Migrációs csúcsot tartottak a berlini kancellárián, ám a helyzeten ez sem változtat. 2015 óta már legalább másfél millió migránst fogadtak be a németek, idén további 300 000 érkezése várható. Mivel a vidéki németek, a kelet-európai vendégmunkások, az ukrán háborús menekültek és a migránsok is az élhetőbb nyugatnémet és nagyvárosi régiókat keresik, ezekben már alig van lakás. A németeknek elegük van a migrációból, a háborúból, és abból, hogy a német politika nem képes problémájukra választ adni vagy perspektívát felmutatni – hangzott el a Századvég Kontextus című műsorának legújabb adásában.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója elmondta, hogy migrációs csúcsot tartottak a kancellárián. Olaf Scholz kancellár a fő ellenzéki erő CDU/CSU pártszövetség elnökeivel már előző pénteken találkozott, most a 16 szövetségi tartomány kormányfői voltak soron. Sok értelme nem volt az egyeztetéseknek, de Scholz kancellár legalább megpróbálta a parttalan bevándorlásért, az élhetetlenné váló nagyvárosokért, a késes támadásokért, a felismerhetetlenné vált országért a felelősséget szétkenni – tette hozzá.
Ez persze sokkal könnyebb, mint a jelzőlámpa-kormány 2021-es hivatalba lépése után eltörölt normatív támogatást visszaállítani, amiből az önkormányzatok a migránsok elhelyezési költségeit fizették, vagy a megígért évi 400 000 lakás felépítésével a népszerű régiókban az égető lakásínséget orvosolni.
A migrációs csúcsot felvezető médiakampányban a kancellár a Spiegel hasábjain ígérte meg, hogy "mostantól nagy stílusban" fogják az elutasított és bűnelkövető menedékkérőket kitoloncolni.
Az új szabályokkal a beterjesztett törvény indoklása szerint is csak évi hatszáz elutasított menedékkérővel többet lehet majd kiutasítani, holott 300 000 ember vár kitoloncolásra.
Kiszelly szerint arra továbbra sincsen válasz, hogy hová küldjék vissza a migránsokat, a kibocsátó országok ugyanis továbbra sem lelkesednek annak a lakosságfölöslegnek a visszafogadásáért, amitől egyszer már "megszabadultak". Egyes vélemények szerint a túlnépesedő országokban élő családok azt a "legkisebb királyfit" küldik Európába, akinek nem jut elég vagyon ahhoz, hogy helyben házasodjon meg, vagy akinek iskoláztatását már nem tudják megfizetni. Marad a kockázatos utazás Germanybe, amely legalább másfél millió migránst és egymillió ukrán háborús menekültet fogadott be, így az ország legkedveltebb részei szó szerint megteltek – mondta Kiszelly Zoltán.
Kiszelly Zoltán beszámolt arról is, hogy a legnagyobb német bulvárlap, a BILD egy 50 pontos "házirendet" jelentetett meg, amelyből a jövevények olyan német viselkedési szabályokat ismerhetnek meg, miszerint (9) használni kell a "Kérem!" és "Köszönöm!" szavakat. A (33) köztéri grillezés után magunkkal kell vinni a szemetet; (34) ne hordjunk magunknál késeket; (17) a szociális hivatal azoknak segít, akik nem tudnak dolgozni és nem azoknak, akik nem akarnak dolgozni. Az igazán fontos részek e pontok közé vannak rejtve: (26) Tilos más országok zászlójának elégetése. (15) Férfiak férfiakat, nők nőket is szerethetnek, ezt a migránsoknak el kéne fogadniuk, mert (23) a németek szeretik a toleráns embereket, de (24) intoleránsak az intoleránsakkal.
És hogy mit kéne a migránsoknak még elfogadniuk? (19) Az uszodákban a nők burkini helyett bikinit vagy úszódresszt hordanak. A (48) Cat Calling (nőknek való beszólás, vagy utánuk fütyülés) molesztálásnak számít, (41) a szoknya hosszáról egyedül az azt viselő nő dönt, és (36) amikor egy nő egy férfi közeledésére nemet mond, az minden körülmények között nemet jelent, minden más szexuális zaklatás vagy erőszak.
