A Vatikán és Magyarország a béke pártáján áll, míg más országok a háborús uszításnak engedve még komolyabb fegyvereket, még több emberélet kioltására alkalmas eszközt küldenének a frontra - mondta Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában hétfőn az Országgyűlésben. Úgy értékelt:
Sokan - köztük Henry Kissinger amerikai diplomata, politikus - már a harmadik világháborúról írnak.
Mi - ahogy minden jóérzésű és józan gondolkodású ember - ezt el akarjuk kerülni. A kereszténydemokrata politikus feltette a kérdést: Kínában és a Vatikánban megfogalmaztak már béketervet az orosz-ukrán háborúhoz, de hol van az Egyesült Államok és Brüsszel béketerve? Mi az oka annak, hogy ők a háborút szítják, miközben a béke minden civilizációban érték?
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában úgy értékelt:
a harmadik világháborúhoz soha nem voltunk olyan közel, mint amennyire közel jelenleg vagyunk.
Rendkívül veszélyesnek nevezte, hogy a baloldal "elkezdte címkézni" a békét, azt állítva, hogy ha jelenleg békét kötnének, az nem lenne igazságos, nem lenne tisztességes, nem lenne fair. Ezzel szemben a képlet egészen egyszerű: a béke jó, a háború meg rossz, és aki nem akar azonnali békét és azonnali tűzszünetet, aki azt mondja, hogy a béke tisztességtelen, az valójában a háború folytatását akarja, tehát háborúpárti.
Az eszkalációt csak erősíti, hogy közösen vásárol lőszereket Ukrajnának az Európai Unió. A döntés eredményeként a következő tizenkét hónapon belül egymillió lőszert biztosítanak Ukrajnának.
Mindehhez érdemes azt is hozzátenni, hogy Lengyelország többszörösére fogja növelni lőszergyártási kapacitásait - jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A varsói kormány a közeli napokban egy többéves programot fogad el, amely értelmében lőszergyártást támogatnak lengyelországi magán- és állami tulajdonú vállalatokban - jelezte a kormányfő. A gyártási kapacitások növelésének célja egyrészt a lengyel lőszertartalékok kiegészítése, másrészt pedig az ukrajnai szállítmányok biztosítása - fejtette ki.
Az elmúlt időszakban is egyre több fegyverrel és katonai eszközökkel támogatja a Nyugat Ukrajnát. Legutóbb Szlovákia jelentette be, hogy az összes MiG–29-es vadászgépét átadja Kijevnek. Németország, Csehország és Lengyelország is küldött már katonai segítséget Ukrajnának. Közben az EU folyamatosan fogad el újabb és újabb szankciókat Oroszország ellen, február végén már a 10. csomag volt terítéken.
Elképesztő felelőtlenség, hogy az Európai Parlament elnöke fegyverszállításokra szólítja fel az uniós tagállamokat. A brüsszeli politikusok jól láthatóan nem fogják fel a helyzet súlyosságát - mondta korábban Hidvéghi Balázs. A Fidesz EP-képviselője szerint gondolkodás nélkül belerángatnák az európai embereket a háborúba. Pedig itt, a konfliktus közvetlen szomszédságában, a mi érdekünk nem lehet más mint az azonnali tűzszünet és a béke!
Időközben az Egyesült Államok újabb 350 millió dollár értékű (mintegy 130 milliárd forint) katonai segítségnyújtást jelentett be Ukrajna számára. Joe Biden elnök felhatalmazása nyomán – a külügyminiszter határozata alapján – az amerikai haderő készleteiből lőszereket, rakétákat, fegyvereket és járműveket juttatnak el Ukrajnába. A támogatási csomagban szerepelnek lőszerek a gyorsmozgású HIMARS rakétatüzérségi eszközökhöz, tarackokhoz, valamint a Bradley gyalogsági harcjárművekhez, emellett rakéták, tankelhárító fegyverek és folyami vízijárművek. Az elnök felhatalmazása alapján az Egyesült Államok további katonai oktatási és kiképzési szolgáltatást is nyújt Ukrajna számára. A mostani 350 millió dolláros csomag az amerikai kormányzat nyilvántartása szerint a 34. készletlehívás Ukrajna támogatása érdekében a védelmi tárcától.
A háború további eszkalációját erősíti, hogy a NATO sajtóinformációk szerint olyan terveket készít, melyek alkalmassá tennék arra, hogy egy keleti irányú fenyegetésre gyors és határozott választ tudjon adni. Ennek alapfeltétele ugyanakkor, hogy a tagországok nagyságrendekkel növeljék védelmi kiadásaikat. Az elkövetkező hónapokban a NATO szeretné felgyorsítani a keleti határán lévő felszerelések felhalmozására irányuló erőfeszítéseit,
és több tízezer olyan katonát jelöl ki, akik rövid időn belül mozgósíthatóak.
