Drámai amerikai leleplezés: Zelenszkij bármelyik pillanatban elmenekülhet

US President Joe Biden (R) is greeted by Ukrainian President Volodymyr Zelensky (L) during a visit in Kyiv on February 20, 2023. - US President Joe Biden made a surprise trip to Kyiv on February 20, 2023, ahead of the first anniversary of Russia's invasion of Ukraine, AFP journalists saw. Biden met Ukrainian President Volodymyr Zelensky in the Ukrainian capital on his first visit to the country since the start of the conflict. (Photo by Dimitar DILKOFF / AFP)

Douglas Macgregor nyugalmazott amerikai ezredes nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számos ingatlannal és bankszámlával rendelkezik Nyugaton, ami arra utal, hogy már most tervezi az esetleges távozását. Úgy látja, hogy Ukrajna a jelenleginél többet már nem tud tenni, innen Joe Biden kezében van a háború sorsa.  

Az ukrán ellentámadás nem hozta meg a tőle várt reményeket, ráadásul nemsokára beköszönt az őszi, esős időjárás, amely lehetetlenné teszi a szárazföldi műveletek végrehajtását. Képesek lehetnek az ukránok még egy utolsó, nagy támadásra az elkövetkező hetekben?

Az ukrán hadsereg teljesen kimerült. Kisebb, korlátozott támadásokon kívül mást nem igazán tudnak tenni, ezek is csak arra jók, hogy az erő illúzióját fenntartsák. Mindeközben Moszkva a rendelkezésre álló, nyílt források és információk szerint több száz kilométer hosszú új vasútvonal kiépítésébe kezdett Kelet-Ukrajnában. Az egyik szakasz a donyecki Burne településétől húzódik Marovodnéig.

Ez lerövidíti a távot a nyugat-oroszországi Rosztov-na-Donu és Mariupol között, elhárítva ezzel az ukrán tüzérségi és rakétatámadások jelentette fenyegetést.

Ezt követően a vonal tovább halad a tengerpart mentén Berdjanszkba, ahonnan pedig Melitopolba veszi az irányt. Ezeknek az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően az orosz logisztikai útvonalak az amerikai HIMARS-rakétarendszerek távolságán kívül kerülnek, ugyanakkor a brit Storm Shadow cirkálórakétákkal vagy a szintén amerikai ATACMS ballisztikus rakétákkal még mindig elérhetik őket az ukránok. Emellett az új utánpótlás vonalak a jövőben egy nagyobb offenzíva indítását is lehetővé teszik az oroszok számára.

Nemrégiben megérkeztek az első Abrams tankok Ukrajnába. Hozhatnak ezek vagy akár az F–16-os vadászgépek bármiféle változást?

Nem. Hadseregeket nem lehet csak úgy, háború közben felépíteni. Ez hosszú éveken át tartó folyamat, a humán erőforrások, a hadi eszközök, a modernizáció és a kiképzés terén is.

Az ukrán harctéri sikerekre vonatkozó elvárások sosem voltak reálisak.

Ráadásul a NATO által nyújtott kiképzés és tanácsadás nem illeszkedik a kelet-ukrajnai hadviseléshez. Az orosz katonai erő a csapásmérő eszközök – rakéták, tüzérség, drónok és vadászgépek – szisztematikus integrációján nyugszik, űr- és szárazföldi megfigyeléssel párosulva. Amint az orosz egységek mélységi védelmet alakítottak ki Kelet-Ukrajnában, a pontos és pusztító tüzérségi és rakétacsapások ellen szinte semmi esélyük sem volt az ukrán szárazföldi és légi erőknek.

A napokban úgy fogalmazott, kezdetét vette a háború „Biden-fázisa". Mit ért ez alatt?

Ukrajna megtett minden tőle telhetőt. A Biden-fázis azt jelenti, hogy Ukrajna katonai, gazdasági és pénzügyi értelemben az Egyesült Államok 51. állama lett.

A Biden-adminisztráció gyakorlatilag Ukrajna tulajdonosává vált.

Ugyanakkor a sokat emlegetett „Ukrajna-fáradtság" valós és súlyosabb, mint eddig bármikor a háború kitörése óta. Ezt jelzik a lengyel és szlovákiai fejlemények, valamint Washington is arra utaló jeleket küld Kijev felé, hogy veszélyben a rendíthetetlen támogatás. Aggódnia kellene Zelenszkijéknek?

Volodimir Zelenszkij rengeteg ingatlannal és bankszámlával rendelkezik Nyugaton. Biztos vagyok benne, hogy ezek figyelembevételével tervezi potenciális távozását.

Hogyan befolyásolhatja a közelgő elnökválasztási kampány az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás mértékét?

z amerikaiakat ritkán érdekli bármi is, ami a határaikon kívül történik, és ha ők dönthetnének, valószínűleg tartózkodnának minden tengerentúli beavatkozástól vagy szövetségi rendszertől. 1917-ben és 1941-ben Woodrow Wilson, illetve Franklin D. Roosevelt elnökök belemanőverezték Amerikát egy háborúba, két olyan állammal – Németországgal és Japánnal –, amellyel az Egyesült Államok évtizedek óta jó kapcsolatokat ápolt. Az amerikai nép sem az első, sem a második világháborúban nem akart belekeveredni.

A mostani helyzet sem más.

A potenciális csőd és az adósságok által gerjesztett infláció, valamint a Biden-kormányzat káros politikája okozta csalódottság, frusztráció is amellett szól, hogy véget kell vetni az ukrajnai konfliktusnak, mégpedig a vietnámi modellhez hasonlóan. Naivitás ugyanakkor azt gondolni, hogy Washingtonban győzni fog a racionalitás.