Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az ukrán háború vége egyre kevésbé látszódik, ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy egy befagyott konfliktusról van szó. Szinte hónapok óta nem történt érdemi előrelépés egyik fél részéről sem, most pedig a fagyos hideg téllel az ukrán ellentámadásra sincs esély. Ukrajna hiába próbálkozna, a frontok megmerevedtek, nincs előrelépés, ráadásul olyan hírek is napvilágot láttak, melyek szerint az ukrán vezérkar úgy döntött, hogy
átgondolja a katonai stratégiát, és félbeszakítja az orosz hadsereg újabb területeinek meghódítására tett kísérleteket.
A téli hadviselés láthatóan mindkét fél számára komoly nehézséget jelent a hideg idővel gyakran együtt járó korlátozott látási viszonyok, valamint a csapatok és a haditechnika mozgatásában és álcázásában jelentkező nehézségek miatt.
Idén nyár elején óriási várakozásokkal álltak az amerikaiak és az ukránok is az ellentámadás elé. Azt remélték, hogy sikerül egy igazi, eredményt hozó ellentámadást indítani az oroszok ellen, azonban ez váratott magára, és azóta sok minden változott. Amerika hiába öntött dollármilliárdokat Ukrajnába, a türelme elfogyott, és figyelme az azóta kirobbant izraeli konfliktus felé fordult. Ukrajna még próbálkozik valamicske eredményt felmutatni, de egyelőre sikertelenül.
Az ellentámadás minden bizonnyal azért akadt el, mert a várható támadási irányok kiszámíthatók voltak, és tavaly novembertől az oroszoknak több hónapjuk volt ezekben az irányokban erődítési munkákat végezni. A Mandinernek nyilatkozó szakértő szerint
két-három állásrendszert, harckocsiárkokat, aknamezőket, lövészárkokat, oldalazóállásokat építettek ki több sor, esetenként hetven kilométer mélységben.
Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy véli, hogy emellett az ukránok nem kaptak olyan mennyiségű nyugati fegyvert, amennyivel áttörést lehetett volna elérni: nem volt elég korszerű harckocsi, gyalogsági harcjármű, harci helikopter, vadászbombázó.
Még emlékezhetünk rá, hogy a légierő hiányosságait drónokkal próbálták helyettesíteni, de a harcok megmutatták, hogy a hagyományos haditechnikát e szerkezetek nem képesek pótolni.
Az orosz légierő tízszeres mennyiségi fölénye nem tette lehetővé, hogy összhaderőnemi művelet kezdődjön, hiszen egy ilyen műveletet a támadó félnek a levegőből jócskán támogatnia kell
– idézi a Mandiner Kaisert, aki szerint arra sem volt elegendő idő, hogy az ukrán katonák a nyugati technika kezelését készségszinten elsajátítsák. Az utolsó tényező, hogy egy hatékony támadáshoz háromszoros élőerőfölény kell, de ez a két ország és a két hadsereg méretbeli különbségei miatt szintén nincs meg az ukrán oldalon.
Ukrán hadműveleteket kellett elhalasztani a csökkenő külföldi támogatás miatt fellépett lőszerhiány következtében
– jelentette ki hétfőn Olekszandr Tarnavszkij ukrán dandártábornok a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.
A Mandiner szemléje szerint a dandártábornok elmondta, hogy
a posztszovjet típusú 122 és 152 milliméteres lövedékekből van súlyos lőszerhiánya az ukrán hadseregnek, és mivel a probléma az egész frontvonalat érinti, jelentős hatással van az ukrán csapatok harctéri teljesítményére.
Tehát ez alapján elmondhatjuk, hogy komoly gondjaik vannak az ukránoknak, akik azzal küzdenek, hogy a rendelkezésre álló lőszerkészlet nem fedezi a napi szükségleteiket, ezért úgy próbálnak úrrá lenni a hiányon, hogy a meglévő készletet újraosztják, illetve a korábban betervezett hadműveleteket szerényebb célkitűzésekkel újratervezik. Ezeket a dandártábornok közölte, aki további részleteket nem árult el. Hozzátette ugyanakkor, hogy az orosz hadseregnek is vannak lőszerellátási gondjai, ám ezzel kapcsolatban sem bocsátkozott részletekbe.
