Szeptember 15-én jár le az ukrán gabonaimport uniós tiltása. Ennek értelmében pedig ismét korlátlanul áramolhat az uniós piacra a rossz minőségű, szennyezett, ezért olcsó ukrán gabona. Már több tagállam - köztük Magyarország - bejelentette, hogy abban az esetben, ha nem történik uniós intézkedés, akkor nemzeti hatáskörben oldják meg a kérdést.
A háború kirobbanása után az oroszok blokád alá vették az ukrán kikötőket, így a termények nem jutottak el a célországokba. Ennek eredményeként tavaly júliusban az ENSZ és Törökország közvetítésével tető alá hozták a gabonaegyezményt. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és António Guterres ENSZ-főtitkár memorandumot írt alá az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák világpiaci szállításának megkönnyítéséről.
A megállapodást novemberben és márciusban is meghosszabbították, azonban a júliusi lejárat után az oroszok nem egyeztek bele a további hosszabbításba, mivel nem teljesítették Moszkva feltételeit. Mint közölték, az alkut csak akkor hosszabbítják meg újra, ha az Orosz Mezőgazdasági Bank (Rosszelkozbank) ismét része lesz a SWIFT-rendszernek. Oroszország arra is panaszkodott, hogy nem teljesítik maradéktalanul az orosz mezőgazdasági termékekre és a műtrágyára vonatkozó nyugati vállalásokat.
Moszkva azt is sérelmezte, hogy az ukrán gabona többsége nem az afrikai rászoruló országokba, hanem a gazdag nyugati országokba vándorol.
A statisztikák szerint tavaly augusztustól egészen idén júniusig Ukrajna 50,6 millió tonna gabonát exportált 9,8 milliárd dollár értékben. A teljes ukrán gabonaellátás 55,5 százalékát, 28,1 millió tonnát a Fekete-tengeren exportáltak. Az export többi hányada pedig döntő mértékben dömpingszerűen elárasztotta az EU-s piacokat, egészen pontosan az öt szomszédos ország (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária) piacát.
Látva a piaci folyamatokat, idén április 17-én Magyarország és Lengyelország lezárta a határait az ukrán gabona és egyéb élelmiszerek elől. Ezt követően májusban az Európai Unió öt államnak engedélyezte, hogy megtiltsák az ukrán búza, kukorica és olajos magvak belföldi értékesítését. Mindeközben Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Bulgária az áruk tranzitját engedélyezte kiemelt ellenőrzéssel - vagyis valójában ez a megállapodás arról szól, amit az ukránok eredetileg állítottak: a gabona az afrikai országokba szabadon átmehetett.
Leleplező, és jól mutatja az ukránok szándékait, hogy ez nem tetszett nekik.
Ők vissza akartak térni az uniós szabályokat kijátszó állapothoz, vagyis ahhoz, hogy a termények ne áthaladjanak az országokon, hanem jelentős mennyiségben a helyi piacon maradjanak értékesítésre. Az ukránok a génmódosított és nagyon szennyezett gabonákat az uniós piacon szeretnék több pénzért értékesíteni. A gabona nem felel meg semmilyen uniós normának, továbbá azt sem lehet igazán tudni, hogy mi van benne. Több országban a gazdák kétségbeesetten tüntetni kezdtek, mert az ukrán dömpinggabona miatt hatalmasat esett a termékek ára.
Elmondható, hogy az orosz-ukrán háború miatt létrehozott szolidaritási folyosók nem töltötték be eredeti rendeltetésüket. A célországok helyett a jómódú nyugati országokba érkezik Afrika és Ázsia egyes részei helyett. A gazdák emiatt pedig veszteséget könyvelhettek el, Afrikában pedig az ukránok mohósága miatt nőtt az éhínség.
Magyarországon az étkezési búza ára 27, a takarmánybúzáé 37 százalékkal, a takarmánykukoricáé 23 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ami piaci zavart okozott. A szigorú ellenőrzések során pedig mérgező vegyszereket, GMO és egyéb szennyeződéseket mutattak ki.
A nyilvántartásokból és a korábbi exportadatokból kiderült, hogy az ukrán gabona legfőbb feldolgozói és exportőrei között rendre felbukkannak nyugat-európai, illetve amerikai cégek. Így pedig az embargók feloldásával nem az ukrán gazdáknak és az afrikaiaknak nyújtanak segítő kezet az országok, hanem a multinacionális cégeket gazdagítják.
AZ UKRAJNÁBAN MŰKÖDŐ, TÍZ LEGNAGYOBB GABONÁT FELDOLGOZÓ ÉS EXPORTÁLÓ VÁLLALATBÓL KILENC KÜLFÖLDI SZÉKHELYŰ VÁLLALAT.
Az ukrán gabonafélék kiviteléből származó PROFIT JÓ RÉSZE ÍGY NEM A GYAKRAN EMLEGETETT UKRÁN GAZDÁKHOZ, HANEM NYUGATI MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOKHOZ VÁNDOROL, akik a statisztikák szerint korántsem humanitárius alapon viszik szét az Ukrajnából származó gabonát a nagyvilágban.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég közölte, hogy a magyar kormány arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg az ukrán gabona behozatali tilalmát. Az ukrán gabonának az éhező afrikai országokban kell megjelennie, és nem az európai országokban – tette hozzá.
Itt nem az európai szolidaritásról van szó, mert tönkreteszi az ukrán gabona a vele határos országok piacát. Ha a bizottság ezt nem hosszabbítja meg, akkor kénytelenek leszünk nemzeti hatáskörben ilyen intézkedéseket bevezetni
- mondta Gulyás.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt, korábban jól átvertek minket, mert valójában nem jutott el az ukrán gabona Afrikába, hanem itt maradt.
Kiharcoltuk Brüsszelben, hogy az ukrán gabona nem maradhat itt, és ennek a tilalomnak a határideje ma jár le. Nemzeti hatáskörben mi meg fogjuk hosszabbítani ezt a behozatali tilalmat - erősítette meg a miniszterelnök is. Hozzátette:
Brüsszel egész egyszerűen nem hajlandó az európai emberek oldalára állni, ebben az ügyben is amerikai érdekeket képvisel.
A lengyel kormány a napokban arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy hozzon további intézkedéseket, és hosszabbítsa meg a behozatali tilalmat. A lengyelek továbbá olyan intézkedéseket is elvárnak az EB-től, ami erősíti a helyi termelőket. Amennyiben az EB a behozatali tilalmat nem hosszabbítja meg, Lengyelország nemzeti hatáskörben állítja le az ukrán gabonaimportot - áll a határozatban. Mint fogalmaztak, a tilalom mindaddig hatályban marad, ameddig nem rendeződik a két ország viszonya a kérdésben.
A brüsszeli ügyekben nagyon jól értesült Politico forrásai elmondták, hogy a másik 22 tagállam ellenkezése miatt nem valószínű, hogy év végéig meghosszabbítják a gabonaimport korlátozását.
Mindeközben Ukrajna be akarja panaszolni Lengyelországot és az Európai Uniót a világkereskedelmi szervezetnél, amennyiben Varsó vagy az EU továbbra is kitiltja az ukrán gabonát az országból.
Lengyelországgal ellentétben közben Bulgária úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az ukrán gabona behozatalának tilalmát szeptember 15. után – jelentette be a bolgár kormány csütörtökön.
A napokban jelentette be Ibrahim Yumakli török mezőgazdasági és erdészeti miniszter, hogy körvonalazódnak annak a megállapodásnak a részletei, melyről Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök állapodott meg. Eszerint Oroszország 1 millió tonna gabonát szállít a rászoruló afrikai országoknak.