A legnagyobb skandináv gazdaságban a múlt hónapban 0,8%-kal csökkentek a lakóingatlanok árai ─ derült ki az állami tulajdonú jelzáloghitelező SBAB hétfőn közzétett adataiból. Februárban a csökkenés 0,6%-ra lassult, de a legtöbb szakértő szerint a lakásárak tovább csökkennek majd, és akár az előrejelzett 20%-os visszaesést is meghaladhatják.
A lakásárak tavaly nominálisan 15%-kal zuhantak, amit a gyorsuló infláció és a központi bank kamatemelései okoztak.
Svédországban az elmúlt három évtized legsúlyosabb lakásárzuhanása hozzájárult a nemfizetések számának ugrásszerű növekedéséhez, különösen az építőiparban, amely az ország gazdasági teljesítményének 11%-át adja. Márciusban az ágazatban a csődök száma 14%-kal emelkedett, ami visszaszorította az új lakásokba történő beruházásokat.
A SBAB vezető közgazdásza, Robert Boije „meglepően súlyosnak" nevezte a márciusi csúszást, hozzátéve, hogy „jelentősen gyengébb fejlődésre számít a jövőben, ha a Riksbank tovább emeli az irányadó kamatlábat, és az infláció továbbra is magas szinten marad".
A svéd lakáspiac az EU-ban a legsebezhetőbb az országban emelkedő kamatlábak miatt.
Bár a svédek mintegy 64%-ának van saját otthona, sokan jelzáloghitellel rendelkeznek. Mivel azonban ezek az esetek többségében nem hosszú távú, rögzített kamatozású jelzáloghitelek, az egész szektor nagymértékben ki van téve az emelkedő kamatoknak, amelyek a Riksbank sorozatos emeléseit követően több mint egy évtizede a legmagasabb szinten vannak.
Iparági szakértők szerint a lakásárakat a szokatlanul magas villamosenergia-árak is erősen befolyásolják, és arra figyelmeztetnek, hogy a svéd ingatlanpiac visszaesése évekig is eltarthat.