A Lenta hosszas cikkben elemezte, hogy miként hathat a háborúra, ha az Egyesült Államok valóban megkezdi a kazettás bombák szállítását Ukrajnába. A szerkezet pusztító ereje abban rejlik, hogy a hagyományos légibombától eltérően általában pár száz kisebb robbanótöltetet tartalmaz, amelyeket a becsapódás előtt, még a levegőben, egy előre meghatározott területen szétszórja.
A cél ezzel, hogy minél nagyobb területen legyen képes a bomba pusztítást okozni.
Azonban ahogyan a Mandiner is kiemeli, a kis lőszerek gyújtója sokszor meghibásodik, és a fel nem robbant töltetek évtizedek múlva is képesek jelentős pusztítást okozni. Ez történt többek között Laoszban és Vietnámban. 2008-ban a kazettás bombákat betiltó dublini nyilatkozatot 107 ország aláírta ugyan, de az aláíró felek között nem volt ott Oroszország, Kína, Ukrajna és az Egyesült Államok sem.
Az ukránok még idén márciusban kérték az Egyesült Államoktól, hogy szállítsanak kazettás bombákat Kijevnek, amelyeket drónok segítségével juttatnának célba. Az amerikaiak 222 kilogrammos Mk 20 Rockeye típusú kazettás bombákat küldenének, amelyek 118 robbanófejjel vannak felszerelve és képesek áthatolni akár a 190 milliméteres páncélon is, vagyis hatásosak lehetnek az orosz tankok ellen.
Egy ilyen bomba egy focipályányi területet képes elpusztítani.
Igor Korocsenko, az orosz Nemzetvédelmi (Nacionalnaja oborona) magazin főszerkesztője is azon a véleményen van, hogy az ukránok főleg az orosz páncélozott járművek ellen vetnék be a fegyvert. Az ukrán drónok önmagukban hatástalanoknak bizonyultak az orosz tankok elpusztítására, ezért kell Kijevnek új megoldást kell találnia.
A főszerkesztő úgy véli, hogy ugyan az Egyesült Államokban meg van tiltva, hogy ezeket a robbanóeszközöket harmadik országnak adják, Ukrajna esetében minden bizonnyal kivételt fognak tenni. Az észtek szintén küldhetnek kazettás bombákat az ukránoknak, mivel ők sem írták alá a dublini egyezményt.
A Pentagon szóvivője, Patrick Ryder korábban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok még nem áll készen a kazettás bombák szállítására. Hozzátette viszont, hogy amennyiben zöld utat kap a szállítás, úgy Ukrajna nem a robbanóeszköz régebbi változatát, hanem a legújabbat fogja kapni.
A döntés viszont Ryder kijelentését követően hamar megszületett, a New York Times csütörtökön már arról írt, hogy Joe Biden zöld utat adott a kazettás bombák szállítására.
A Fehér Ház döntésére az is jelentős hatással lehetett, hogy az ukrán ellentámadás a vártnál sokkal lassabban halad, vagyis inkább egyáltalán nem halad, csak néhány falut sikerült elfoglalniuk a csapatoknak, Zelenszkij pedig a sikertelenségért a saját szövetségeseit szidja. Szerinte ugyanis azért nem tudtak korábban ellentámadást indítani, mert a nyugati országok nem küldtek fegyvereket.
A 444 nevű, rendkívül ukrán és háborúpárti Soros-blog egyébként éppen csütörtökön közölt egy cikket arról, hogy az ukrán hadsereg a háború hatására a NATO egyik legerősebb haderejévé vált, még a németeket is megelőzve, ezért mindenképp fel kellene őket venni a NATO-ba. Ennek a teljesen nevetséges cikknek nagyban ellentmond, hogy Ukrajna még úgy sem tud sikeres ellentámadást indítani, hogy nyugati hatalmak tucatjai küldenek lőszert, fegyvereket és már tankokat is. Amennyiben nem küldenének, a háború már véget ért volna.
Ukrajna egyébként jelentős hadsereggel rendelkezett már a Szovjetunió összeomlását követően.
Egy parlamenti vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy 1992 és 1998 között Ukrajna 32 milliárd dollárnyi fegyvert "veszített el". Pontosabban a fegyverek jelentős részét ellopták, értékesítették a fekete piacon, vagy más országoknak adták jóval áron alul azért, hogy gyors pénzhez jussanak. Semmi nem utal arra, hogy az elmúlt 30 évben bármi is változott volna ebben a tekintetben Ukrajnában.