Amerika bukása: soha nem volt még ilyen közel egymáshoz Oroszország és Kína

(FILES) In this file photo taken on June 6, 2019, Russia's President Vladimir Putin (L) and China's President Xi Jinping attend a ceremony presenting Xi with a degree from the Saint Petersburg State University on the sidelines of the St. Petersburg International Economic Forum in Saint Petersburg. - Chinese President Xi Jinping begins a state visit to Russia on March 20, 2023, a trip Beijing has touted as a "visit for peace" as it seeks to play mediator in Vladimir Putin's war in Ukraine. (Photo by Dmitry LOVETSKY / POOL / AFP)

Tovább erősítheti a Nyugat és a Kelet elválását egymástól és a többpólusú világ létrejöttét Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn kezdődő háromnapos moszkvai találkozója. A két elnök egyetért abban, hogy az ukrajnai háborúnak véget kell vetni, valamint hogy nem kérnek a Washington által vezetett egypólúsú világból. Egyes elemzők szerint a találkozó következménye lehet, hogy a Nyugat és a Kelet még távolabb kerül egymástól.  

Háromnapos állami látogatásra Oroszországba érkezett hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök. Az elnöki repülőgép a vnukovói repülőtér kormányzati szektorában szállt le. Pártfőtitkári és államfői újraválasztása után Hszi első külföldi útja Moszkvába vezetett.

Putyin egyébként már februárban bejelentette, hogy meghívta Hszi elnököt Moszkvába, amikor a kínai külügyi államtanácsos, Vang Ji egyeztetések céljából az orosz fővárosban tartózkodott. Az orosz és a kínai államfő legutóbb tavaly szeptemberben találkozott az üzbegisztáni Szamarkandban, az ázsiai országokat tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezet vezetőinek csúcstalálkozóján.

Csúcson vannak a kínai-orosz kapcsolatok Forrás: AFP/Dmitry Lovetsky

Csúcson a kapcsolatok

Az orosz elnök úgy látja, hogy sohasem állt még ilyen magas szinten Moszkva és Peking kapcsolata, a kínai államfő szerint pedig hivatali partnerével sikerült új fejezetet nyitnia a kétoldalú viszonyban –

Vlagyimir Putyintól hétfőn a Zsenmin Zsipao kínai pártlapban, Hszi Csin-pingtől pedig a Rosszijszkaja Gazeta kormányzati újságban jelent meg cikk a hétfőn kezdődő legfelsőbb szintű moszkvai orosz–kínai tárgyalások alkalmából.

Hszi hangsúlyozta, hogy

a két ország szilárdan kiáll a nemzetközi jogon alapuló világrend mellett, hatékony lépésekkel megvalósítva a valódi multipolaritást, és kiáll az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakításáért.

A kínai vezető szerint a többpólusú világrend, a gazdasági globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódása visszafordíthatatlan tendencia:

A nemzetközi közösség tudatában van annak, hogy a világon egyetlen ország sem áll a másik fölött. Nincs egyetemes kormányzati modell, és nincs olyan világrend, ahol egyetlen országé a döntő szó.

Kína is békét szeretne Ukrajnában Forrás: Anadolu Agency via AFP/2023 Anadolu Agency/Wolfgang Schwan

Középpontban az ukrán válság

Putyin írásában kitért az ukrajnai helyzetre, kifejezte Oroszország készségét a válság politikai és diplomáciai rendezésére, és emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban a béketárgyalásoknak nem Moszkva vetett véget. Hangot adott véleményének, mely szerint a békefolyamat jövője kizárólag a geopolitikai realitásokat számításba vevő, komoly tárgyalásokra való készségtől függ. Megköszönte Kínának, hogy kiegyensúlyozottan viszonyul az Ukrajnában zajló eseményekhez, megérti azok hátterét és valódi okait, és üdvözölte Peking nyitottságát arra, hogy konstruktív szerepet vállaljon a rendezésben.

Hszi megismételte Kína Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, és emlékeztetett a Peking által javasolt béketervre, amely – mint mondta– tükrözi a világközösség egységes álláspontját az ukrán válság leküzdéséről. Úgy vélekedett, hogy

racionális kiutat és a tartós béke felé vezető utat meg lehet találni, ha minden fél a közös és fenntartható biztonság koncepciójától vezérelve, egyenrangú félként, észszerűen és pragmatikusan folytat majd párbeszédet és konzultációkat.

