Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hol lehet a helye ráérő nyugdíjasként valakinek, aki ott nőtt fel, ahol Bill Clinton, majd dolgozott együtt Kati Marton néhai férjével, Richard Holbrooke-kal is? Akit a középkorúaktól felfelé nemcsak mindenki felismer arcról az Egyesült Államokban, de a Demokrata Párt legfelső köreibe is bejáratos? Aki bizonyította már rátermettségét az amerikai külpolitikai érdekek agresszív európai érvényesítésében? Aki továbbá nézetei alapján alighanem lebontaná azt a külpolitikát, amit a magyar vezetés az elmúlt években felépített? Ezekre a kérdésekre adja meg a választ a Magyar Nemzet cikkében.
Wesley Clark 79 éves, nyugalmazott tábornok – Amerikában legalábbis – vitán felül a legismertebb tagja az Action for Democracy (A4D) nemzetközi tanácsadó testületének.
A Magyar Nemzet sorozata előző részeiben arról írt: a Korányi Dávid vezette A4D beavatkozott a 2022-es magyarországi választásokba – ezt a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatnak ítélték –, ahogyan a 2023-as lengyelországi parlamenti voksoláson is a centrista-liberális ellenzéki erőket támogatta. Legutóbb itthon a szuverenitásvédelmi törvényt támadták. Mindez megelőlegezi, hogy a 2026-os országgyűlési választásokon milyen beavatkozásra lehet majd itthon számítani.
Az eddigi részekben a magyar származású Kati Martonról (cikk róla itt), Charles Gatiról (cikk itt) és Evelyn Farkasról (cikk itt), valamint Francis Fukuyama liberális politológiaprofesszorról (cikk róla itt) írtunk.
Farkas mellett Clarkot Márki-Zay Péter, az ellenzék 2022-es miniszterelnök-jelöltje maga említette olyasvalakiként, mint akivel konzultált a választási kampány során.
Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más, olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornokkal – akivel egyeztettünk ebben a kérdésben –, olyan NATO-szakértővel, mint Evelyn Farkas – egy magyar származású, amerikai születésű szakértő –, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken
– mondta Márki-Zay az orosz–ukrán háború kitörése után alig pár héttel, 2022. március 9-én, és ugyancsak pár héttel az országgyűlési választások előtt az InfoRádió Aréna című műsorában. A kérdés a kormányfőjelölt honvédelmi és biztonságpolitikai tapasztalataira vonatkozott.
E cikkhez a Magyar Nemzet megkereste e-mailben Clark tábornokot is, aki – egyelőre – nem válaszolt. Ha érdemben megteszi, frissítik írásunkat. Megkérdeznék tőle például, milyen tanácsokat adott Márki-Zaynak – írják.
Wesley Kanne Clark a második világháború idején, 1944-ben Chicagóban született, de a déli Arkansasban nőtt fel, s noha baptistaként nevelkedett, aki később a katolikus hitre tért át, maga beszélt arról egy interjúban, hogy apai ágon rabbi ősöktől származik. Liberális nézeteit az Izrael terrorellenes harcával való együttérzéssel párosítja – írta róla egy amerikai zsidó lap.
Clark – közeli ismerőseinek csak Wes – irigylésre méltó katonai pályát futott be, számos amerikai és külföldi kitüntetés birtokosa lett. Harmincnégy éven át tartó szolgálata alatt a legmagasabb rendfokozatot is elérte. Négycsillagos tábornokként vonulhatott vissza 2000-ben, amikor leköszönt a NATO – egyben pedig az amerikai hadsereg – európai erőinek főparancsnoki posztjáról. A tisztséget Bill Clinton demokrata párti amerikai elnök idején szerezte meg, majd 1999-ben a fő levezénylője lett az atlanti szövetség koszovói beavatkozásának, Jugoszlávia bombázásának.
A CNN egy összesítése szerint 26 esztendősen megsebesült a vietnámi háborúban egy tűzharcban, 31 évesen pedig már őrnagy volt.
A kétezres években politikai karrierrel kacérkodott, és megkísérelte elnyerni a Demokrata Párt 2004-es elnökjelöltségét. De esélytelenségét látva gyorsan feladta ezt, majd George W. Bush hivatalban lévő elnök – később szintén sikertelennek bizonyuló – kihívóját, John Kerryt támogatta. Még később Hillary Clinton, majd Barack Obama elnöki ambíciói mellett állt ki.
Clark hosszú ideje a saját konzulenscégét vezeti az arkansasi Little Rockban, ahol Bill Clinton 1992-ig kormányzó volt.
De nyugalmazott katonaként sem cáfol rá arra, hogy egyenruhában is az agresszív, „héja” amerikai kül- és biztonságpolitika egyik fő végrehajtója volt.
Az orosz–ukrán háborúról tett nyilatkozatában 2022-ben azt mondta:
A Nyugat félreismerte Oroszországot, szerinte egyáltalán nem olyan erősek, mint azt korábban gondolták.
Mint fogalmazott, ezt a lehetőséget ki kell használnia a nyugati fővárosoknak, köztük Washingtonnak, hogy végérvényesen átvegyék a vezető szerepet.
Az alábbi videóban Clark odáig elmegy, hogy azt állítja, Ukrajna nyugati felfegyverzése nyomán Kijev még a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigetet is „feltétlenül visszaszerezheti” az oroszoktól. Ezt számos elemző elképzelhetetlennek tartja a Nyugat aktív fegyveres beavatkozása, harmadik világháború kitörése nélkül.
De Ukrajnának ehhez (ti. a Krím visszafoglalásához) támadóképességekre van szüksége
– szögezi le Clark.
Felfogása azzal az állásponttal is szembemegy, amit a fegyverszállításokat ellenző Magyarország a NATO-n belül képvisel.
Feltételezhetően Clark szélsőségesen Putyin-ellenes szövetségest kereshetett Márki-Zayban és a magyarországi ellenzékben, háborúpárti politikára buzdítva őket.
Az alábbi videóban pedig arról a titkos feljegyzésről beszél, amely elárulja, hogyan tervezték Washingtonban a kétezres években, hogy az Egyesült Államok öt év leforgása alatt „kiiktat” hét közel-keleti, illetve afrikai országot: Irakot, Szíriát, Libanont, Líbiát, Szomáliát, Szudánt és Iránt:
Ma már nincs ekkora háborús étvágya az amerikai háttérhatalomnak. De akkora azért van, hogy adja a hadi lovat Ukrajna alá, illetve beavatkozzon európai országok közéletébe, megkísérelve hatalomra juttatni a hozzá hű helyi erőket.
