Román hadakon átvágva érkeztünk meg ide, de mi szeretnénk őket inkább fogadóbizottságnak látni – fogalmazott Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen szombat délelőtti, hagyományos beszédében. A miniszterelnök hozzátette:
a kereszténység védelmében folyatott küzdelemben szükség van a román ortodoxiára is.
A román külügy segítségemre sietett és megírták nekem, hogy miről nem szabad beszélnem. Azt tanácsolják, hogy ne beszéljünk arról, ami román érzékenységet sérthet – közölte a kormányfő. Mint mondta, azt javasolták, hogy ne beszéljen kollektív kisebbségi jogokról, ám Orbán Viktor jelezte, hogy ezek léteznek és megilletik a magyarokat. Azt írják, hogy ne beszéljünk nem létező, román közigazgatási egységekről. Azt hiszem Erdélyre és Székelyföldre gondoltak, de mi sohasem állítottuk, hogy ezek romániai területi egységek lennének – rögzítette.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy van, amiről beszélhet, de ne tüntesse fel rossz színben, ilyenek például a nyugati értékek.
Ma a nyugati értékek három dolgot jelentenek: migrációt, LMBTQ-t és háborút. Ezeket nem kell rossz színben feltüntetni, ezek rossz színben vannak maguktól is
- tette hozzá.
A kormányfő kiemelte: az emberiség történetének különösen veszélyes időszakát éljük, ezek a nagy változás évei. Ezek a Föld minden pontját és országát érintik. Ezért ha Magyarországról és a Kárpát-medencei magyarságról akarunk érvényeset mondani, jobb, ha előbb a világról beszélünk. Mint fogalmazott, a világ erőegyensúlya elmozdult, ennek súlyos következményeit nyögjük most. A II. világháború után nyolcvan évig erőegyensúly létezett. Ez nekünk, magyaroknak két részből állt.
Az első 45 évben az angolszászok odaadtak minket a szovjet kommunistáknak – akkor nem voltak olyan finnyásak az oroszokra, mint most – a második 33 évben pedig szabadon éltünk, katonai megszállás, kommunisták nélkül éltünk. Bár ez nagy változás volt, a világ egyensúlya viszont nem bomlott meg, mert a s Szovjetuniót sikerült háború nélkül kivezetnünk a történelemből – részletezte Orbán Viktor. Most azonban – folytatta – Kína elmozdította a világ egyensúlyát. Ez régi félelme a nyugati világnak. Már Napóleon is azt mondta:
hagyjátok Kínát aludni, mert amikor felébred, megrázza a világot.
Mint mondta, sohasem volt ilyen gyors és tektonikus globális egyensúlyváltozás, mint amiben ma élünk. Kína másképp emelkedik fel, mint az Egyesült Államok, mert az USA lett, Kína pedig van. Valójában Kína visszatéréséről beszélünk, amely egy termelési erőmű lett, és megelőzte az Egyesült Államokat is.
A miniszterelnök elmondta, hogy az Egyesült Államok a polgárháborúja után úgy nőtt fel, hogy ők az első számú ország és amikor ezt a pozíciót kihívás érte, azt az USA mindig sikeresen visszaverte.
Az EU-nak néhány évtizede még az volt a terve, hogy az eurót fellépteti a dollár mellé
- ismertette, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok sikeresen visszaverte az EU kísérletét, hogy fellépjen mellé. Közölte: 2010-ben az USA és az EU is 22-23 százalékot adott a világteremléshez, míg ma az EU csak 17-et, az USA pedig 25-öt.
Minél nagyobb a GDP-d, annál nagyobb a befolyásod a nemzetközi küzdelemben – jelezte. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az USA dominanciája folyamatosan gyengül és a mai folyamatok Ázsiának kedveznek.
Ázsia és Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk, van önbecsülésük és távlatos tervük. Véget akarnak vetni a megaláztatás évszázadának. Vissza akarják szerezni a dominanciát Ázsia felett. Az USA által vallott egyetemes értékeket pedig kinevetik a kínaiak
- mondta a kormányfő. Hozzátette: napról napra haladunk az összeütközés felé. Kiemelte, hogy a világpolitikában veszélyes helyzetben vagyunk, mert az első számú nagyhatalom azt látja, hogy a második helyre süllyed.
