Zelenszkij kijelentése a választások elhalasztásáról ugyanis nagy port kavart, még Kijev partnerei is felszólaltak az ügyben. Az ukrán elnök nemrég aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében Ukrajnában kilencven nappal, 2023. november 15-ig meghosszabbítják a hadiállapotot és az általános mozgósítást. Mivel pedig Ukrajna törvényei tiltják, hogy hadiállapot alatt választásokat tartsanak, az eredetileg októberre kitűzött parlamenti voksolást is elhalasztják - írja a Magyar Nemzet.
Az elnökválasztást csak ezek után, 2024 márciusában rendeznék meg.
A hírek hallatán ugyanakkor sokan Kijev szemére vetették, hogy nem éppen a demokráciáról tanúskodik, ha egy országban jó ideig nincsenek választások.
Közéjük tartoznak az amerikai törvényhozók is, akik közül többen Kijevbe látogattak augusztus 23-án. Lindsey Graham szenátor például elmondta, Ukrajnának meg kell mutatnia, hogy különbözik Oroszországtól, például abban is, hogy a háború közepén is megrendezi a választásait. Természetesen az ukrán elnök válasza sem maradt el.
Megmondtam neki, hogy mindez akkor lehetséges, ha az Egyesült Államok és Európa anyagi segítséget nyújt
– közölte Zelenszkij az interjújában, felhívva rá a figyelmet, hogy békeidőben ötmilliárd hrivnyába (135 millió dollárba) kerül a választások lebonyolítása.
Elnézést, de nem fogok hitelből választásokat rendezni, és a fegyverekre szánt pénzt sem fogom erre költeni. De amennyiben kapunk anyagi támogatást, és az ukrán parlament is úgy véli, hogy ezt kell tennünk, akkor gyorsan változtassuk meg a jogszabályunkat, és ami még fontosabb, mindannyian vállaljunk közös felelősséget!
– magyarázta. Az államfő kitért rá, megmondta Grahamnek, hogy ebben az esetben Amerikának is választási megfigyelőket kellene küldenie a frontvonalakra, hogy legitim választásokat tarthassanak.
Ukrajnának abban is segítségre lenne szüksége, hogy azok az állampolgáraink is szavazhassanak, akik a határainkon kívül vannak
– fűzte hozzá az Euractiv páneurópai híroldal szemléje alapján.