Washington Post: egyre nő az esélye egy újabb szudáni népirtásnak

Farcsána, 2007. április 29. Dárfuri menekültek sorakoznak a kelet-csádi Farcsána menekülttáborában, amely mintegy 20 ezer menekültnek ad otthont. Szudán Dárfúr tartományában 2003 februárjában kezdődött el a kormány által támogatott arab milíciák és a helyi fekete lakosság közötti háborúskodás, amely eddig már több mint 200 ezer emberéletet követelt. Legkevesebb 2,5 millióan menekülttáborokban élnek. Az Amnesty International (AI) 2007. április 29-én a világ több mint harminc országában szervezett figyelemfelhívó akciókat. (MTI/EPA/STEPHEN MORRISON)

Húsz évvel azután, hogy megkezdődött a dárfúri népirtás, a túlélők gyerekei újra menekülni kényszerülnek az erősödő erőszakhullám elől, amely egyre jobban kezd emlékeztetni a 2003-as tömegmészárlásra - írta a The Washington Post.

Szüleikhez hasonlóan a nyugat-szudáni fiatalok mostani nemzedéke - halott családtagjaikat hátrahagyva - ismét fejvesztve menekülni kényszerül Dárfúr régió városaiból, amelyeket

összehangolt támadássorozatban a földig rombolnak és felperzselnek.

A cikkben menekülteket idéznek, akik szerint az arab félkatonai csoportok azért támadják őket, mert a maszalit etnikai kisebbséghez tartoznak. A túlélő szemtanúk szerint egyes maszalit férfiakat és fiúkat a helyszínen agyonlőttek, miután bevallották származásukat, akiknek pedig sikerült elmenekülniük, azok talán már sohasem térhetnek haza.

A szomszédos Csádban, a határ menti Adre kisvárosban és más települések túlzsúfolt menekülttáboraiban több mint két tucat túlélővel készült interjú alapján az amerikai újság számára egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy Dárfúrban újabb etnikai tisztogatási hullám zajlik.
A Washington Post szerint

a térségben megnőtt a célzott gyilkosságok és üldöztetések száma 2019 óta,

amit a Mohamed Hamdan Dagalo tábornok által irányított Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű szudáni arab félkatonai szervezet számlájára írnak.

A vérontás drámaian felerősödött, miután április 15-én harcok törtek ki Szudánban az Abdel Fattáh al-Burhán ideiglenes államfő vezette kormányhadsereg és a vele szemben álló RSF tagjai között a politikai hatalomért.

A túlélők beszámolói szerint

az RSF fegyveresei napokon belül mészárlásba kezdtek a túlnyomórészt maszalitok által lakott Nyugat-Dárfúrban,

és több száz szudáni halt meg a térségben. Több mint 2,2 millió ember vált belső menekültté, további 700 ezer pedig Csádba és más szomszédos országokba menekült az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) adatai szerint.

Nathaniel Raymond, a Yale Egyetem közegészségügyi karán működő humanitárius kutatóközpont igazgatója szerint egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az RSF által Szudánban végrehajtott támadások emberiesség elleni bűncselekményeket jelenthetnek, és "senki sem állítja meg őket".
"Nagyon kevesen kerülnek ki élve a támadásokból", de a műholdfelvételek szerint

egész városrészeket és falvakat perzseltek fel az elmúlt hetekben,

láthatóan abból a célból, hogy végleg elüldözzék a lakosságot - tette hozzá a kutatóközpont igazgatója, amely rendszeresen küld elemzéseket az amerikai külügyminisztérium szudáni konfliktust monitorozó programja részére (SCOP).

Az ENSZ emberi jogi hivatala múlt heti közleményében azt írta, hogy hiteles információk szerint június közepén az RSF tagjainak parancsára 87 embert - köztük maszalitokat - temettek tömegsírokba a szudáni El-Geneina közelében. Az áldozatok között nők és gyerekek is voltak az ENSZ hivatala szerint.

A 2003-as dárfúri népirtást Omár el-Basír egykori szudáni elnök uralma alatt követték el, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) később megvádolt a tömeggyilkosságok elrendelésével. Omár el-Basír 2019-ben távozott a hatalomból, és ezután ideiglenes katonai-polgári kormányzat jött létre, amelynek uralmát az Abdel Fattáh al-Burhán tábornok vezette hadsereg és egykori helyettese, Dagalo tábornok döntötte meg. Amikor instabil kormányzatuk áprilisban összeomlott, a Kartúmban kitört fegyveres harcok gyorsan átterjedtek Dárfúrra is - írta a lap.