Kiderült az igazság a Belarusz Atomerőműről

A globális atomipar átpolitizálódása és az élesedő konkurenciaharc újabb jeleként az amerikai Bloomberg hírügynökség egy olyan híradást tett közzé a Roszatom által épített Belarusz Atomerőmű állítólagos meghibásodásáról, amelyet utóbb a Roszatom tételesen is cáfolt.

A magyar sajtó szinte kivétel nélkül tényként tálalta a Bloomberg értesüléseit és csak utólag, vagy nem is közölte a Roszatom cáfolatát. Mindez sajnos nem előzmény nélküli. A tények és a hírügynökség által sugalmazott tartalom között ezúttal sincs összefüggés.

A tények a Belarusz Atomerőműről

Egy új atomerőművi egység megépítése és beüzemelése egy nagyon komplex engedélyezési és műszaki folyamat, amelyek esetében a nukleáris biztonság elsőrendűséget élvez. Éppen ezért a beüzemelés előtti nagyon alapos hideg- és melegjáratási komplex tesztek azt hivatottak igazolni, hogy az adott egység biztonságos és megbízható működése szavatolható.

A most súlyos üzemzavarnak beállított 2022-es esemény idején a melegjáratási tesztek során ioncserélő gyanta került a primer körbe.

A Belarusz Atomerőmű. Forrás: Roszatom

Az első kritikusság elérését megelőzően azért vannak a hideg- és melegjáratási teszek, hogy a tervektől eltérő esetleges változások és hibák kiderüljenek. Egy adott egység kereskedelmi üzemének megkezdése előtt pedig számtalan ellenőrzést végeznek a biztonságos üzemeltetés érdekében.

Az ilyen ellenőrzések, tesztelések során feltárt eltéréseket, hibákat az atomipar a világon mindenhol rutinszerűen kezeli.

Így volt ez a Belarusz Atomerőmű második VVER-1200 típusú egysége esetében is. Ez az egység idén március 25-én érte el az első kritikusságot, és november elsején kereskedelmi üzembe lépett.

Az állítólagos munkaerőhiánnyal kapcsolatban az az igazság, hogy a Belarusz Atomerőmű építése során számos NAÜ-misszió és szakértő vizsgálta a beruházás megvalósulását és sohasem tapasztaltak hiányt képzett személyzetből.

Tények a törökországi Akkuyu Atomerőműről

Azt olvashatjuk az orosz technológiát előszeretettel kritizáló médiában, hogy a törökországi Akkuyu Atomerőmű – egy másik VVER-1200-as projekt – is késésekkel és beszerzési kihívásokkal küzdött.

Nos, ezzel a mondattal számos probléma van. Bizonyára az adott médiumok még nem hallottak róla, de az Akkuyu Atomerőmű még épül, hiszen az első blokkot 2018 áprilisában, a másodikat 2020 áprilisában, a harmadikat 2021 márciusában, a negyediket pedig tavaly júliusban kezdték el építeni.

Tehát a török projektről múlt időben beszélni egyszerűen döbbenetes, ami egyrészt súlyos információhiányról, másrészt hozzá nem értésről tanúskodik.

A török-orosz megállapodás szerint az egyes blokkok befejezési határideje az összes szükséges engedély megszerzésétől számított 7 év. Az Akkuyu Atomerőmű első, VVER-1200 típusú egysége esetében ez 2025-ös befejezési dátumot jelent.

Ez a projekt a nukleáris biztonság elsőrendűsége mellett a terveknek megfelelően halad, sőt az ütemterv hamarabb is teljesülhet.

Ezt igazolja az is, hogy az első blokk – a szigorú engedélyek megszerzését követően – már készen áll a friss nukleáris üzemanyag berakására.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt sem, hogy jelenleg a Roszatom által épített új atomerőművi nemzetközi projektek esetében sem kell a szankciók okozta hatásokkal számolni, hiszen ezeket nem sújtották szankciók.

A beszerzési láncban lévő nemzetközi, köztük uniós partnerek, továbbra is betartják a szerződéses kötelezettségeiket, így az ellátási lánc stabil és diverzifikált.

Ráadásul a kritikus fontosságú rendszerelemek (például: reaktor, gőzfejlesztők) több mint 90 százalékát Oroszországban gyártják, így szankciós kockázat még fel sem merülhet.

Ma a világ vezető atomenergetikai cége a Roszatom mind az új atomerőművi beruházások, mind pedig a jövő mutató fejlesztések tekintetében.

A Paks II. Atomerőmű fővállalkozójának, az orosz Roszatomnak jelenleg is 10 országban 33 új atomerőművi blokk építésére van szerződése.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a fehéroroszországi Belarusz Atomerőműben olyan orosz VVER-1200 típusú blokkok találhatóak, amely típust a NAÜ a világ első olyan blokkjaként ismert el, ami megfelel a 3+ generációs atomerőművekkel szemben támasztott legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek is.

Figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság – a Paks II. Atomerőmű részletes vizsgálata során – szintén megállapította, hogy a VVER–1200 típusú blokkok teljesíteni tudják a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi előírásokat is.

A Paks II. Atomerőmű létesítési engedélyének a megadása szintén alátámasztja azt, hogy a két új blokk a legszigorúbb hazai és nemzetközi nukleáris biztonsági követelményeknek is megfelel.

Mindezek egyértelműen azt mutatják, hogy az orosz Roszatommal kapcsolatban megfogalmazott vádak alaptalanok és ezek mögött politikai, gazdasági vagy egyéb érdekek és megfontolások állnak.

Hárfás Zsolt

atomenergetikai szakértő az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője