Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Úgy gondoltam tehát, hogy rögtön az elején rávilágítok a woke-ideológia, a genderelméletek és minden egyéb, nyugati civilizáció lerombolására törekvő kísérlet eredetére, melyek többségét a kulturális marxizmus keretein belül lehet legyűrni
– fogalmazott.
Az államtitkár a kulturális marxizmust az elmúlt ötven év talán legkomolyabb, nyugati világtól örökölt csapásának nevezve kiemelte, hogy a volt szlovén kormányfő beszéde a magyar miniszterelnök előadásához is kapcsolódik, aki egyfajta vírusnak nevezte a progresszív liberális ideológiát.
Ugyanakkor, mint mondta, Janez Jansa még mélyebbre ásott a nyugati értékrend alappillérét jelentő bibliai tízparancsolat és az azt szétfeszítő kulturális marxizmus fogalmának megemlítésével. Válaszában Janez Jansa a baloldali, marxista filozófus Antonio Gramsci több mint száz évvel ezelőtti megnyilatkozásait a tízparancsolat elleni támadásnak nevezte.
Mivel Gramsci rájött, hogy a nyugati világban a lenini forradalom nem megvalósítható, a forradalom után körbeutazta Oroszországot, és rádöbbent, hogy a kommunizmus megvalósításához először az intézmények feletti irányítást kell megszerezni. Sőt, előtte hiteltelenné kell tenni, és el is kell törölni a tízparancsolatot
– fogalmazott. A beszélgetés során Ferenc pápa magyarországi látogatása is szóba került, ennek kapcsán a volt szlovén kormányfő úgy fogalmazott, „örültem és egyben meglepett, hogy Ferenc pápa milyen direkt módon beszélt erről a küzdelemről". „Ferenc pápa latin-amerikai, ahol a katolikus egyház más, mint az európai, és ahol – valóban – a kulturális és szociális marxizmus rombolását is lehetősége volt megtapasztalni. A halál kultúrája, avagy a kulturális marxizmus elleni csatát nehéz megnyerni az értékeinket védő legnagyobb szervezet, a katolikus egyház támogatása nélkül" – mondta Janez Jansa.
Kovács Zoltán felvetette, hogy a kulturális marxizmust képviselő civil társadalom folyton a demokráciáról és arról papol, hogy az embereket képviselik, holott soha nem mérettették meg magukat demokratikus választásokon. Válaszában a szlovén politikus kiemelte, „mivel senki nem választotta meg őket, nem tekinthetők legitimnek". Hozzátette: pontosan ez a mesterségesen kreált, hamis legitimáció a kulturális marxizmus lényege.
A népképviseleti demokrácia összes klasszikus elemét a néphatalommal, a mindenki uralmának rendszerével akarják felcseréni, ami lehetetlen. Ezt tudjuk, hisz bármikor is kísérelték ezt meg, az diktatúrához vezetett. Kifejezetten nehéz megérteni, hogy a sok-sok, szocialista utópia bevezetésére irányuló bukott kísérlet után sokan – különösen nyugaton, ahol az embereknek nincsen valós tapasztalata a kommunizmusról – még mindig hisznek ebben
– fogalmazott Janez Jansa. Kovács Zoltán az európai választások szlovén vonzatáról is kérdezte a politikust.
A volt miniszterelnök kifejtette, pártja az első kivételével az összes európai választást megnyerte, és továbbra is ez a cél. A harminc százalék körüli részvételi arányt azonban nagyon alacsonynak nevezte, ami véleménye szerint az érdeklődés hiányának jele. Elmondta, hogy a Szlovéniában felettébb erős mély állam inkább a hazai választásokra fókuszál, és e cél érdekében minden eszközt mozgósít.
