Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) moszkvai és moszkvai területi igazgatósága megszüntette a terrorellenes műveleti rendszert a moszkvai régió területén – közölte hétfőn az orosz terrorellenes bizottság.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, a terrorellenes intézkedések bevezetésére azután került sor, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója pénteken este egy feldúlt videóban bejelentette, hogy kész megdönteni az orosz katonai vezetést. Felhívásában arra kérte a Wagner-zsoldosokat és az orosz katonákat, hogy csatlakozzanak az ügyéhez. Június 24-én éjjel a Wagner-csoport harcosai elfoglalták az orosz Déli Katonai Körzet központját Rosztov-na-Donban, és a zsoldoshadsereg konvoja megindult Moszkva felé.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a "wagneristák" akcióit bűnös kalandnak nevezte, Prigozsin ellen pedig fegyveres felkelés szervezése miatt büntetőeljárás indult. Mint mondta, bármire képes az Orosz Föderáció és az alkotmány védelmének érdekében.
Arról is szólt az orosz elnök, hogy parancsba adta az orosz szerveknek, hogy fegyveresen számoljanak le a zendülőkkel és ellenállókkal.
Terrorellenes műveletet hirdettek Moszkvában, a moszkvai régióban és a voronyezsi régióban, a feltételezett haditechnikai felszerelésekkel megindult konvoj útvonala mentén fekvő régiókban.
A terroellenes intézkedések egy sor korlátozást tartalmaztak, több rendezvényt elhalasztottak.
Az emberek életét, egészségét, tulajdonát és egyéb jogilag védett érdekeit fenyegető veszélyek hiánya miatt úgy döntöttünk, hogy 2023. június 26-án 09:00 órától Moszkva és a moszkvai régió területén megszüntetik a terrorellenes művelet jogi rendszerét"
– közölte hétfőn a terrorellenes bizottság.
Szergej Szobjanyin, a főváros polgármestere szintén bejelentette, hogy minden további korlátozást megszüntetnek, ugyanakkor a hétfőt munkaszüneti nappá nyilvánította.
Szombaton a Wagner-csoport puccskísérletének rendezése érdekében Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megbeszélést folytatott a Wagner vezérével, Jevgenyij Prigozsinnal, és az a megállapodás született, hogy a zsoldossereg konvoja visszafordul, Prigozsin pedig Fehéroroszországba távozik.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte, ejtették a Prigozsin elleni vádakat. Hétfőn azonban egy, a főügyészséghez közel álló forrás arról számolt be a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy nem szüntették meg a nyomozást a Jevgenyij Prigozsin elleni büntetőügyben.
A Kommerszant című napilap hétfőn szintén arról számolt be, hogy június 26-án reggelig
nem szüntették meg a fegyveres lázadás megszervezésével kapcsolatos büntetőeljárást, amelynek Prigozsin a főszereplője, és hogy az ügyet továbbra is az FSZB vizsgálja.
A Kreml szombaton azt jelentette be, hogy azok a Wagner-csapatok, amelyek nem vettek részt a lázadásban, szerződést köthetnek a védelmi minisztériummal, és azokat, akik csatlakoztak a konvojhoz, nem fogják felelősségre vonni.
Az orosz parlament alsóháza, a Duma védelmi bizottságának vezetője, Andrej Kartapolov hétfőn arról számolt be, hogy előkészítik a katonai magánvállalatok (PMC-k) tevékenységéről szóló törvénytervezetet. Megjegyezte azt is, hogy
A Wagner-csoport kilátásairól még korai lenne beszélni.
A puccskísérlettel kapcsolatban a The New York Times amerikai lap arról ír, hogy Ukrajna minden bizonnyal igyekszik majd „kihasználni a káoszt, amit Prigozsin okozott”, ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy amerikai tisztviselők és független elemzők szerint nem tűnt úgy, hogy a Wagner lázadása biztonsági réseket okozott volna az oroszoknál, és nem befolyásolta az ukrajnai eseményeket sem.
Miközben a dráma kibontakozott, a háború nem hagyott alább: Az orosz erők szombat hajnal előtt több mint 50 rakétát lőttek ki Ukrajna-szerte”
– fogalmaz az amerikai lap.
Az amerikai külügyminiszter szerint szintén korai lenne megmondani, hogy az elmúlt napok oroszországi eseményei milyen változásokat hoznak, mindenesetre megjegyzi, hogy azok mutatják a repedéseket az "oroszországi homlokzaton".
Antony Blinken vasárnap több országos televíziónak adott interjúban fejtette ki, hogy a történtek rendkívüliek, és kérdéseket vetnek fel az orosz agresszió mögötti moszkvai érveket illetően. Hozzátette, maga Jevgenyij Prigozsin fogalmazta meg a kétségeket a háború indokoltságát illetően, egyben megkérdőjelezve Vlagyimir Putyin befolyását, tekintélyét.
Orosz elemzők szerint azonban a lázadást sem a politikai elit, sem a közvélemény nem támogatta.
"Oroszország bemutatta a világnak a modelljét és lehetőségét annak, hogy minimális károkkal elnyomjon egy felkelést.
A Nyugaton annyira remélt belső zavargásoknak, amelyeket Kijevből származó információkkal és felforgató módszerekkel is tápláltak, nincs kilátása. A társadalom bízik az államfőben és az általa kiépített hatalmi vertikumban. A belső zavargások nem bizonyultak alkalmasnak államunk alapjainak aláásására, ahogyan a szankciók, a nemzetközi elszigetelési kísérletek és az információs hadviselés sem váltak be. Sem a közvélemény, sem az elit nem támogatja"
- mondta Denisz Baturin krími politikai elemző a RIA Novosztyi orosz hírügyökségnek.
