Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az utóbbi időben egyre inkább eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint felrobbant a Togliatti-Odessza ammóniavezeték a Harkov régióban. Annak tükrében, hogy pár nappal korábban a kahovkai vízierőművet felrobbantották, hogyan értékelhetjük a fennálló helyzetet?
Mindkét fél a másikat vádolja a vízierőmű felrobbantása ügyében. Ami viszont érdekes, hogy a NATO főtitkára és az európai unió összes vezetője azt közölte ennek kapcsán, hogy orosz terrorcselekményről van szó. Az elmúlt 24 órában viszont a német kormány azt kommunikálta, hogy valószínűleg műszaki hiba lehetett, mert ez egy régi, szovjet erőmű. A brit miniszterelnök és a Fehér Ház azt mondták, hogy nem tudni pontosan, hogy mi történt. Ez korrekt hozzáállásként értékelhető, mert két nyugati nagyhatalom visszakozott.
A gátkatasztrófánál szörnyű az a tény, hogy a Dnyeper mindkét oldalát elönti a víz, tehát ez egy rendkívül hátrányos helyzet az oroszok és az ukránok számára is.
Azóta mindkét fél elmondta, hogy mennyi katonájuk veszett oda Nova Kahovkánál, de mindkét fél hazudik; a háború kezdete óta ezt teszik. Ami tény, hogy
a robbantás helyszínén már katonai támadást nem tud egyik fél sem végrehajtani.
Az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke is nyilatkozott az ügyben, és elmondta, hogy
látják az ukrán támadás előkészületeit, de tudomásul kell venni, hogy ez a háború elhúzódik.
Az ammóniavezeték felrobbantása kapcsán fontos leszögezni, hogy itt is mindkét fél egymást vádolja. Az orosz álláspont az, hogy ha és amennyiben ezek a merényletek folytatódnak, Oroszország nem fogja engedélyezni az ukrán gabonaexportot.
Mi várható? Jól látszik, hogy az eszkaláció tovább folytatódik, az oroszok pedig visszavásárolják a korábban eladott fegyvereiket: érdekes módon a világ erre nem figyel oda.
Éppen Mianmartól vásárolnak vissza fegyvereket az oroszok. Zelenszkij az egész világot felelőssé teszi a háborúért, de valahogyan ezt sem veszi komolyan senki. Az ukrán elnök például a szerdai beszédében bejelentette, hogy a Vöröskeresztnek felelőssége van abban, hogy nem mentek hamarabb segíteni.
Ötvenmérföldes hatótávolságú HIMARS rakéta-sorozatvetővel támadta az ukrán hadsereg a Nova Kahovka-gátat – derül ki a herszoni offenzívát vezető Andris Kovalcsuk ukrán vezérőrnagy decemberi nyilatkozatából. Tehát az ukránok a gátat korábban már megrongálták annak érdekében, hogy lelassítsák az oroszok előrenyomulását. Ez miért fontos információ, és mit árul el az ukránok hozzáállásáról például a béketervek elutasításával összefüggésben?
A lényeg az, amit Ön itt említett. Ha megnézzük, akkor körülbelül háromnaponta kijön egy béketerv. A legújabb béketervek közé tartozik az indonéz, a dél-afrikai, a vatikáni, a brazil és a kínai.
Mi a közös ezekben? Hogy azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat javasolnak, tehát ugyanazt mondják, mint a magyar kormány.
Mi az ukránok álláspontja? Nem kell fegyverszünet, mert az azt jelentené, hogy Ukrajna területeket veszít el. A béketerveket előterjesztők viszont azt mondják, hogy mindkét fél vonja vissza a csapatait 15 kilométeren, az ukránok viszont ezt nem fogják megtenni, hiszen ukrán területekről van szó. A nyugatiak, harmadik országbeliek népszavazást javasolnak a vitatott területeken. Az ukránok ezt elutasítják, hiszen az ukránok szerint azok ukrán területek. A népszavazás egyébként jó ötlet lehetne, de több ponton is problémás. Például, hogy ki szavazzon? Mindkét fél rengeteget csal ezeken a népszavazásokon. A másik, hogy ha egyszer megengedik, hogy Európában egy vitatott terület sorsáról népszavazást tartsanak, akkor felmerül a kérdés, mi a helyzet más vitatott területekkel? Mindenki a vélt vagy valós nemzeti érdeke szerint cselekszik.