Ebből a helyzetértékelésből szerinte azt kell megérteni, hogy az új egyensúly beállítása nem fog menni egyik napról a másikra, Ez egy egész nemzedéknyi időt igényel. Tehát nem csak mi, hanem a gyermekeink is ebben a világidőben és korszellemben fogják leélni az életüket. Nekünk magyaroknak ebben a korszellemben kell boldogulni és alakítani a nemzeti terveket – mutatott rá.
Az Európai Uniót értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott: az embernek az az érzése, hogy az EU-t szorongás gyötri és bekerítve érzi magát. Ez egy gazdag és gyenge unió, amely egy lázadozó világot, Európába induló milliókat lát maga körül.
Mint mondta, a Latin-Amerika csúcstalálkozó volt Brüsszelben, ahol a latin-amerikai vezetők szótárában a leggyakoribb kifejezések a következők voltak: az őslakosok kiirtása, rabszolga-kereskedés, kárpótlásszerű igazságtétel. Ők ebben gondolkodnak. Nem csoda, ha az unió bekerítve érzi magát.
Ha pedig vetünk egy pillantást a nemzetközi valutaalap GDP-k alapján felállított országlistájára, azt látjuk, hogy a 2030-ra jelzett rangsorból az első tízből kiesik Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország is, a ma negyedik Németország pedig a tizedik helyre csúszik vissza. A miniszerelnök szerint ma a versenytől való félelem az elzárkózás felé tereli az uniót. Az EU olyan, mint egy kiöregedett boxbajnok, aki mutogatja az érmeit, de többet már nem akar visszamenni a szorítóba. Ebből gazdasági, politikai és kulturális gettóba való elzárkózás következik – mutatott rá.
A nagy európai cégek nem akarnak leválni és kijönni Oroszországból – közölte Orbán Viktor. Kiemelte, hogy az energetikai cégek 70 százaléka továbbra is jelen van Oroszországban, a nyugati cégek pedig 3,5 milliárd dollárnyi összeget fizettek az orosz költségvetésbe. – Az a támadás, amit Ukrajna indított az OTP ellen, hungarofóbia – húzta alá. Felhívta a figyelmet, hogy a brexittel felborult az EU-ban a föderalisták és a szuverenisták közötti egyensúly. – Csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki, de van esély, hogy új szövetségesek legyenek – közölte. A miniszterelnök emlékeztetett:
a föderalisták nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akartak Magyarországon és a politikai korrupció minden eszközével pénzelték az ellenzéket.
Ha elolvassák az európai országok alkotmányait, akkor láthatják, hogy azok középpontjában az én, míg a magyar alkotmány középpontjában a mi áll – ismertette Orbán Viktor. Mint mondta, nem lehet egyedül megszerezni a békét, a családot, a törvényt vagy a szabadságot. Kiemelte, hogy a közös dolgok az egyén életében kötődésként jelennek meg, míg a liberális alkotmányok nem a kötődés, hanem az eloldás alapján íródtak. – Jól döntöttünk, amikor 2011-ben a magyar, nemzeti, keresztény alkotmányt megalkottuk – hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette: a migrációs válságot és az LMBTQ-hadjáratot liberális alapokon nem lehet visszaverni.
Orbán Viktor szerint az unió és a hazánk közötti konfliktusok mélyén az alaptörvényünk fekszik. Az EU ugyanis elutasítja a keresztény örökséget, lakosságcserét vezényel, LMBTQ-hadjáratot folytat a családbarát nemzetekkel szemben. A kormányfő szerint Európában létrejött egy saját politikai osztály, amely nem tartozik elszámolással, nincs többé se keresztény, se demokratikus meggyőződése.
Kiemelte azt is: mi nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite, vagy ugyanolyan családi életet éljen vagy részt vegyen ugyanazokon az ünnepeken.
Ahhoz viszont ragaszkodunk, hogy van közös otthonunk, közös nyelvünk, közös kultúránk és közszféránk, amelyeket minden áron meg kell védeni. Éppen ezért nem fogunk kompromisszumot kötni és nem hátrálunk, ragaszkodni fogunk a jogainkhoz. Nem engedünk sem a politikai sem a gazdasági zsarolásnak – szögezte le.
