Milyen tragédiákhoz vezethet az ukrán gátrobbantás?

This handout photograph taken and released by State Enterprise National Nuclear Energy Generating Company "Energoatom" on June 6, 2023, shows damage at the Kakhovka Hydroelectric Dam at Nova Kakhovka, near Kherson. A Russian-held dam in southern Ukraine was damaged on June 6, with Kyiv and Moscow accusing each other of blowing it up while locals were forced to flee rising waters. The dam was partially destroyed by "multiple strikes", Moscow-installed authorities claimed just as expectations were rising over the start of Ukraine's long-awaited offensive. (Photo by Handout / ENERGOATEM / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/ENERGOATEM" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

A duzzasztógát rendszerét robbantották most fel, amely inkább az orosz fél érdekében állhatott, de ugyanakkor az ukrán fél érdekét is szolgálhatta a robbantás – mondta el Resperger István ezredes, egyetemi tanár az Origónak adott interjúban. Resperger Istvánt arról kérdeztük, hogy milyen következményei lehetnek annak, hogy kedd hajnalban felrobbantották a Nova Kakhovka-i vízerőmű gátját? A szakértő beszélt még az ukránoknak szánt F-16-os vadászgépekről, és arról is, hogy mikor jöhet el a várva várt béke.

Nyolcvan települést önthet el a víz, miután kedd hajnalban felrobbantották a Nova Kakhovka-i vízerőmű gátját. Ki követhette el a merényletet? Hogyan befolyásolhatja a háború további menetét ez az esemény?

Három átkelőhely van ezen a folyószakaszon, Herszontól felfelé.

A duzzasztógát rendszerét robbantották most fel, amely inkább az orosz fél érdekében állhatott.

Amikor az oroszok Herszon alól korábban visszavonultak, nem robbantották fel teljesen, és ezzel próbálhatják most még nehezebbé tenni, hogy ezen a szakaszon az ukrán haderő deszantot tegyen partra vagy átkeljen. Nyilván ehhez fel kellett robbantani ennek a gátrendszernek a maradék részét is, bár tüzérségi tűzzel is le tudták volna zárni, de vélhetően így sokkal biztonságosabb orosz szempontból az, hogy elárasztják a területet, és nehéz járművekkel nem tudnak az ukránok átkelni.

Az ukránoknak is érdekében állhatott a robbantás, hogy a Krím vízellátását csökkentsék.

Sajtóhírek szerint a víz nemcsak a Krím-félsziget ellátásához, hanem a zaporizzsjai atomerőmű működéséhez is szükséges. Milyen következményekkel számolhatunk most?

Az atomerőmű ettől a gáttól messzebb található, és a Dnyeper természetes részén még bőven van víz, így nem befolyásolja az atomerőmű működését, hiszen annak többkörös védelmi rendszere kell, hogy legyen. Nemcsak a villamosenergia miatt, hanem a víz hűtése szempontjából is fontos ez a védelem, amely vélhetően nem sérült csupán a gát felrobbantása következtében.

Ukraine's Southern Operational Command reported early on June 6 that Russian forces blew up the Kakhovka Hydroelectric Power Plant.

"The scale of the destruction, the speed and volumes of water, and the likely areas of inundation are being clarified," the military said on their… pic.twitter.com/xIAEivrOTq

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) June 6, 2023

Nemrégiben a Lengyel Önkéntes Hadtest közzétett egy videót, amely bizonyítja, hogy részt vettek az oroszországi Belgorod régióban a múlt héten végrehajtott határon átnyúló rajtaütésben. Jól értjük, hogy lengyelek is részt vesznek az ukránok oldalán a harcokban, és ha igen, akkor ez miért aggályos?

Orosz titkosszolgálati források szerint kilencezer harcost azonosítottak, akik Kanadából, Horvátországból, Lengyelországból, Németországból és a francia területekről, de távolabbról is érkeztek. Georgiából is van egy század vagy zászlóaljnyi erő. Ezekből már az oroszok szerint 2000 fő meghalt. Egyrészt az adott országok kormányai elhatárolódtak ezektől, főleg a lengyelek, és nem erősítették meg, hogy lengyel katonák vagy zsoldosok léptek volna be Oroszország területére, tehát ezek a harcosok nem a lengyel hadsereg részei, hanem olyan emberek, akik egyénileg vállalták, hogy elmennek zsoldosként küzdeni az oroszok ellen. Másrészt a források szerint geolokációsan nem beazonosítható, hogy részt vettek volna lengyelek az oroszok elleni harcokban, de az orosz hadtest, illetve az orosz felszabadító csoport ezt cáfolta. Van erről egy videófelvétel, de ki tudja, hogy hol készült. Ez nem megerősíthető egyelőre.

Ukrán pilóták egy csoportját már kiküldték az Egyesült Királyságba, hogy nyugati vadászgépekre képezzék ki őket. Hol tart most ez a folyamat?

Az Egyesült Államok áldását adta arra, hogy át lehet adni F-16-os vadászgépeket az ukránoknak, viszont ezekből nagyon kevés van Európában. A lengyelek, britek jelezték, hogy ők nem tudnak átadni, de a dánok, norvégok és a hollandok igen. Hollandiának 18 használaton kívüli ilyen gépe van.

Ahhoz, hogy az ukránok előre tudjanak lépni, az ő léptékünk szerint legalább 100 vadászgépre lenne szükség. Ennek megfelelően legalább 200-250 pilótát kellene kiképezni.

Nyilvánvaló, hogy eleinte csak pár pilótát tudnak kiképezni, mert aki most pilóta, az harcol a MiG29-eseken vagy a SZU-27-eseken, tehát nagyon nehéz elég embert biztosítani ezeknek a gépeknek a kezeléséhez.

Azok esetében, akiknek van némi repülési tapasztalata, fél, egy év a kiképzési ideje, azoknál, akiknél viszont nincs ilyen, ott 3-4 éves a kiképzési idő.

Dimitrij Peszkov elnöki szóvivő elmondta néhány nappal ezelőtt, hogy Putyin orosz elnök kész a kapcsolatfelvételre a különleges katonai művelet céljainak más módon történő elérése érdekében, vagyis hajlandó békét kötni. Látva, hogy Zelenszkij minden béketervet elutasít, mi várható?

A háttérben zajlanak a diplomáciai egyeztetések az amerikaiak és az oroszok között. Ferenc pápa külön elküldi Matteo Zuppi bíborost egy béketervvel Moszkvába és Ukrajnába. Törökország is nagyon aktív ebben a kérdésben, és Izraelnek is van erre hatása, de a legnagyobb hatást Kína tudja kifejteni Oroszországra azzal, hogy féken tartja, és gazdaságilag óriási hatást tud rá gyakorolni.

Az, hogy Ukrajna megvalósítsa a saját béketervét, nem tűnik kivitelezhetőnek, ahhoz minden területet vissza kellene foglalni, ráadásul mindkét félnek túlzóak a követelései.

Oroszország nyilván hosszú távon gondolkodva készül arra, hogy diplomáciailag rendezze ezt a helyzetet, mert a gazdaságára azért hatással van. Az európai gázszállítások elmaradása 84 százalékkal esett vissza, és déli irányba India, Kína, Pakisztán irányába nem tud annyit exportálni. Így jelentős bevételkiesése van. A társadalom sem szeretne nagyobb mozgósítást, hogy még több százezer embert a frontra küldjenek, tehát keresi mindenki a kiutat, és ez valószínűleg az Oroszország ellen irányuló ukrán offenzíva után fog bekövetkezni.