Itt van Soros György új terve: akár atomháborút is kirobbanthat

KHERSON, UKRAINE - JUNE 6: (----EDITORIAL USE ONLY - MANDATORY CREDIT - " ZELENSKYY SOCIAL MEDIA ACCOUNT / HANDOUT" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) A screen grab captured from a video shows the Kakhovka Hydroelectric Power Plant after a blast occurred in plant which is in the Russian-controlled part of Ukraine's Kherson on June 6, 2023. The explosion unleashed floodwaters across the war zone. Zelenskyy Social Media Account / Handout / Anadolu Agency (Photo by Zelenskyy Social Media Account / / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

Soros György, ahogyan arról az Origo is beszámolt, nemrég a Project Syndicat oldalon tette közzé legfrissebb írását. Ebben kifejtette, hogy valójában az ukrán háború nem is alakult olyan rosszul, mint amire sokan számítottak, hiszen hiába érte sokként a világot és borult fel az élelmezési lánc, valamint a geopolitikai viszonyok is átrendeződtek, mégsem jött el a várt globális katasztrófa. Soros György rendkívül veszélyes dolgokról is írt, például arról, hogy az ukránoknak vissza kellene szerezniük a Krím felett az irányítást. Ez viszont az utolsó vörös vonalnak számít az oroszok számára, mivel Moszkva egy ilyen inváziót úgy értelmezne, hogy veszélyben van Oroszország léte, vagyis a nukleáris doktrínájuk szerint atomfegyverhez kellene nyúlniuk. Mutatjuk, hogy miért rémisztő az, hogy ha a nyugati baloldali vezetők és brüsszeli bürokraták Soros György cikkét egyfajta útmutatóként kezdik el kezelni.

Soros György szerint a kollektív nyugati háborúpártiság ahhoz járult hozzá, hogy Ukrajna készen áll ellentámadást indítani, amint az összes beígért nyugati fegyver megérkezik, beleértve az amerikaiak által odaígért F-16-os vadászgépeket, amelyek még a nyugati szakértők szerint sem eredményeznek majd semmilyen lényeges változást a fronton, hiszen az orosz légierő gyakorlatilag érintetlen maradt a háború során, a legmodernebb gépeiket be sem vetették, ha pedig bevetették, akkor is csak arra használták őket, hogy hosszú távú precíziós rakétákat indítsanak Oroszország határain belül.

Soros György a Krím elleni támadásra buzdítja az ukránokat Forrás: Imaginechina via AFP/dycj - Imaginechina/Dycj

A tőzsdespekuláns arról is ír, hogy ha az ellentámadás sikeres lesz, a Krím-félsziget lesz a fő célpont, azon belül is az orosz hadsereg haditengerészeti központi bázisa. Szintén kiemeli, hogy amennyiben a korábban már megrongált Kercsi-hidat az ukránok teljesen elpusztítják, akkor a Krím az ukránoknak lenne kiszolgáltatva a vízellátás terén.

Soros konkrétan arról ír, hogy az ukránoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a Krímet elzárják az ivóvíz elől, beleértve a polgári lakosságot, köztük a nőket és a gyerekeket is.

Ez a Soros-okfejtés felettébb érdekes azok után, hogy nemrég rejtélyes körülmények között felrobbantották a Nova Kakhovka-i vízerőmű gátját. Egyelőre nem lehet biztosra mondani, hogy ki állhat a merénylet mögött, Soros szavai azonban új megvilágításba helyezik a történteket.

Az ukránok érdekében állhatott a gát felrobbantása Forrás: AFP/-

Resperger István ezredes az Origónak adott interjújában kiemelte, hogy amennyiben az ukránok követték el a merényletet,

a cél az lehetett, hogy csökkentsék a Krím vízellátását.

A gát felrobbantása azonban rendkívül veszélyes, szinte már őrültnek mondható cselekedet. Ennek oka, hogy részben ez a víztározó látja el vízzel a zaporizzsjai atomerőművet is.

