Az ukrajnai fegyverszállítások miatt egyre közelebb a világháború

Észak-Phjongan tartomán, 2023. március 20. Az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA által 2023. március 20-án közreadott felvételen az ország hadserege fellő egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát Észak-Phjongan tartományból a Keleti-tenger irányában. A japán védelmi minisztérium szerint a rakéta 800 kilométeres távolság megtétele után a tengerbe csapódott. A dél-koreai hadsereg szerint ez volt a negyedik ilyen erődemonstráció egy héten belül, miközben Szöul és Washington öt év óta a legnagyobb közös hadgyakorlatot tartja, Szabadságpajzs fedőnéven. MTI/EPA/KCNA

Ha bekövetkezik egy NATO országot ért támadás, például orosz repülőgépek csapást mérnének egy NATO országra, akkor először egy politikai döntést kell meghozni, amit a NATO tagországok állam- és kormányfői vagy védelmi miniszterei hoznak meg – mondta el Resperger István ezredes, egyetemi tanár az Origónak adott interjúban. Resperger Istvánt arról kérdeztük, hogy milyen esetben léphet életbe a NATO-szerződés 5. cikkelye, és ha ez bekövetkezik, az hogyan valósulna meg a gyakorlatban. Az interjúból az is kiderül, miért rendkívül veszélyes a fegyverek szállítása Ukrajna számára.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 5. cikkelyének lényege, hogy amennyiben egy tagállamot támadás ér, az az egész szövetséget éri, és minden tag köteles támogatni a megtámadott felet. A pont célja nyilvánvalóan az elrettentés, annak demonstrálása, hogy bármely NATO-tag elleni támadás a teljes katonai szövetség elleni offenzívával ér fel.

Mind ezidáig azonban az 5. cikkelyt soha nem alkalmazták „élesben".

Pontosabban az 5. cikkelyre hivatkozva a 9/11-es terrortámadást követően az Egyesült Államok élt a lehetőséggel, ez azonban kimerült főként az amerikai légtér védelmének biztosításában és a terrorellenes harc fokozásában. Igazság szerint tehát sosem tesztelték, hogy mi történik, ha egy NATO-tagot nyílt támadás ér, ezzel kapcsolatban nincsenek automatizmusok.

Fontos a földrajzi kitétel a szerződésben

Resperger István az Origo kérdésére kifejtette, hogy a NATO 5. cikkelye azt tartalmazza, hogy egy NATO tagországot támadás ér, akkor az összes többi tagállam köteles a lehető legrövidebb időn belül a megtámadott segítségére sietni. A professzor elmondta, hogy viszont fontos, hogy

van a cikkelyben egy földrajzi kitétel is, amely szerint az észak-atlanti térségben, tehát NATO tagországon belül kell, hogy érje a támadás a szövetség tagjait, akkor lép érvénybe ez a cikkely.

Resperger István ezredessel, egyetemi tanárral beszélgettek a Kontextus legfrissebb részében a háború múltjáról és jövőjéről, valamint a Magyar Honvédség előtt álló kihívásokról és tervekről. Forrás: Youtube

Resperger István hangsúlyozta:

ha figyelembe vesszük a fegyverszállításokat, fontos leszögezni, hogy a hidegháború idején általában válságövezetben mindenki stratégiai nyugalmat tanúsított, nem szállított fegyvereket, hiszen azzal nem fog befejeződni a konfliktus hamarabb.

Hozzátette:

az, hogy most egyes NATO országok saját felelősségükre fegyvereket, lőszert, halálos eszközöket szállítanak Ukrajnának, azzal a konfliktust tovább eszkalálják, de ami a legfontosabb, elnyújtják.

Ezen felül, ami rájuk nézve veszélyt jelent, az az, hogy Oroszország hozzáállása a fegyvereket küldő országokhoz nyilván nem lesz barátságos.

Az ukránok nem tartják be a nemzetközi és hadijog szabályait

Resperger arra is kitért, hogy az, hogy NATO-eszközöket lőnek ki a konfliktus során, már többször előfordult: például Humvee harcjárművek, önjáró tarackok, Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegek sérültek meg, vagy a Patriot-rendszer, amely a világ egyik legdrágább fegyvere. Ez egyrészt rávilágít a logisztika és a kiképzés hiányosságaira, hiszen

egy Patriot rendszerre is 22 hét az alapkiképzés, a logisztikusoké 45 hét.

Harcászati szempontból fontos, ahol megsérültek a Patriotok, ott túlságosan közel telepítették őket egymáshoz, tehát hibáztak: az előírásokat sem mindig tartják be az ukránok.

Ukrán katonák az orosz állásokat lövik Grad rakéta-sorozatvetővel a kelet-ukrajnai Donyecki területen, a bahmuti fronton 2023. május 17-én. Forrás: MTI/AP/Libkos

Resperger István felhívta a figyelmet arra, hogy

általában a NATO országok azzal a feltétellel adják a fegyvereket Ukrajnának, hogy nem lehet vele harmadik országot, így például Fehéroroszországot vagy Oroszországot támadni, hanem arra kapják, hogy a saját területüket felszabadítsák.

Most éppen az következett be, hogy Belgorod irányába egy ukrán csoport betört, és vannak nálunk amerikai fegyverek. Tehát ebből is jól látszódik, hogy

az ukránok semmit sem tartanak be a nemzetközi jogból és a hadijogból sem, és abból sem, amit az őket támogató NATO országok kértek tőlük.

Mikor lépne életbe az 5. cikkely?

Arra a kérdésre, hogy előfordulhat-e olyan eset, amely révén tényleges életbe lépne a NATO 5. cikkelye, és az hogyan valósulna meg a gyakorlatban, az ezredes azt mondta, hogy ha megnézzük az eseményeket, akkor volt már drónátrepülés, amely Horvátországba csapódott be; rakéta csapódott be Lengyelországba, ahol két ember meghalt; de akkor sem indít azonnali támadást a NATO, hiszen egy adott incidensre arányos és szükségszerű választ kell adni.

Életbe léphet valamikor a NATO 5. cikkelye? (A fotó illusztráció!) Forrás: MTI/EPA/KCNA/-

Tehát nem lehet elindítani egy atomháborút azért, mert eltévedt valahol egy rakéta

– mondta el Resperger István. Hozzátette: ha bekövetkezik egy NATO országot ért támadás, például orosz repülőgépek csapást mérnének egy NATO országra, akkor

először egy politikai döntést kell meghozni, amit a NATO tagországok állam- és kormányfői, vagy védelmi miniszterei hoznak meg az Észak-Atlanti Tanácsban.

Ezt mindenkinek egyhangúan támogatnia kell, konszenzusnak kell lenni. Ezt követően dolgozzák ki a katonai akciót a Katonai Bizottságban. Magában a műveletben nem muszáj mindenkinek részt venni. Jó példa erre Koszovó, amikor minden tagállam egyetértett politikailag abban, hogy segíteni kell Koszovón, de a műveletben a németek, csehek és a görögök nem vettek részt, viszont teljes támogatásukról biztosították az akciót.