Mit csinálnak az amerikai kazettás bombákkal az ukránok?

Ezek a lőszerek hosszú távon a civilekre lesznek rossz hatással – mondta el Resperger István ezredes az Origónak adott interjúban. A Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója többek között arról is beszélt, hogyan és mikor vethetik be a kazettás bombákat, mi várható a fronton, és az Egyesült Államok miért küld ilyen veszélyes fegyvereket Ukrajnába.

Ukrajna megkapta az első szállítmányokat a kazettás lőszerekből, a héten már be is vethetik őket – közölte Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, aki azt is hozzátette, hogy nincs jelentésük arról, hogy alkalmazták-e már a lőszereket az ukránok. Miért veszélyesek ezek, és mikor vetheti be ezeket Ukrajna?

Ezek a kazettás lőszerek egyértelműen a hidegháború maradványai. Főként arra készültek, hogy a nagy sík mezőkön, területeken támadó páncélos kötelékek ellen vessék be őket. Egy lőszer több száz apró kumulatív gránátként a harckocsikra kerül, vagy a földön élő erő ellen alkalmazható, mint repesz, ha felrobban. Viszont ezeknek van egy olyan tulajdonsága, hogy általában 5-10 százalékuk nem robban fel azonnal, hanem ott marad az adott területen akár évekig, és így sokkal később aktivizálódhat, vagy ha rálép valaki, akkor robban fel. Mivel ezek elég régi típusúak, a szakértők azt mondják, közel 14-20 százalékuk is ilyen lehet, tehát

sokkal nagyobb problémát jelent majd a békeidőszakban, amikor gyerekek, civilek járnak az adott körzetben, és rálépnek egy-egy ilyen lőszerre, ami akkor biztosan felrobban. Kambodzsa jó példa erre, mert még évekkel a háború befejezése után is rengeteg polgári áldozat, főleg gyerek hal meg emiatt.

A döntés óriási felháborodást váltott ki a szövetségesek körében, ugyanis, ahogyan Ön is említette, ezek rendkívül veszélyesen a civilekre nézve. Miért dönthetett az Egyesült Államok mégis ezen fegyverek küldése mellett? Több esetben is a 155 mm-es lőszerek hiányára hivatkoztak.

A 155 mm-es lőszerek utolsó maradványait küldik most az ukránoknak, és emellett az Európai Unió is próbálja ezzel ellátni az ukrán felet. Ez az egységes 155 mm-es NATO tarack lőszer, de nem tudnak annyit termelni, mint amennyire szükség lenne. Minden szakértő szerint

legalább négy-ötszörös fölényben van az orosz tüzérség, és körülbelül 8-10-szer több lőszert tud ellőni egy nap alatt.

Figyelembe véve a különböző Himars sorozatvető és a Storm Shadow rakétát, amely hatótávolsága 250, a Himarsé 70-80 km, ezekkel is sokszor civil területeket lőttek, például a Donyecket.

A kazettás bomba működése Forrás: MN gyűjtés

Tehát ezek bevetése napokon belül várható, mert a lőszer megérkezett, külön kiképzésre nincs szükség, azonnal bevethető, megvannak hozzá az eszközök.

Akár a Panzerhaubitze 2000 tarack, az M109-es önjáró löveg, az AHS Krab önjáró tarack. Tehát ezekkel lőhetnek, főleg majd az orosz élő erő ellen. Nem gondolnám, hogy ennek óriási hatása lenne, főleg hogyha a védelmi vonalak ellen indítanak támadást, mert ott a személyi állomány általában fedezékben van. Inkább hosszú távon lesz a civilekre rossz hatással, ahogyan már említettem is.

Amennyiben kazettás bombákat vetnek be az oroszok ellen, akkor Moszkva fenntartja a jogot arra, hogy viszonozza a támadást − húzta alá Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap. Jelenthet ez a gyakorlatban egy pusztító válaszlépést, akár nukleárisat az oroszok részéről?

Nukleáris válasz szinte elképzelhetetlen lenne emiatt. Ezt a fajta fegyvert a világ összes országa betiltotta, kivéve az Amerikai Egyesült Államokat, Oroszországot és Ukrajnát. Ők alkalmazzák, a többi ország részéről ha alkalmaznák, az háborús bűncselekménynek minősülne. Ha az ukránok ezeket bevetik – az oroszoknak is van hasonló fegyvere, ők is bevethetik –, akkor az ilyen kvázi háborús bűncselekményre kvázi arányos és hasonló választ lehet adni.

Tehát valószínűleg tüzérséggel, vagy a megszokott foszforbombával, de az feltételezhető, hogy a lőszerlerakatokat akarják az oroszok megsemmisíteni az úgynevezett siklóbombáikkal, amelyekből van 500 és 1500 kilós is. Ezeket vélhetően nagy távolságról fogják majd bevetni, de nem kizárt, hogy ők is kazettás bombát fognak alkalmazni.

Ha bevetnek egy ilyen bombát, az a földrajzi távolság tekintetében elméletben érintheti Magyarország vagy más, a ledobás helyéhez közeli ország területét?

Nem, mivel ezen tarackok lőtávolsága 15-20 kilométer, hatásnövelt esetben maximum 30-40 km, tehát ez főleg a frontvonalat, azt az 1000 km-t érinti. Nagy valószínűséggel ha bevetik, akkor Bahmutnál vetik be, Mariupol irányába, illetve a zaporizzsjai fronton, hiszen ott szeretnének valamilyen sikert felmutatni. Tehát ez magyar lakta területeket nem fog érinteni a lőtávolságból adódóan.

Milyenek most az erőviszonyok, és lehet-e a bukott ellentámadás után egy nagyobb orosz támadás a közeljövőben?

Az arcvonalban mindkét részről 300-350 ezer katona van, egy nagyobb hadműveleti tartalékkal rendelkeznek. Az ukránoknak van egy körülbelül 40 ezer fős, 8-9 dandárból álló tartaléka, ezekkel szeretne majd még valamilyen hadműveleti sikert felmutatni, de ez a déli fronton – mivel védelmi állásokat építettek ki az oroszok – nagyon lassan halad.

Orosz részről az északi részen a Kremina-Harkov irányban körülbelül 20-30 ezer plusz hadműveleti tartalékot jeleztek a szakértők, ezeknek a támadása lassan, de megindult, kisebb területeket visszafoglaltak.

Augusztusig mindkét félnek van még egy kisebb hadműveleti lehetősége, utána viszont teljes patthelyzet alakulhat ki.