A tét az új világrend

Mindezek mellett a találkozó kapcsán érdemes idézni Thomas Fazit, az Unherd publicistáját. Kijelentette, annak ellenére, hogy a Nyugat megpróbálja világméretűnek beállítani az ukrán konfliktust, mindössze 33 ország - amely a világ népességének alig több mint egynyolcadát képviseli - vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, és küldött katonai segélyt Ukrajnának. A világ népességének közel 90 százalékét kitevő többi nemzet nem volt hajlandó követni a példát. Ha valami, akkor a háború valójában megerősítette, és felgyorsította egy új nemzetközi rend kialakulását, amelyben a Nyugat egyre inkább elszigeteltnek tűnik, nem pedig Oroszország - tette hozzá.

Hszi Csin-ping is egyre kevésbé kér az USA által dominált világrendből Forrás: AFP/Anatoliy Zhdanov

A mostani csúcstalálkozó fényében érdemes azt is megemlíteni, hogy tavaly február óta Kína óriási mértékben növelte az orosz olaj-, gáz- és szénvásárlásait, miközben a másik irányba sokkal több gépet, feldolgozott terméket és csúcskategóriás elektronikai cikket exportált; kétoldalú kereskedelmüket több mint 30 százalékkal növelték. Kína és Oroszország egyre gyakrabban beszél a kiegyensúlyozottabb nemzetközi rend szükségességéről, és úgy fogalmazzák meg együttműködésüket, mint amely a Nyugat globális ügyekben való dominanciájának gyengítésére irányul. Kína hallgatólagosan magáévá tette Oroszország álláspontját, amelyet Szergej Lavrov külügyminiszter is képviselt, miszerint

ez egyáltalán nem Ukrajnáról szól... Ez azt a harcot tükrözi, hogy milyen lesz a világrend

- olvasható az elemzésben.

Komoly ellenérzések és elválás

Fazi szerint Washington egyre agresszívebb magatartása Kínával szemben csak tovább erősítette a pekingi elitben azt a felfogást, hogy Oroszországgal együtt a Nyugattal szemben a túlélésért vívott egzisztenciális harcban állnak. Hszi nemrégiben szokatlanul élesen kritizálta az amerikai politikát, amelyben azzal vádolta Washingtont, hogy Kína elnyomására irányuló kampányt folytat.

Az USA és a Nyugat számára az a probléma, hogy ez az üzenet kezd visszhangra találni az egész világon.

Sok nem nyugati ember úgy érzi, hogy Washington nincs abban a helyzetben, hogy kioktasson más országokat a szuverenitás, a területi integritás, a nemzetközi jog és az úgynevezett szabályokon alapuló rend szentségéről - írta a publicista. Tudják, hogy az USA már korábban is megsértette ezeket az elveket - legutóbb az Irak, Afganisztán, Líbia és Szíria elleni invázióval. Ezért vált ki nyugtalanságot a Nyugat azon kísérlete, hogy az ukrajnai konfliktust a "jó és a rossz" erkölcsi küzdelmeként állítsa be, sok nem nyugati emberben, különösen azokban az országokban, amelyek a nyugati gyarmatosító törekvések áldozatai voltak. - írta Fazi.

Kína és Oroszország együttműködése alapvetően formálja át a világot Forrás: AFP/Sergei Chirikov

Elválás a Nyugattól

A kínai elnök moszkvai látogatása is megerősíti, hogy radikális geopolitikai átrendeződés van folyamatban. Ezt megerősíti egy EU által finanszírozott nemrégiben készített globális tanulmány. Az írásból kiderül, hogy miközben az USA és Európa egyre közelebb kerül egymáshoz, politikailag egyre inkább elidegenednek a világ többi részétől. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy még ha Ukrajnának valahogy sikerül is megnyernie a háborút, "nagyon valószínűtlen", hogy az USA vezette liberális világrend helyreáll. Ehelyett "a Nyugatnak egy többpólusú világ egyik pólusaként kell majd élnie".

Ma, amikor Hszi és Putyin leül tárgyalni Ukrajna jövőjéről, ennek következményei egyértelműek. Kína és Oroszország nem válik el a Nyugattól, hanem a Nyugat válik el a világ többi részétől.