A magyar baloldal erősen benne lehet a brüsszeli korrupciós botrányban

Katar és Marokkó mellékszereplők a brüsszeli korrupciós ügyben, bárhonnan máshonnan érkezhetett volna az ajánlat, az érintettek valószínűleg ugyanolyan örömmel fogadták volna el a pénzüket – mondta az Origónak adott interjúban Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Dornfeld beszélt arról is, hogy az már látható, hogy az Eva Kaili volt szocialista EP-alelnök nevével fémjelzett ügy komoly sebet ejtett az Európai Parlamenten, amely szerinte egészen a 2024-es európai parlamenti választásig már nem lesz tényező az uniós politika alakításában. Dornfeld László arról is beszélt, hogy az ügy elérhet a magyar baloldalig, ezt bizonyítják azok a tények, amik Eva Kaili, Gyurcsányné, Gurmai Zita vagy Ujhelyi István kapcsolatát bizonyítják.

Az Eva Kaili-ügy kapcsán két, baloldali európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri a belga ügyészség. Hova fejlődhet még tovább ez az ügy?

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke már fogadkozott, hogy „nincs büntetlenség". Ironikus megfogalmazás, tekintve, hogy

az ügyben érintettek által alapított Harc a Büntetlenség Ellen (Fight Impunity) nevű, globális baloldalhoz közeli NGO-ról is tudható, hogy mélyen érintett a korrupciós ügyben.

Eső után köpönyeg, mondhatjuk mi. Az már látszik, hogy Kaili csak az első dominó volt ebben az egész ügyben, és most már az EU szerveinél is fokozódó nyugtalansággal várják, melyik ledőlő dominó is lesz az utolsó. Egyes vélemények szerint a szálak akár egészen az Európai Bizottságig vezethetnek, ami meglehetősen kellemetlen perceket okozhat még Ursula von der Leyennek, aki egészen eddig megúszta a komolyabb korrupciós ügyeket elnöksége alatt. Hozzá kell tenni, hogy ehhez szükség volt arra, hogy a Pfizer vezérigazgatójával történt SMS-váltásai „rejtélyes módon" eltűnjenek a telefonjáról. Kijelenthető, hogy

az uniós politikai elit csúnyán leleplezte önmagát, főleg azt az álszentséget, amivel hazánkat állandóan támadták a korrupció állítólagosan súlyos helyzete miatt, miközben ők meglehetősen kétes helyekről fogadtak el pénzeket.

Nehéz komolyan venni a baloldal érvelését az ügyben: aligha szolgál az EP nagyobb dicsőségére, hogy egy sosem látott mértékű korrupciós botrányt nem a saját – egyébként teljesen hiányzó – belső ellenőrzési rendszerük buktat le, hanem a belga rendőrség.

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője Forrás: Alapjogokért Központ

Hogyan ítélhető most meg az Európai Parlament reputációja?

Az Európai Parlament a leginkább feltörekvő volt az uniós szervek között az elmúlt évtizedekben, hiszen ezáltal próbált az EU nagyobb demokratikus legitimációt teremteni saját működése számára. Az EP számos esetben akaszkodott össze a többi uniós szervvel, legutóbb számunka emlékezetes módon éppen akkor, amikor a Bizottság igen pozitívnak tűnt az uniós pénzek kapcsán tett 17 magyar vállalás eredményével. A befolyásukat mutatta ebben az a pillanat, amikor a Bizottság megijedt a fenyegetőzésüktől, és nem változtatott a befagyasztásra szánt összeg mértékén, pedig korábban jóval kedvezőbb pletykák terjedtek Brüsszelben. Ebből a szempontból egyébként bizonyos káröröm is látható a többi uniós szervnél, amelyek örömmel használják ki azt, hogy az EP megítélése most romokban van. Ugyanakkor egyfajta összezárás is látható az EU-n belül, hiszen az ügy szálai egyre messzebb vezetnek.

Az bizonyos, hogy Katar és Marokkó mellékszereplők ebben az ügyben, bárhonnan máshonnan érkezhetett volna az ajánlat, az érintettek valószínűleg ugyanolyan örömmel fogadták volna el a pénzüket.

Ez a fajta elvtelen politizálás összepárosítva az ellenőrzés szinte teljes hiányával és a büntetlenséggel, nagyon jó táptalaj a korrupció számára.

Az már látható, hogy ez az ügy komoly sebet ejtett az EP-n, ami egészen a 2024-es európai parlamenti választásig már nem lesz tényező az uniós politika alakításában.

Meddig érhetnek a szálak, és vezethetnek-e akár a magyar baloldalig?

Az ügy aktáiba nem láthatunk bele, így nehéz pontosan megjósolni, hogy a szálak pontosan merre vezetnek. A legfontosabb kérdés most – amire alighanem már tudják a választ Brüsszelben, csak nem szívesen ismerik be – az, hogy ez egyszerű eset volt-e, vagy pedig rendszerszintű problémák húzódnak meg a háttérben. Egyelőre biztonságosabb megoldásnak tűnik, ha Kailire és társaira terhelik a teljes felelősséget, kérdés, hogy sikerülni fog-e erre korlátozni az ügy kifutását.

A magyar baloldal érintettsége az ügyben logikusnak tűnhet: nemcsak párttársa a DK-nak és az MSZP-nek Eva Kaili, de elvtelenségüket, pénzéhségüket és megvehetőségüket már számos alkalommal bizonyították az elmúlt években.

Legutóbb éppen amerikai érdekköröknek adták el magukat guruló dollárokért cserébe, és még mindig nem tudni, mire tettek ígéretet ezért cserébe, ha esetleg megnyernék az április választást. Ugyanakkor a magyarországi dollárbaloldal minden energiáját leköti az, hogy hazánkat támadják az uniós színtéren, megpróbálva gáncsolni bármilyen megállapodást és párbeszédet a Bizottsággal. Ez viszont valamennyire kérdésessé teszi, mennyire találja őket hasznosnak egy olyan szereplő (jelesül Katar), aki nem ebben a relációban gondolkozik.

Eva Kaili lakásán 1,5 millió eurónyi készpénzt találtak a belga hatóságok Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Belgian Federal Police / Handout

Miért hallgat a magyar baloldal ebben az ügyben?

Legközelebbi elvtársaik kerültek most igen komoly gondba a korrupciós ügy kapcsán, így a hallgatásuk érthető.

Éveken át azt sulykolták, hogy nyugaton nem létezik a korrupció, csak a „mucsai ugaron" probléma ez, most pedig, mint megannyi más alkalommal, rájuk cáfolt a valóság. Ráadásul saját, guruló dollárokkal kapcsolatos botrányuk sem valószínű, hogy túl jól mutat ezzel az üggyel összefüggésben.

Eva Kaili kenőpénzt fogadhatott el Katartól Forrás: Twitter/Labor Ministry of Qatar

Így, mint megannyi más, számukra hátrányos ügyben, inkább hallgatnak. Mindez persze aligha segíti a helyzetüket, hiszen uniós párttársakként gyakran mutatkoztak együtt Kailivel különböző eseményeken, és talán nem túl meglepő módon a Soros-hálózathoz tartozó NGO-kkal is jó viszonyt ápoltak. Ha a magyarországi dollárbaloldalról végül kiderül, mégse érintett ebben a konkrét ügyben, az aligha tekinthető érdemnek. Enélkül is éppen elég van a rovásukon, és a magyar választók tavaly áprilisban immáron negyedik alkalommal közölték velük azt, hogy nem kérnek belőlük és a külföldi érdekköröket kiszolgáló politikájukból.