Azt, hogy a jövevények saját szabályaik szerint élnek és évtizedek alatt sem integrálódtak a német/európai kultúrkörbe, a következő pontok jól mutatják: A (29) pont szerint nem csak szűz lányok és nők mehetnek férjhez, (31) tilos a gyermekházasság és egy férfinak csak egy felesége lehet. A (32) nők maguk dönthetnek öltözködésükről, foglalkozásukról, barátjuk és partnerük személyéről, vagy arról, hogy diszkóba vagy mecsetbe menjenek. A (28) házasságtörő nőket nem szabad megverni, kitaszítani vagy megkövezni, és egy válás után a szülők közösen gondoskodnak közös gyermekeikről.
Friedrich Merz CDU-elnök most sem takarékoskodik a "jó populizmussal". Ő volt az, aki szerint a német iskolák udvarait olyan "kis pasák" terrorizálják, akik alig tudnak németül. A hesseni tartományi választás előtt azt dobta be, hogy az elutasított menedékkérők a német társadalombiztosítás költségére csináltatják meg a fogaikat, ezért nincsen elég időpont a németeknek. Most sem spórolt a szavakkal, szerinte azért nem kell a Gázai övezetből több egyedülálló fiatal férfit beengedni, mert "már így is elég sok antiszemita van a migránsok között".
Angela Merkel 'Wir schaffen das!" (Meg tudjuk oldani!) mondása már a múlté, a migráció már ellenőrizhetetlen és kezelhetetlen, ezen a határellenőrzések, a "szigorúbb" szabályok ígérete sem változtat.
A balliberális "jóemberkedéstől" megválni képtelen zöldek például úgy "csökkentenék" Németország vonzerejét, hogy készpénz helyett olyan bankkártyát adnának a segélyezett migránsoknak, amelyekről készpénzt tudnak felvenni – mutatott rá a Századvég politikai igazgatója.
A legőszintébben a szocdemek társelnöke, Lars Klingbeil fogalmazott egy tv-műsorban: ha már megoldani nem tudjuk a migrációs problémát, az "európai megoldással" legalább a lengyelekkel és a magyarokkal is megfinanszíroztatjuk a migránsok németországi költségeit.
A rendszerváltás idején sem mi, kelet-közép-európaiak, sem a nyugat-európaiak nem ilyen Uniót képzeltek el maguknak. Ideje, hogy az európaiak — például a jövő nyári európai parlamenti választáson — olyan politikusokat válasszanak, akik — mint Magyarországon — a saját népük érdekét helyezik előtérbe. Még mielőtt az esseni tüntetők tényleg létrehozzák a német kalifátust
– mondta Kiszelly Zoltán.
A Kontextus műsorában szóba került az a kutatás, amelynek eredményei alapján mindössze az európai uniós polgárok ötöde ért egyet azzal a brüsszeli elképzeléssel, miszerint tovább kellene finanszírozni a háborút. Az európaiak 72 százaléka inkább annak alternatíváját választaná: tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket és azonnal véget vetne a háborúnak.
Az egyetlen tagállam, amelyben a lakosság relatív többsége (49 százaléka) egyetért a Bizottság stratégiájával: Észtország. A háború azonnali lezárására vonatkozó álláspontnak minden más uniós országban abszolút többsége van, és az arány 20 tagállamban eléri a kétharmadot. A leginkább békepárti országok: Magyarország (89 százalék), Görögország (87 százalék), Málta (86 százalék), Ciprus és Szlovénia (85-85 százalék).
A brüsszeli elképzelés sikerére semmilyen garancia sincs; könnyen elképzelhető, hogy Ukrajna az EU további finanszírozása ellenére sem lesz képes legyőzni Oroszországot. Úgy tűnik tehát, hogy az azonnali béketárgyalások valódi alternatíváját nem Ukrajna győzelme, hanem egy elhúzódó, bizonytalan kimenetelű háború jelenti, így a konfliktus lezárására vonatkozó törekvést önmagában is célszerű vizsgálni. A kutatás eredményei alapján a békepárti álláspontnak önmagában még nagyobb, 75 százalékos társadalmi támogatottsága van az Európai Unióban, és valamennyi tagállamban meghaladja az abszolút többséget.
Az országok relatív pozíciója az első kérdésnél tapasztalthoz hasonló: a békepárti tábor Észtországban és Finnországban a legkisebb (56-56 százalék), Cipruson (90 százalék), Görögországban (88 százalék), Magyarországon (88 százalék), Máltán (84 százalék) és Szlovákiában (84 százalék) pedig a legnagyobb.