A NATO-tagországok vezetői Vilniusban találkoztak, hogy megvitassák a szövetséget foglalkoztató legfontosabb kérdéseket, vagyis a svédek és az ukránok NATO-csatlakozását. A svéd kérdés meglehetősen hamar választ kapott, sikerült megállapodniuk Törökországgal, akik jelezték, hogy minden akadály elhárult, így ratifikálni tudják a skandináv ország csatlakozását, így fog tenni egyébként Magyarország is. Esetünkben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még kedden beszélt arról, hogy gyakorlatilag már csak technikai kérdés a svéd csatlakozás ratifikálása.
A másik nagyon fontos vitaponttal kapcsolatban - Ukrajna kérdésében - nem történt jelentős előrelépés.
Bizonyos szintig győzött a józan ész, tehát Ukrajnát nem fogják felvenni automatikusan a szövetségbe. Ezt egyébként sem valószínű, hogy megtehetnék, hiszen számtalan jogi akadálya van, valamint minden NATO-tagállamnak rá kellene bólintania a világháborút jelentő lépésre. Könnyítést viszont fog kapni Ukrajna, amint véget ér a háború: az úgynevezett "tagsági cselekvési terv" kimarad, ez a gyakorlatban a kétlépcsős folyamatot egylépcsőssé teszi, de a feltételeket így is teljesíteni kell.
Mindez egyébként egyáltalán nem számít, amíg véget nem ér a háború, csak azt követően indulhat meg a felvételi eljárás. Érdekes, hogy még Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is azt mondta egy tévéinterjúban, hogy Ukrajnának katonai és demokratikus reformokra is szüksége van.
Azonban az sem mindegy, hogy miként ér véget a háború.
Az ukránok előtt két lehetőség van: visszafoglalni az összes oroszok által elfoglalt területet, beleértve a történelmileg, kulturálisan és már gazdaságilag is Moszkvához tartozó Krímet vagy feladni a területeket és békét kötni. Amennyiben egyik sem történik meg, úgy elméletileg továbbra sem tudnak a NATO-hoz csatlakozni, hiszen területi vitájuk van Oroszországgal. Ez volt a helyzet akkor is, amikor a grúzok nagyon közel kerültek a NATO-csatlakozáshoz.
A bukaresti csúcson 2008 áprilisában döntés született arról, hogy Grúzia csatlakozhat a szövetséghez, amint minden szükséges kritériumot teljesít. Ezt az oroszok viszont nem várták meg, augusztusban megtámadták Grúziát és elfoglalták Abháziát és Dél-Oszétiát, amelyek máig Moszkva ellenőrzése alá tartoznak. Ezzel az oroszok befagyasztották a konfliktust és elvágták Grúzia útját a NATO-csatlakozáshoz.
Az oroszok hasonlót léptek a 2014-es Euromajdan után is, a Luhanszki és Donyecki Népköztársaság létrehozásával, illetve a Krím elfoglalásával.
Azonban a grúz eset egyáltalán nem precedensértékű, a NATO akkor még javarészt józan ésszel gondolkozott, az ukránok esetében viszont már most látható, hogy sok esetben ideológiai érdekek vezérlik a döntéshozókat. Egyelőre viszont a teljes őrület még nem szabadult el, a vilniusi csúcson még nem bólintottak rá az ukrán csatlakozásra.
Ugyan a papírforma igazolódott be, a dühöngő Volodimir Zelenszkij így is "abszurdnak" nevezte, hogy Ukrajnát háborús helyzetben nem hajlandóak bevenni a NATO-tagállamok közé, vagyis a NATO nem hajlandó világháborút kirobbantani. Szerinte ugyanis ezzel a vilniusi csúcson Oroszországnak megmutatták, hogy büntetlenül támadhat meg más országokat. Miközben a NATO-n belül még Ukrajna legnagyobb szövetségesei, köztük az Egyesült Államok sem támogatja az azonnali felvételt, sőt konkrét idővonalat sem kívánnak lefektetni Kijevnek, tartva az orosz retorziótól.
A Meduza arról írt, hogy a csúcs előtt a 31 NATO-tagból 20-an támogatták volna Ukrajna meghívását a szövetségbe. A Politico szerint Zelenszkij szavai meglepték a Vilniusban ülésező diplomatákat is. Egyikük szerint az ukrán elnök túl messzire ment, mások szerint Zelenszkij a nagyközönség segítségével akarta rávenni a NATO-tagállamokat, hogy az utolsó pillanatban módosítsanak a nyilatkozaton. John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője pedig kijelentette, hogy Ukrajna ideje még nem jött el a csatlakozásra.
Abban is sokat egyetértenek, hogy Ukrajnában nem csak a háború miatt nincsenek meg a feltételei a NATO-csatlakozásnak. Az országban a Szovjetunió összeomlása óta dúl a korrupció, a világ egyik legkorruptabb országáról beszélünk, ráadásul még Ukrajnán belül is számos kritika éri Zelenszkijt, aki gyakorlatilag katonai diktatúrát vezet a háború kitörése óta.
Az is tisztán látszik, hogy a nyugati országok érdeke továbbra is a háború folytatása, Oroszország meggyengítése, ehhez pedig az ukránokat használják fel. A világháborútól tehát nem kerültünk távolabb, a helyzet semmit sem változott az elmúlt egy napban, csupán most már hivatalossá vált az, amit egyébként is tudni lehetett.
Az amerikaiak már néhány napja jelezték, hogy megkezdik a kazettás bombák szállítását Ukrajna számára.
Az amerikaiak 222 kilogrammos Mk 20 Rockeye típusú kazettás bombákat küldenének. Közben Emmanuel Macron is bejelentette, hogy Franciaország további fegyvereket, köztük nagy hatótávolságú rakétákat ad Ukrajnának. Arról, hogy pontosan milyen fegyver a kazettás bomba és mekkora pusztítást képes okozni, ITT írtunk részletesen.
Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivő szerint a NATO súlyos hibát követ el a keleti irányba történő terjeszkedéssel. Kifejtette, hogy az észak-atlanti szövetség közép- és kelet-európai terjeszkedése volt az elsődleges ok, amely a jelenleg fennálló ukrajnai konfliktushoz vezetett. Hozzátette, hogy Svédország várható felvétele a NATO-ba egyértelműen negatív hatással lenne Oroszország biztonságára, amelyre Moszkva a finn csatlakozásra adott válaszokhoz hasonló intézkedésekkel fog reagálni.
Peszkov elítélte Emmanuel Macron francia elnök keddi bejelentését is, amely szerint Franciaország nagy hatótávolságú rakétákkal segíti Ukrajnát az Oroszország elleni harcban. A Kreml szóvivője szerint Párizs Kijevnek nyújtott támogatása
hiba, amelynek következményei lesznek Ukrajnára nézve.