Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus végén írta át azt a rendeletet, amely 2023. november 15-ig meghosszabbítja a hadiállapotot és az általános mozgósítást. Az ukrán törvények tiltják, hogy hadiállapot alatt választásokat tartsanak, ezért legkorábban 2024 márciusában rendezhetnének elnökválasztást. Ráadásul Zelenszkij kijelentette, hogy a háború csak akkor ér véget, amikor Oroszország minden elfoglalt területről kivonul, beleértve a történelmileg és kulturálisan Moszkvához tartozó Krímet. Vagyis,
ha visszaállna a háború kitörése előtti állapot, Zelenszkij szerint akkor is háború lenne.
Így Zelenszkij akár haláláig fenntarthatja a hadiállapotot arra hivatkozva, hogy Ukrajna továbbra is támadás alatt áll. Ez a forgatókönyv pedig egyre reálisabbnak tűnik, hacsak idő közben a nyugati mecénások el nem pártolnak teljesen az ukrán elnöktől és nem döntenek úgy, hogy mást ültetnek a helyébe, vagy Oroszország nem nyeri meg döntően és végérvényesen a háborút.
Már az ukránok közül is egyre többen kezdenek aggódni Zelenszkij hatalomvágya miatt. Az aggodalmukat tovább növelte, amikor kiderült, hogy idén biztosan nem lesz elnökválasztás, és az is kétséges, hogy jövőre megtörténne. De nem csak az ukránok estek pánikba, még az amerikai törvényhozók is elégedetlenségüknek adtak hangot.
Ahogyan az Origo korábban megírta, Lindsey Graham szenátor például elmondta, Ukrajnának meg kell mutatnia, hogy különbözik Oroszországtól, például abban is, hogy a háború közepén is megrendezi a választásait. Erre az ukrán elnök annyit válaszolt, hogy a választás csak akkor lehetséges, ha Európa és az Egyesült Államok pénzügyileg támogatja a megrendezést. Zelenszkij már a számlát is kiállította, összesen 115 millió dollárt követel azért, hogy egyelőre ne tegye teljessé a diktatúráját.
"Elnézést, de nem fogok hitelből választásokat rendezni, és a fegyverekre szánt pénzt sem fogom erre költeni. De amennyiben kapunk anyagi támogatást, és az ukrán parlament is úgy véli, hogy ezt kell tennünk, akkor gyorsan változtassuk meg a jogszabályunkat, és ami még fontosabb, mindannyian vállaljunk közös felelősséget!" - magyarázta az ukrán elnök.
Tucker Carlson már 2022 februárjában, mindenki másnál előbb látta, hogy ki is valójában Volodimir Zelenszkij.
Akkor arról beszélt, hogy Ukrajnát egy diktátor irányítja, aki remek kapcsolatot ápol az Egyesült Államok demokrata vezetésével. Akkor kiemelte, hogy Ukrajnában az ellenzéki vezetőket bebörtönözték, míg az ellenzéki hangvételű tévécsatornákat és újságokat a kormány nemes egyszerűséggel bezáratta.
Leonyid Kucsma volt ukrán elnöki egykori tanácsadója Oleg Soskin úgy véli, hogy a mostani fejlemények miatt akár forradalom is kitörhet Ukrajnában. Szerinte Zelenszkij nem érdekelt a béke megteremtésében, mert azzal van elfoglalva, hogy saját diktatúráját építse ki. Szerinte az ukránok többsége rendkívül elégedetlen azzal, hogy Zelenszkij megpróbálja kikerülni az ország alkotmányát.
Tucker Carlson 2022 decemberében is megszólalt Zelenszkij diktatúrájáról. Akkor a köztiszteletben álló amerikai médiaszemélyiség azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij egy veszélyes diktátor, aki az Egyesült Államok pénzén épít rendőrállamot. Erről az épülő rendőrállamról pedig már az Origón is többször beszámoltunk.
A kényszersorozás Ukrajnában mindennapossá vált, azonban a háború elnyúlásával egyre brutálisabb módszerekhez folyamodnak. Volt példa arra, hogy valakit egy piknik közepéről rángattak el, máskor egy diszkóba törtek be a katonák és onnan cibálták el a fiatalokat a frontra meghalni.
Egyre gyakrabban jelennek meg a fekete furgonok is az ukrán városok utcáin, amibe aztán embereket tuszkolnak be és visznek el.
Közép-Ukrajnában egy családi házból, kisfia szeme láttára ráncigáltak el egy férfit, de Kárpátalján sem más a helyzet, ott is rendszeresen készülnek olyan videók, ahol erőszakkal viszik el az embereket a frontra, hogy velük pótolják a nagyon súlyos ukrán veszteségeket. A helyiek szerint Belső-Ukrajnából jött az a több száz rendőr és katona, akik csoportosan gyűjtik be a férfiakat. A módszereik napról napra erőszakosabbak, gyakorlatilag embervadászat zajlik Kárpátalján.
Nem mindenkinek kell azonban a frontra mennie, csak a szegényebbeknek, akik nem engedhetik meg, hogy 1000 és 10 ezer dollár közötti összeget fizessenek ki a regionális toborzóiroda vezetőinek. Nemrég beszámoltunk róla, hogy milyen mesés vagyonra tett szert Jevgenyij Boriszov, az odesszai régió toborzási irodájának vezetője.
A háború kezdete óta a megvesztegetések következtében akkora vagyont halmozott fel, hogy négymillió euróért vett egy villát Marbellán, egy másik ingatlant 700 ezer euróért a városközpontban, valamint két luxusautót is.
Emellett Zelenszkij elkezdett leszámolni mindazokkal is, akik politikai ellenfelei lehetnek a jövőben, vagy akiknek elég pénzük van ahhoz, hogy befolyásolják egy esetleges választások eredményét azzal, ha egy jelölt mögé állnak. Minden bizonnyal még nincs vége a letartóztatásoknak és a vagyonelkobzásoknak, Zelenszkij még csak most kezd igazán belejönni.
A korrupció ugyanis csak akkor gond, ha abból a kijevi kormány nem tud hasznot húzni. Az Origo is írt róla korábban, hogy a háború alatt Zelenszkij párttársai egzotikus helyeken, köztük a Maldív-szigeteken és Thaiföldön nyaralnak.
Egy másik elmélet szerint amellett, hogy Zelenszkij megszabadul politikai ellenfeleitől és a számára nem kedves oligarcháktól, az is kulcsfontosságú, hogy ez által az amerikaiak bizalmát és legfőképpen pénzét is meg tudja szerezni, amiből a jelek szerint nem keveset tesz zsebre. Ugyanis Zelenszkij is korrupciós botrányba került, amikor kiderült, hogy az ukrán elnök egy ötmillió dollár értékű villát vásárolt Egyiptomban.