Ez a lépés azt hivatott megakadályozni, hogy Oroszország kiterjessze a háborút Ukrajnán túli területekre is – írja a Politico. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az egyes országok a korábbiaknál nagyobb mértékben vegyék ki a részüket a közös védelemből. Katonákra, kiképzésre, jobb infrastruktúrára, és főként korszerű fegyverekre, katonai felszerelésre, valamint lőszerekre van szükség.
Egyes tisztviselők szerint akár 300 ezer NATO-katonára is szükség lehet ahhoz, hogy az új modell működőképes legyen.
„Úgy gondolom, hogy olyan erőkre van szükség, amelyekkel érdemben fel lehet lépni Oroszországgal szemben" – fogalmazott NATO Katonai Bizottságának egy magas rangú tagja, hangsúlyozva, hogy jelentősen több csapatra és különösen több készenléti erőre van szükség.
Mint arról korábban beszámoltunk, újabb lépést tenne az Egyesült Királyság a világháború felé: a szigetország atomlövedékeket adna Ukrajnának, legalábbis ezt állítja a brit védelmiminiszter-helyettes. Raymond Hervey Jolliffe brit politikus a Lordok Házának tagjaként ugyanis hétfőn egyenesen arra volt kíváncsi, hogy a brit kormány tervez-e szegényített urániumot tartalmazó fegyvereket küldeni Ukrajnába. Annabell Goldie védelmiminiszter-helyettes hivatalos válaszában azt írta:
A Challenger 2 harckocsik egy századának Ukrajnának történő biztosítása mellett lőszert is biztosítunk, beleértve a páncéltörő lövedékeket, amelyek szegényített uránt tartalmaznak. Ezek a lövedékek rendkívül hatékonyan győzik le a modern harckocsikat és a páncélozott járműveket.
Csakhogy az ilyen urántartalmú lövedékek nem csak a harckocsikban és páncélokban tesznek kárt - írja a V4NA. Egyre valószínűbb, hogy összefüggés van a boszniai és a koszovói háború idején használt lövedékek és a helyszíneken szolgált katonák rákos megbetegedései között.
Boszniában tízezer tonna ilyen lőszert használtak fel, Koszovóban csaknem 31 ezer tonnát, és ezekkel a bombákkal és lőszerekkel támadták a jugoszláv városokat és falvakat is, ezrek halálát okozva.
Jugoszláv szakértők szerint az ország egész lakossága így a NATO 78 napig tartó légitámadása alatt óhatatlanul is a radioaktív szennyeződés tíz kilométeres hatósugarán belülre kerülhetett, és vonatkozik ez a szomszédos országok – Magyarország, Horvátország, Bosznia, Románia, Bulgária, Macedónia és Albánia – határvidékeire is, és ezek a lakosok most az onkológiai osztályok potenciális betegei.
Az eszkalációt erősíti, hogy James Rickards, a CIA volt tanácsadója egy interjúban arról beszélt, hogy a NATO-csapatok esetlegesen beléphetnek Ukrajnába a front összeomlása esetén. Gyakorlatilag minden békepárti ember ettől fél, hogy a NATO valamilyen formában belép a háborúba, hiszen ez már a világháború előszobája lenne. És ez enyhe kifejezés, hogy előszoba. Rickards az újságírókkal folytatott beszélgetésében megjósolja az Egyesült Államok és szövetségesei lépéseit, ha Kijev vereséget szenved. Szerinte az egyik lehetséges opció a NATO-csapatok teljes értékű bevetése lehet Nyugat-Ukrajnában. Ráadásul ez a szakember szerint valamilyen humanitárius ürüggyel fog megtörténni.
Ehhez hasonló nyilatkozatot tett a párizsi lengyel nagykövet nagykövet a francia LCI televíziónak adott interjúban. Ha Ukrajna nem tudja megvédeni magát Oroszországgal szemben, akkor Lengyelország kénytelen lesz belépni a háborúba – jelentette ki Jan Emeryk Rościszewski az erről szóló megjegyzést azzal vezette fel, hogy ami Ukrajna katonai támogatását illeti, nem a NATO, hanem
az az Oroszország gyakorol nyomást, amely lerohanta a szomszéd kelet-európai országot, az az Oroszország, amelyik területeket száll meg és az az Oroszország, amelyik polgári személyeket gyilkol.
Ez azt jelenti, hogy Ukrajna megvédi magát vagy be kell lépnünk ebbe a konfliktusba. Veszélyben vannak azok az értékek, amelyek civilizációnk alapjait képezik, így nem lenne más választásunk
– fogalmazott a nagykövet.
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat este bejelentette: Moszkva megállapodást kötött Fehéroroszországgal arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni a szomszédos ország területén. Putyin szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök már régen felvetette a taktikai atomfegyverek telepítésének kérdését a Lengyelországgal határos Fehéroroszországban. Az orosz elnök szerint Moszkva és Minszk egyetértett ebben.