Azzal kecsegteti Brüsszel Ukrajnát, amit magyar fiataloktól megtagad

European Commission President Ursula von der Leyen and Ukrainian President Volodymyr Zelensky shake hands after a joint a press-conference, during their meeting at National Sanctuary Complex Sophia of Kyiv in Kyiv, Ukraine 9 May 2023, amid Russian invasion of Ukraine. European Commission President Ursula von der Leyen has arrived in Kyiv to celebrate Europe Day together with Ukrainians and stated that Ukraine is part of a single European family, according to local media. (Photo by STR/NurPhoto) (Photo by NurPhoto / NurPhoto via AFP)

Újult erőre kapott az EU bővítése körüli lobbi, már bizonyos „átmeneti juttatások" is előtérbe kerültek a csatlakozásra váró Ukrajna és Moldova kapcsán. Míg a magyaroknak jogosan járó források megvonják Magyarországtól, aközben gondolkodás nélkül a csődben levő Ukrajnának adnák a pénzt. Olyan javaslatokra is fény derült, mely szerint egy bizonyos megfigyelő státuszt adnának a háborúban álló országnak. Ezzel pedig gyakorlatilag fél lábbal már bent lenne az Európai Unióban Ukrajna.

„Az EU vezetői a rájuk jellemző cinizmussal viselkednek az Unió bővítése kapcsán. Utoljára 2013-ban, Horvátország csatlakozásával bővült az államközösség, azóta a belső működés zavarai és a politikai egyetértés hiánya gátat vetett a folytatásnak. Az óvatosabbak, mint például Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, most is azt mondják, hogy csak intézményi reformmal – vagyis a föderális EU létrehozásával –, legkorábban 2030-ban képzelhető el új tagállam felvétele" – nyilatkozta a Mandinernek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Gondolkodás nélkül minden pénzt Ukrajnának adnának, miközben a magyarok nem kapják meg a jogosan járó uniós forrásokat Forrás: NurPhoto via AFP/Vladimir Sindeyeve/NurPhoto/Str

Mint írja a lap, látszólag újult erőre kapott az EU bővítése körüli lobbi, már bizonyos „átmeneti juttatások" is előtérbe kerültek a csatlakozásra váró Ukrajna és Moldova kapcsán. A Politico cikke felidézi: az EU tavaly Ukrajnát és Moldovát is hivatalos tagjelölt országnak jelölte ki, röviddel az orosz-ukrán háború kirobbanása után. Azóta tulajdonképpen folyamatos a nyomásgyakorlás a két ország mihamarabbi csatlakozása érdekében.

Most Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azt szorgalmazta, hogy a hivatalos csatlakozási tárgyalások még ebben az évben kezdődjenek meg. Ennek elvi akadálya nincsen, hiszen az Európai Tanács még decemberben dönthet erről.

Továbbá Metsola azzal a rendhagyó javaslattal is előállt, hogy a két jelölt ország, Ukrajna és Moldova törvényhozói „megfigyelő" tagként csatlakozzanak az Európai Parlamenthez.

Az Ukrajna iránt maradéktalanul elkötelezett EP-elnök úgy véli, a csatlakozás küszöbén álló országoknak számos egyéb előnyt lehetne felkínálni, az egységes piaci juttatásoktól kezdve egészen az Erasmus ifjúsági programban való részvételig.

Utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, ezt a magyar kormánnyal való jogi vitái miatt jelenleg az EU megtagadja a közalapítványi fenntartásban működő hazai egyetemek hallgatóitól. Bár a következő években, sőt, akár hamarabb is rendeződhet a helyzet, ha mégsem, úgy akár előfordulhat, hogy

ukrán és palesztin diákok igen, magyarok nem vehetnek részt az Erasmus-programban.

Kétségtelen: Metsola az EP illetékese, míg az uniós pénzekről az EB tárgyal. A szakértő mindenesetre rámutat: korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, most pedig Metsola is olyan hangot ütött meg, hogy a bővítésre most azonnal van szükség.

Ez alatt persze csakis egyetlen országot értenek, Ukrajnát, amelynek csatlakozási folyamatát minden eszközzel igyekeznek siettetni. De vajon mi lehet ennek az oka, az intézményrendszer folyamatos kudarca, az EU válságai közepette? Valószínűleg a nyugati döntéshozók szeme előtt a pénz lebeg elsősorban, hiszen az új, eddig kiaknázatlan piacok elérhetővé tétele enyhítene a háború és a szankciók miatt agóniában lévő európai gazdaság helyzetén"

– fejtegette Dornfeld.

Az elemző ugyanakkor rámutat: éppen a háború miatt tűnik lehetetlennek az ukrán csatlakozás, hiszen csak egy állam pontos területének és lakosságának ismerete esetén lehet a neki járó fejlesztési támogatások mértékéről dönteni.

Arról nem is beszélve, hogy egy háborúban álló országtól nem várható el sem a jogállami működés, sem a korrupció csökkentése.

A Kijev által erőteljesen propagált ukrán csatlakozás pártolói is érezhetik ezt, ezért állt elő az elemző szerint Metsola az említett, új ötlettel. Vagyis azzal, hogy Ukrajna kapjon úgynevezett megfigyelő státuszt az EP-ben, valamint pénzügyi juttatásokat – az eddigi százmilliárdnyi eurón felül is.

„Ennek a juttatáscsomagnak lenne a része például a diákcsereprogramhoz való csatlakozás is. Itt igazán kibukik a brüsszeli kettős mérce: míg a már tag Magyarországtól önkényesen, jogellenesen visszatartják a neki járó forrásokat, addig a nem is tag Ukrajnának gondolkodás nélkül odaadnák. Pedig az ukrán korrupciós helyzet igazán nem fényes, ha azt nézzük, hogy a Hamász terroristái feltehetően onnan származó amerikai fegyverekkel gyilkolnak éppen.

Mindennek a valós célja persze az, hogy kényszerpályára állítsák az EU-t, hiszen egy ilyen megfigyelő státuszt utána már nem lehetne visszavenni, vagyis Ukrajna féllábbal már bent lenne az európai együttműködésben. Ez nem több, mint a tagállamok akaratának kijátszására irányuló cinikus javaslat"

– részletezte Dornfeld.