ügy kapcsán.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!