Az interjúban a dandártábornok elismerte, hogy az ukrán csapatok védekezésre rendezkedtek be a dél-keleti frontvonalon. Hozzátette, hogy az egyéb harcvonalakon viszont támadásokkal és területfoglalással próbálkoznak, továbbá előkészítik tartalékosaikat a későbbi, nagyobb horderejű hadműveletekre. Azt is elmondta, hogy győzelmekre számítanak ezekben a hadműveletekben, amit arra használnának ki, hogy tartalékosokkal cseréljék le és pihentessék a jelenleg aktív erőiket.
Tarnavszkij szerint az oroszok célja továbbra is az, hogy változó taktikával, de folyamatosan nyomás alatt tartsák az ukrán erőket, hozzátéve, hogy az egyes területeken, így Avgyijivka térségében elért 1,5 - 2 kilométeres orosz előrehaladás ellenére is jól tartja ezeket a frontvonalakat az ukrán hadsereg. Hangsúlyozta, hogy
az oroszok a létszámfölényükre építve továbbra sem törődnek emberállományuk állapotával, miközben az ukrán hadsereg igyekszik minden katonáját pihenőidőben is részesíteni.
Ugyanakkor elismerte, hogy a frontvonalon teljesítő ukrán erők már nem frissek, és minden parancsnoknak szüksége lenne egy-egy helyettesre.
Arról korábban számoltunk be, hogy a lőszerhiány mellett komoly probléma lehet az is, hogy az amerikai pénzeket is elvesztheti Ukrajna. A republikánusok nem hajlandóak tovább támogatni Biden esztelen háborúpárti pénzszórását, és az amerikai emberek is azt akarják, hogy kormányuk a saját biztonságukra költsön.
A HÁBORÚT NYUGATI SZEMSZÖGBŐL NEM LEHET MEGNYERNI KATONAI ESZKÖZÖKKEL, CSAK AZ AZONNALI TŰZSZÜNETTEL ÉS A BÉKETÁRGYALÁSOK ELINDÍTÁSÁVAL LEHETSÉGES A KONFLIKTUS MEGOLDÁSA.
A hatalmas kudarcnak bizonyult, "tavaszinak" nevezett, ugyanakkor nyártól késő őszig tartó ellentámadás hatására pedig Oroszország került a legközelebb a katonai győzelemhez, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök helyzete Ukrajnában is megrendült. Joe Biden amerikai elnök szeretné ugyan további 60 milliárd dollárnak megfelelő katonai-pénzügyi segélyhez juttatni Ukrajnát, azonban ennek megvalósítása egyre komolyabb akadályokba ütközik.
Az amerikai közvéleménynek is egyre inkább elege van az Ukrajnára herdált hatalmas összegekből. Végül, de nem utolsósorban, a szövetségesek részéről sem mutatkozik már akkora hajlandóság a háború Amerika-központú támogatására.
A szóban forgó támogatás eljuttatása érdekében a Fehér Ház alkudozásba kezdett, Biden ezért hajlandó lenne akár az izraeli háború és a határvédelmi költségek megemelésére is, hogy ezekkel egy csomagban szavaztassa meg a szenátussal a Zelenszkijnek szánt segélyeket. Ugyanakkor a republikánusoknak van többsége a képviselőházban, ráadásul a szenátusban megosztottak a demokraták a Bernie Sanders vezette antiszemita szélsőbaloldal miatt, akik az Izraelnek szánt támogatást nem hajlandók megszavazni.
VAGYIS BIDENEN AZ NEM SEGÍT, HA KÜLÖNVÁLASZTJA UKRAJNA ÉS IZRAEL TÁMOGATÁSÁT, ÉS AZ SEM, HA EGYBEVONJA.
A Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint nominálisan még mindig az Egyesült Államok Ukrajna első számú és legnagyobb támogatója – figyelembe véve az amerikai gazdaság méreteit ez nem is meglepő –, azonban a gazdasági intézet döbbenetes adatokat közölt most decemberben:
AUGUSZTUS ÉS OKTÓBER KÖZÖTT KÖZEL 90 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENTEK AZ UKRAJNÁNAK ADOTT KATONAI-PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSOK.
Összevetve az amerikai belpolitikai folyamatokat a Kieli Intézet számaival pedig látszik, hogy Ukrajna hamarosan elveszítheti az Egyesült Államokat mint legfontosabb támogatóját.
Most minden abba az irányba mutat, hogy Ukrajna egyre kevésbé tudja, mit csináljon, és a lőszerhiány, valamint a befagyott konfliktushelyzet miatt akár komoly taktikai hibákat is véthet a jövőre nézve.
Így viszont a háború további pénzelése ukránok százezreinek, millióinak halálát okozhatja. Ezért nem a háborút kellene finanszírozni, hanem a békét.
