Orosz atomfegyverek kerülnek egy szomszédos országhoz

Minszk, 2023. május 25. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter (b) és Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter kezet fog, amint kicserélik az orosz atomfegyverek fehéroroszországi tárolásáról szóló, általuk aláírt megállapodást a szovjet utódállamokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) külügyminiszteri szintű ülésén Minszkben 2023. május 25-én. Moszkva az atomfegyver hordozására képes Iszkander rakétarendszereket szállít nyugati szomszédjának. Az orosz taktikai atomfegyverek tárolására szolgáló fehéroroszországi létesítmény építése a tervek szerint július 1-jén fejeződik be. MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata/Vagyim Szavickij

Moszkva és Minszk megállapodást írt alá atomfegyverek fehéroroszországi elhelyezéséről. A NATO és az EU bírálta a lépést, és arra szólította fel Fehéroroszországot, hogy ne tegye meg.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és fehérorosz kollégája, Viktor Hrenin aláírta az

orosz nukleáris fegyverek fehérorosz területen történő elhelyezéséről szóló dokumentumokat.

- írta a Kyiv Independent.

A fehérorosz védelmi minisztérium közlése szerint a két tisztviselő május 25-én találkozott Minszkben.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter kezet fog, amint kicserélik az orosz atomfegyverek fehéroroszországi tárolásáról szóló, általuk aláírt megállapodást a szovjet utódállamokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) külügyminiszteri szintű ülésén Minszkben 2023. május 25-én. Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata/Vagyim Szavickij

A fegyverek feletti ellenőrzés és a használatukról szóló döntés továbbra is Moszkvánál marad - mondta a találkozón Sojgu.

Április 4-én Sojgu azt állította, hogy Oroszország nukleáris csapás mérésére alkalmas repülőgépeket és Iszkander-M rakétakomplexumokat bocsátott Fehéroroszország rendelkezésére.

Putyin szerint a taktikai nukleáris fegyverek "különleges tároló létesítménye" július 1-jére készül el.

A fehérorosz külügyminisztérium később azt állította, hogy "kénytelen volt" ezt megtenni a Nyugat által gyakorolt "példátlan politikai, gazdasági és információs nyomás" miatt.

A NATO és az EU bírálta a lépést, és arra szólította fel Fehéroroszországot, hogy ne tegye meg.

Josep Borrell, az Európai Unió vezető diplomatája

felelőtlen eszkalációnak és az európai biztonságot fenyegető veszélynek

nevezte a döntést.