Az ukránok fél éven át tervezték a nyár közepén végül megindított ellentámadást, ezzel kellő időt biztosítva az oroszoknak, hogy a front stratégiai fontosságú szakaszait gyakorlatilag áttörhetetlen védelemmel lássák el. Ebben óriási szerepet játszott Zelenszkij dilettantizmusa, aki ragaszkodott hozzá, hogy az utolsó csepp vérig védjék a hadászatilag nem túl jelentős Bahmutot. Ezzel azonban rengeteg időt és még több katonát vesztettek.
Az orosz hadsereg háromszintű védelmet épített ki, aknamezőket telepített, és hiába halmoztak fel az ukránok nagyszámú nyugati fegyvert és hadieszközt, a fronton semmilyen áttörést nem tudtak elérni.
Az ellentámadás kezdeti szakaszaiban a legnagyobb siker az ukránok számára azt jelentette, hogy el tudtak foglalni három semmilyen katonai vagy szimbolikus jelentőséggel nem bíró falut.
A kiépített orosz védelem ellen rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek el, és már a kezdeti szakaszban megsemmisült a nyugatról kapott eszközök negyede. Ráadásul az ellentámadás olyan mértékben haladt lassan, hogy már a nyugati szövetségesek is kénytelenek voltak bevallani, hogy valami nagyon félresikerült a tervezési fázisban.
Hiába támadtak az ukránok fejlett haditechnikával, NATO-stratégiával, illetve a nyugati hírszerzés teljes támogatásával, az oroszok fél év alatt annyira megerősítették a védelmi állásokat, hogy ezek áttörése gyakorlatilag lehetetlenné vált. A kudarc hatására az ukrán katonai vezetőség több forrás szerint is úgy döntött, hogy a sikertelen NATO-stratégia helyett visszatér a háború korábbi szakaszaiban részsikereket jelentő szovjet tervezéshez.
Zelenszkij még azt is megkockáztatta, hogy az áttörés érdekében bevesse azokat a tartalékos csapatokat, amelyek a nyugati országokban részesültek NATO-kiképzésben, azonban velük együtt sem sikerült semmilyen eredményt felmutatni.
Mostanra annyira megcsappant az ukrán csapatok létszáma, illetve az általános morál, hogy egy orosz támadás végzetes következményekkel járna Ukrajna számára.
Az oroszok pedig nagy valószínűséggel készülnek a csapásra, amennyiben Ukrajna nem hajlandó a tárgyalóasztalhoz ülni. A szakértők az ősszel várják azt, hogy az orosz csapatok meginduljanak ismét a front több szakaszán is, korábban pedig arról is voltak értesülések, hogy a teljes kudarcba fulladt ukrán ellentámadást látva Moszkvában ismét asztalra kerültek a Kijev elfoglalásával kapcsolatos, optimista tervek.
A The Times korábban arról írt, hogy az ellentámadás déli frontján résztvevő egységek 75 százaléka meghalt az ütközetekben. Egy ukrán katona szerint ráadásul a nyugati tankok és páncélozott járművek sem változtattak semmit a helyzeten, mivel azok többsége az aknák miatt megsemmisül, vagy annyira aláaknázott területen kellene áthaladniuk, hogy emiatt nem képesek bevetni őket.
Persze az Egyesült Államok kormánya és a háborúpárti héják számára teljesen mindegy, hogy hány ukrán katona hal meg a fronton. Lindsey Graham szenátor arról beszélt, hogy tetszik neki a kialakulóban lévő struktúra, miszerint ha az Egyesült Államok támogatja fegyverrel és gazdaságilag Ukrajnát, akkor ők az utolsó ukránig harcolni fognak.
Az amerikai érdekeket teljes mértékben kiszolgáló Volodimir Zelenszkij pedig végrehajtja az utasítást, őrültként küldi a biztos halálba a katonákat, saját honfitársait.
Magyarországon a dollárbaloldal az amerikai karmestereikkel egyetemben mindent megpróbál elkövetni annak érdekében, hogy az ukránokat jobb fényben tüntessék fel.
Folyamatosan hazudoznak arról, hogy mekkora veszteségei vannak az ukrán seregnek, rendszeresen úgy mutatják be a lakatlan faluk elfoglalását, mint stratégiai, a háború állását megfordító győzelem, és folyamatosan Oroszország összeomlásával riogatnak. Gyakorlatilag egy az egyben terjesztik Volodimir Zelenszkij propagandáját, aki úgy tűnik önmagára egyre inkább tekint messiásként, mintsem elnökként, üzenetei, nyilatkozatai pedig azt jelzik, hogy szorgosan dolgozik személyi kultuszának kiépítésén.
Szeptember 18-án a 444 nevű Soros-blog arról számolt be sikerként, hogy az ukránok visszafoglaltak egy falut Bahmut mellett. Tehát nem Bahmutot, hanem egy falut.
Pár nappal ezt megelőzően azt próbálták meg sikerként elkönyvelni, hogy az ukránok civil célpontok ellen hajtanak végre terrorcsapásokat Oroszországban.
Szeptember 15-én a 444 interjút közölt a kárpátaljai ukránosítás egyik legbőszebb támogatójával, Oleg Nikolenkóval, az ukrán külügyminisztérium szóvivőjével, amelyben a politikus természetesen a magyar kormányt is szidalmazta. Nikolenko egyébként azzal védte a felháborító ukrán nyelvtörvényt és az ukránosítást, hogy az jó a magyaroknak, hiszen elmerülhetnek az ukrán nyelvben.
Szeptember 12-én is ukrán "sikerről" számolt be egyébként a 444. Akkor éppen arról, hogy az ukrán csapatok már 50-200 métert haladtak előre délen. Emellett persze érzékenyítő tartalmakat is próbálnak közzétenni, például arról, hogy Zelenszkijnének hiányzik a férje.
Nemrég Seymour Hersh világhírű amerikai oknyomozó újságíró arról számolt be, hogy értesülései szerint az amerikai hírszerzés pontosan tudja, hogy Oroszország győzött és Ukrajna elveszítette a háborút.
„Vannak jelentős csoportok az amerikai hírszerző közösségben, akik a helyszíni jelentésekre és a technikai hírszerzésre támaszkodva úgy vélik, hogy a demoralizált ukrán hadsereg feladta annak lehetőségét, hogy legyőzze a súlyosan aláaknázott háromszintű orosz védelmi vonalakat, és a háborút a Krímre és az Oroszország által elkobzott, majd annektált négy megyére terjessze ki" – idézte a Mandiner az újságírót, aki szerint Volodimir Zelenszkij megvert hadseregének már nincs esélye a győzelemre.
Hersh többek között arról is beszélt, hogy a háború azért folytatódik, mert Zelenszkij ragaszkodik hozzá, hogy folytatódnia kell." Az állítólagos ukrán előrelépésekről szólva pedig kijelentette: „az egész hazugság."