Az új korszak gazdasági alapjairól elmondta: 13 éve építik azt, ami már elég jól teljesít. Mint sorolta, a magyar gazdaság teljesítménye 13 év alatt megháromszorozódott, 27 ezerről 80 ezer milliárd forintra nőtt.
2030-ra pedig az a cél, hogy 160 ezer milliárd forintos GDP-nk legyen.
Ha a magyar gazdaság versenyképességét nézzük, 13 év alatt megdupláztuk. 2010-ben a foglalkoztatás 62 százalékos volt, ma 77 százalékos, 2030-ra pedig 85 százalékra szeretnék emelni. Tavaly 11 egyetemünk került a világ élvonalába. Ami a családtámogatást illeti, a termékenységi ráta 1,2-től 1,5-re emelkedett. De ahhoz, hogy a népességünk ne csökkenjen, 2,1 kellene legyen. Még mindig bajban vagyunk, ezért minden erőforrást a családpolitika irányába kell mozgósítani – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A kormányfő szerint a honvédelem is kezd talpra állni. Lassacskán lesz ütőképes hadsereg, egyenruhás munkavállalók helyett harcosok, sőt nemzeti hadiipar is.
Magyarország továbbá a nemzetegyesítés 2030-ra kitűzött programjával sem áll rosszul: 2010 óta tízszeresére emelték a határon túlra küldött forrásokat, és most, amikor mindenféle nehézségeink vannak, az oktatási-nevelési támogatásokat ötszörösére, 500 százalékkal emelik meg.
Orbán Viktor végül gratulált azoknak, akik részt vettek a Minority Safepack és a nemzeti régiókért elindított európai polgári kezdeményezésben, és képesek voltak arra, hogy külön-külön több mint egymillió aláírást összegyűjtsenek.
Mint mondta, három év alatt két meteorral is összeütköztünk, először 2020-ban a Coviddal, amit kivédtünk, de a 2022-es háború eltérített minket a pályáról. – A kormány azért küzd, hogy visszakerüljünk arra a pályára, ami elvezet minket 2030-ig. Legkorábban 2024. július környékén kerülhetünk vissza erre a pályára – vetítette előre a miniszterelnök.
Jelezte: a nehezén már túl vagyunk, az év végére egyszámjegyű lehet az infláció. A kormányfő közölte, hogy ha mindent jól csinálnak, akkor a 2024-es tusványosi táborban már beszélhet nyugodtan a 2030 és 2040 közötti tervekről.
Nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az EU-s vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni
- zárta beszédét Orbán Viktor.
Orbán Viktor kérdésre elmondta, hogy amikor uniós pénzről beszélünk, akkor van az RFF (ebből nem kaptunk semmit, és kétséges, kapunk-e valaha), míg a másik az unió hétéves költségvetéséből járó források. Magyarország nagyjából 2 milliárd eurót kap az uniótól évente - tette hozzá. Nemzetgazdasági értelemben ez nem nagy összeg, és úgy feltüntetni, hogy ezen múlna a magyar gazdaság léte, az egy buta gondolat - tette hozzá.
Az indirekt hatása lényegesen nagyobb, mert ha nem kapjuk meg, akkor drágábban kapunk hitelt.
Orbán Viktor kifejtette, hogy a terv, hogy mivel az unió módosítani akarja a költségvetést, és az egyhangúságot igényel, így tartani fogjuk a pénzeszsákot és haza fogjuk hozni ezeket a forrásokat.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a magyar rendszer parlamenti, és nem elnöki. A magyar rendszerben szétterítik a felelősséget a népfelség elve alapján - tette hozzá. Brüsszelben óvatosan kell haladni, és a vétóval csínján kell bánni. Most ilyen ügy a költségvetés mellett a külpolitika ügye. A németek azt javasolták, hogy ne lehessen külügyi kérdésekben vétózni - ismertette Orbán Viktor.
Ha ez megtörténne, akkor megszűnne a szuverén magyar külpolitika, és ilyenkor vétózni fogunk.