Volodimir Zelenszkij korábban már számtalan alkalommal tett olyan lépéseket, amelyek sokak szerint a terrorizmus kategóriájába sorolhatóak. A Moszkva elleni dróntámadás, valamint az Északi Áramlat felrobbantása is ezek közé tartozik. Az utóbbiból kiindulva egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy hasonló robbantásos akciót hajtottak végre a Nova Kakhovka-i gát esetében is.

Volodimir Zelenszkij korábban sem riadt vissza a terrorcselekményektől Forrás: Ukrán Elnöki Iroda

Az ukrán elnök egyébként megszállottja a Krímnek; többször kijelentette már, hogy addig nem lesznek béketárgyalások, amíg az összes ukrán területet - beleértve a történelmileg mindig is orosz Krímet - el nem foglalják. Krímet 1954-ben Hruscsov ajándékozta oda az ukránoknak, a városi legenda szerint részegen. A hivatalos szovjet megfogalmazás szerint ez "az orosz nép dicső cselekedete, amivel megemlékeznek az orosz-ukrán újraegyesülés 300. évfordulójáról".

Ezzel egy rendkívüli, stratégiailag jelentős terület került az ukránokhoz 860 ezer orosz lakossal együtt - a kommunista pártfőtitkár nyilván úgy gondolhatta, a Szovjetunión belül úgyis mindegy.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014. március 18-án arról beszélt, hogy a Krímnek szent és civilizációs jelentése van Oroszország számára, hiszen itt keresztelték meg I. Vlagyimir kijevi fejedelmet. Putyin szerint a Krím mindig is Oroszország szerves része volt és elképesztő hiba volt odaadni a szovjet Ukrajna számára. Az orosz elnök véleménye szerint Oroszországot egyszerűen kifosztották, amikor a szovjet birodalom bukása után a Krím megmaradt Ukrajna részeként.

Putyin és rengeteg orosz számára a Krím 2014-es visszafoglalása történelmi cselekedet volt, ezért mindent el fognak követni annak érdekében, hogy megőrizzék a történelmi Oroszország határait. Ráadásul 2014 óta nagyarányú népességcsere is végbe ment a félszigeten. Az ukránok és a krími tatárok jelentős része elhagyta a Krímet, míg nagy számú orosz lakos érkezett. Ennek a ténye is arra enged következtetni, hogy a gát elleni merényletet az ukránok tervezték el és hajtották végre, hiszen semmilyen orosz érdek nem diktálja azt, hogy saját lakosaikat zárják el az ivóvíz elől.

Putyin szerint a Krím szent Oroszország számára Forrás: AFP/Mikhail Klimentyev

Az, hogy a Krím körül problémák lesznek, már nagyon korán látható volt. Zbigniew Brzezinski politológus 1996-ban, A nagy sakktábla című könyvében írt arról, hogy a Krím komoly szerepet játszik majd a posztszovjet országok instabilitásában. Ez a jóslat 2014-re bekövetkezett, 2023-ban pedig újra célkeresztben van a félsziget, hiszen ezúttal az ukránok próbálják meg elfoglalni az oroszoktól.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már többször elmondta, hogy Moszkva nem fogja engedni, hogy ez a történelmileg orosz terület ismét más ország kezére kerüljön. Ráadásul amennyiben ez megvalósulna, az nemcsak Putyin személyes veresége lenne, hanem egyben azt is jelentené, hogy Oroszország megszűnt világhatalomnak lenni.

Robert Gates, az Egyesült Államok korábbi védelmi minisztere a The Washington Post által tartott online konferencián vett részt még idén februárban, ahol arról beszélt, hogy lát esélyt a Donbasz visszafoglalására, viszont a Krím elfoglalása már rendkívül nehéz lenne. A nyugati katonai vezetők egyetértenek ebben; nem tűnik úgy, hogy az ukránokon kívül más szeretné, hogy nagyszabású katonai bevetés induljon a félsziget ellen,

hiszen ezzel drasztikus mértékben nőne az atomfenyegetettség.

Pontosan erre utalt Dimitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese is, amikor kijelentette, hogy a Krím elleni támadásra az orosz reakció megegyezik majd az ítélet napjával. A volt orosz elnök szerint a Nyugat nem képes elfogadni a Krímet Oroszország részeként, ez pedig szisztematikus fenyegetést jelent Oroszországra nézve.