A kahovkai gátszakadás katasztrofális hatással lesz a taposóaknák felkutatására – figyelmeztetett a Vöröskereszt. Erik Tollefsen, a szervezet osztályvezetője arra figyelmeztetett, hogy az elmozdult aknák nemcsak a herszoni lakosok számára jelentenek veszélyt, hanem a segíteni érkezőkre is. Ez a helyi lakosság számára miért gond, és mi a baj a Zelenszkij-féle hozzáállással (biztosra veszi, hogy a mentőcsapatokat lőni fogják az orosz katonák)?
A taposóaknákról nemzetközi szerződések vannak érvényben, amit Oroszország és az Egyesült Államok nem írtak alá. A problémát az jelenti, hogy a taposóaknák pontos elhelyezéséről fogalmunk sincs. Emlékezzünk rá, hogy a jugoszláv háborúk után a taposóaknák nagyon komoly problémákat okoztak. A második világháborúban, az észak-afrikai fronton a britek és németek taposóaknák tömegét tették le, és ezek napjainkban is évente 200-300 ember életét követelik, mert nem tudjuk, hol vannak. Plitvicében például a főút mellett a mai napig óriási aknaveszély van, életveszélyes lelépni az útról.
A gátszakadásnál 10 balatonnyi vízmennyiség kiszabadult, óriási a baj, mert a víz viszi az aknákat, és nem tudjuk merre. Senki sem tudja, hogy a háború jövőbeni lezárását követően hol húzódik majd az orosz-ukrán határ, így a helyzet elég bonyolult, és ezek az aknák a jövőben is emberéleteket fognak követelni.
Arról pedig nem beszélünk, hogy két szláv nép, amely évszázadokon át úgy, ahogy együtt élt, most gyűlöli egymást, nem lehet tudni, mi lesz a vége. Elég, ha megnézzük, hogy nemrégiben Szerbiában két komoly fegyveres gyilkosságsorozat is történt, mert rengeteg fegyver van kint, és túl sok a trauma, a feldolgozatlan frusztráció. Ezek a lelki sebek tragédiákhoz vezetnek.
Soros György nemrég a Project Syndicate oldalon tette közzé legfrissebb írását, amelyben arra utalt, hogy valójában az ukrán háború nem is alakult olyan rosszul, mint amire sokan számítottak, hiszen hiába érte sokként a világot és borult fel az élelmezési lánc, valamint a geopolitikai viszonyok is átrendeződtek, mégsem jött el a várt globális katasztrófa. Soros György rendkívül veszélyes dolgokról is írt. Mi a célja az üzletembernek, és mit okozhatnak a szavai?
Soros György ma a világ egészére kiterjedő hálózatot működtet, amely
a halála után is fenn fog maradni, mert a családja és a Soros szervezetek tovább fogják tudni működtetni ezt a struktúrát.
Soros eddigi színre lépése mindig az amerikai demokraták és az ő saját céljait szolgálták. Sorost úgy fogadták a bürokraták Brüsszelben, mintha államfő lenne, az emberei és a fia úgy járnak be a Fehér Házba, mintha haza mennének.
Sorosnak Hillary Clintonnal abszolút baráti viszonya volt.
Alapvető célja a világ befolyásolása az amerikai demokraták és a saját céljai szerint. Ez óriási károkat okoz a világnak és az USA-nak is.
Ha és amennyiben nyernek a republikánusok a jövő évi választáson, akkor Soros szerepe alapjaiban fog megváltozni, és leértékelődni. Ha a demokraták nyernek, akkor ameddig él, Soros Györggyel számolni kell.
Amikor tavaly megkezdődött a háború, az amerikaiak azt jelezték a szövetségeseik felé – így a magyarok felé is –, hogy nem lesz hosszú háború, maximum 3-4 napig fog tartani. Az akkori orosz elképzelés szerint 7-8 napig tartott volna a háború, de egyik előrejelzés sem jött be. A brit hírszerzés kivételével senki nem jelezte előre, hogy Európában háború lesz. Tavaly előtt decemberben az ukrán védelmi miniszter Budapesten volt, és azt mondta, hogy hiába vannak csapatmozgások, nem lesz háború. A Soros-féle előrejelzések azt jósolták, hogy Ukrajna ellenáll és van esélye. Már akkor sem látták világosan, hogy
egy atomhatalmat legyőzni nem lehet, és az ukrán hadsereg rendkívül nagy létszámhiánnyal küzd. Soros, mint annyiszor a történelemben, most is színre lépett.
