Itt vannak Brüsszel újabb őrült szankciói

European Commission President Ursula von der Leyen holds a press conference on the EU membership applications by Ukraine, Moldova and Georgia at the European Commission headquarters in Brussels on June 17, 2022. The European Commission will vote on June 17, 2022 on whether to grant Ukraine EU candidate status, but any green light will be subject to conditions and must be unanimously approved by the 27 member states before lengthy accession negotiations can begin. (Photo by Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)

Ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott a CPAC-en, Brüsszelben "ha valamit tízszer elrontottak, akkor nekifutnak tizenegyedszer is, hátha még nagyobb lesz a baj", utalva az orosz-ukrán háború nyomán bevezetett kontraproduktív szankciós politikára. Úgy tűnik, a külügyminiszter szavai beigazolódni látszanak, Brüsszel ugyanis bővíteni kívánja a szankcionált országok körét, továbbsodorva Európát és a Nyugatot egy világháború irányába.

Kína háborús szerepét vizsgálja a Nyugat

Elképesztő részletek derültek ki az Európai Unió 11. szankciós csomagjával kapcsolatban, írta meg a Breitbart. Az amerikai jobboldali újság értesülései szerint

Brüsszel az Oroszország elleni szankciókat kínai állami vállalatokra is kiterjesztené, mivel szerintük aktívan segítik az orosz fegyveres erőket az ukrajnai hadműveletek végrehajtásában.

Az amerikai lap ezenfelül szemlézi még a Financial Times értesüléseit is a szankcionálni kívánt vállalatok listájával kapcsolatban, a tervek szerint az újabb (minden túlzás nélkül is megállapítható) bukásra ítélt szankciós csomagja

a kritikus technológiai vállalkozásokat, többek között a kínai félvezetőgyártó nagyvállalatokat helyeztetné a szankciós listára.

Ezen a ponton az FT és a Breitbart is a 3HC Semiconductors és a King-Pai Technology nevű félvezetőgyártó nagyvállalatokat említik, ezenfelül újabb, Hong Kong-i illetőségű cégek kerültek listára: az Alpha Trading Investments, az Asia Pacific Links, a Sigma Technology, a Sinno Electronics, valamint a Tordan Industry.

Az Európai Unió hivatalosan azzal magyarázza a kínai szervezetek szankcionálását, hogy ezeknek a célja a már meglévő szankciók érvényesítése és a kiskapuk bezárása, abból a célból, hogy indoklásuk szerint az orosz hadigépezetet megfoszthassák a háború folytatásához szükséges kettős felhasználású technológiáktól.

Kinek az érdekeit szolgálja valójában a 11. szankciós csomag?

A fenti kérdés megválaszolása érdekében érdemes külön is beszélni a szankcionálni kívánt szervezetek között az egyik lehetséges "áldozatról", vagyis az Alpha Trading Investments (másnéven Alpha Group vagy Alpha-csoport) nevű kínai befektetési szervezetről. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államok az Alpha-csoporttal szemben már foganatosított büntetőintézkedéseket, megelőzve ezzel az Európai Uniót.

Az Alpha-csoport szankcionálása kapcsán így felvethető, hogy megalapozottak azok a közép-európai (elsősorban magyar) elemzők és döntéshozók által sokat hangoztatott állítások, amelyek szerint az Európai Unió tulajdonképpen nem több az Egyesült Államok vazallusánál.

Ennek megértéséhez érdemes visszamenni az időben egészen márciusig, amikor csődöt jelentett az amerikai Silicon Valley Bank. A kibontakozó amerikai bankválság kezdetén (mint tudjuk, időközben a First Republic is csődöt jelentett) az Alpha-csoport körlevélben nyugtatta meg a befektetőket és a részvényeseket, miszerint az SVB csődjének nincs ráhatása a működésükre.

Az Alpha-csoport szankcionálásával kapcsolatban így nem nehéz belátni, hogy valójában az Egyesült Államok hiperhatalmi pozíciójának fenntartására tett kísérletről van szó. Washingtonban ugyanis joggal aggódhatnak, hogy egy kibontakozó és elhúzódó pénzügyi válság esetén a távol-keleti bankok egyfajta védőhálóként is szolgálhatnak a pénzintézetek számára, szemben az instabil amerikai pénzügyi szektorral.

Világrendszer-elméleti vonatkozásban sem elhanyagolható az amerikai lobbitevékenység kérdésének felvetése. Emlékezetes, hogy 2020, a koronavírus-járvány kirobbanásának az éve volt az az időszak, amikor

Kína átvette az Egyesült Államok vezető szerepét, mint az első számú kereskedelmi partner az Európai Unió számára.

The Chinese state overtook the United States as the European Union’s top trading partner in 2020, as ties between Brussels and the communist dictatorship in Beijing continue to deepen. https://t.co/RzgCixukoq

— Breitbart London (@BreitbartLondon) February 17, 2021

Ezzel párhuzamosan az amerikai vezetés több színtéren igyekszik egyrészről helyreállítani és megerősíteni, másrészről kiterjeszteni világhatalmi befolyását. Ezt a célt szolgálja többek között az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália csendes-óceáni védelmi-katonai szövetsége is, az AUKUS-csoport.

A kínai bankszektor és a félvezetőipar amerikai ihletettségű szankcionálása így egyrészről újabb fejezetnek tekinthető Washington azon irányú törekvését illetően, hogy Kínát és Oroszországot (ha úgy tetszik) világkaranténba zárja, másrészről rálátást enged Európa kiszolgáltatottságára Amerikának.