Bűnözés, káosz és elviselhetetlen kosz az egykori olasz üdülőparadicsomban, mert migránstábort telepítettek oda

Lampedusa, bevándorló, menekült, menekültválság, migráns, tábor, menekülttábor
LAMPEDUSA, ITALY - AUGUST 30: Migrants rest inside the hot-spot in Lampedusa of Contrada Imbriacola containing over 1,000 people and which is now full on August 30, 2020 in Lampedusa, Italy. Lampedusa, which is at the forefront the EU's struggle to deal migrants crossing the Mediterranean from the coast of Africa, has reportedly run out of room to quarantine migrants, as is required as part of Italy's anti-coronavirus measures. The reception facilities on the island have been overcrowded for weeks, with over 1000 migrants and refugees currently estimated to be on the Italian island. Hundreds more are being housed aboard the quarantine ferry, the GNV Azzurra, which was sent by the Italian government with the aim to alleviate the situation. Attempts to transfer more migrants off Lampedusa are facing difficulties finding available spots in the various migrant reception facilities across Italy, with regional governors calling for a stop to the transfer due to the problems being faced managing the migrants amid the COVID-19 pandemic. (Photo by Lorenzo Palizzolo/Getty Images)
Vágólapra másolva!
Példátlan migránsáradat lepte el Lampedusa szigetét a migránsok miatt. Mint ismert: Brüsszel egy város méretű migránsgettót akar Magyarországra építeni. A magyar kormány ellenáll.
Vágólapra másolva!

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken reggel interjút adott a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol egyebek között kitért a migráció kérdésére is. A kormányfő megdöbbenésének adott hangot, hogy az európai tervek szerint migránsgettókat kellene felhúzni Magyarország déli határán.

Az eddig nyilvánosságra került információk alapján kirajzolódik a kép, hogy miként is működne az Unió javaslata, írja a Magyar Nemzet. A nagyobb tagállamok által kialakított kompromisszumos modell úgynevezett felelősségi pillére alapján a menedékkérelmek átvétele a határon továbbra is kötelező lesz, a menekültügyi eljárást 12 hét alatt kell lefolytatni. Amennyiben nem születik jogerős döntés ezen idő alatt, illetve a kitoloncolást sem lehet végrehajtani, a migránsokat be kell engedni az adott tagállam területére.

Minderre ki kell alakítani a megfelelő képlet alapján egyfajta kapacitást. Ez a magyar miniszterelnök által említett migránsgettó, ami Magyarország esetében 8511 migráns egyidejű befogadását lehetővé tevő tábor lenne, és ennyi kérelem egyidejű elbírálására is fenn kellene tartani egy állami apparátust állandó jelleggel - hívja fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet. Hozzáteszik, ha ez a kapacitás megtelik, akkor ideiglenesen fel lehetne függeszteni a menedékkérelmek elbírálását, a 8511 fős szám négyszeresének elérése után pedig teljesen meg lehetne szüntetni a menedékkérelmek elbírálását az adott esztendőben.

A tervek egy legvisszásabb pontja, hogy a kötelezően kialakítandó – brüsszeli bürokrata kifejezéssel – kapacitás mértéke Magyarország esetében jóval meghaladná az összes többi tagállam ezirányú kötelezettségét – a teljes uniós kapacitásszám 28,3 százalékáért felelne hazánk. Eközben a Magyarország felé vezető nyugat-balkáni migrációs útvonal frontvonalában lévő Görögországot csupán 1035 fős, Bulgáriát pedig 516 fős kapacitásszám fenntartása terhelné a kevés bejelentett illegális határátlépésszám eredményeképpen.

Elképesztő migrációs nyomás van Olaszországon Forrás: Controluce via AFP/Eliano Imperato/Eliano Imperato

Ez az arány nyilvánvalóvá teszi, hogy a terv egyértelműen Magyarország megbüntetését célozza, hiszen egy városnyi migránst kellene folyamatosan ellátniuk, ráadásul a terv készítői szerint egy esetleges úgynevezett migrációs vészhelyzetben a kiszabott kvóták meg is többszöröződhetnének.

Akár további terheket is róhat Magyarországra, hogy még nincs eldöntve, hogy a menedékkérelem elbírálása után milyen felelősséget visel a migránsokért egy-egy tagállam. A jelenlegi kompromisszum alapján a helyzet úgy néz ki, hogy egy Görögországban belépett, majd Szerbiába továbbállt és ott tartózkodó kérelmezőért Görögország felelőssége kilenc hónap után szűnne meg.

Tapasztalat, hogy a migránstáborok nem működnek

Egészen megdöbbentő tehát ez a javaslat, tekintve, hogy azokról a "kapacitásokról", amelyek eddig létesültek, hogy a migránsokat elszállásolják addig, ameddig menedékkérelmüket elbírálják, mind brutális problémákkal szembesültek. Ez a probléma az olasz Lampedusa és a görög Leszbosz szigeteken a leglátványosabb, ahol folyamatos a válsághelyzet az érkező migránsok, a tömeg, a rossz körülmények és a bűnözés megugrása miatt.

Az olasz belügyminisztérium április 11-én rendkívüli állapotot hirdetett és kijelentették, hogy növelni kell Lampedusa szigetének migránsfogadó kapacitását. Április végén már a 400 férőhely nem is volt elég, 850 hellyel akarták emelni a kapacitást, így hivatalosan már 1250 embert láthattak volna el. Ez a fejlesztés 5 millió euróba kerül az államnak, hogy valamennyire kezelni tudják az ott dolgozók az újabb rohamot, ami elérte a szigetet. Ezt azonban azóta sem tudták megoldani. Volt olyan nap, ahol a hivatalos 400 fő helyett egyszerre 2705 ember tolakodott a szigeten. Az év első négy hónapjában történelmi csúcson volt a migrációs nyomás. Áprilisig több mint 31 ezer migráns érkezett a szigetre, ami súlyos túlzsúfoltsághoz vezetett – írta akkor a majalat.org.

Április közepe óta, nem sokkal azután, hogy Valerio Valenti prefektust kinevezték a migránsok szükségállapotának megbízottjává, a hatóságok további tengeri szállításról beszélnek, vagyis arról, hogy naponta legalább 400 migránst szállítsanak Lampedusából a szicíliai Porto Empedocle vagy Pozzallo kikötővárosokba. Ez nagyjából heti 2800-at jelentene, ezzel is próbálva a nyomást csökkenteni Lampedusán.

A projekt június 10-én indult 300 ember áthelyezésével, akik a hotspoton tartózkodtak Lampedusa Imbriacola kerületében. A hatóságok közlése szerint 2023-ban összesen 8 820 000 eurót különítettek el a terv finanszírozására.

Folyamatos a nyomás

A hatalmas migrációs nyomás április óta sem változott. Csak az elmúlt 72 órában több mint 4500 migráns szállt partra Olaszországban, és jelenleg már 3250 ember tartózkodik a szigeten úgy, hogy a kért fejlesztések nem történtek még meg, így még mindig csak 400 embert tudnak egyszerre fogadni.

A Republica az olasz belügyminisztériumra hivatkozva a Twitterén osztotta meg, hogy június végéig eddig 61 268 migráns érkezett Olaszországba összesen, ez több mint a kétszerese a tavalyi azonos időszaknak, amikor "csak" 27346 ember érkezett.

A hatóságok a nyomást enyhíteni próbálják úgy, hogy a partiőrök folyamatosan szállítják a szárazföldre a migránsokat. Olaszország azonban régóta panaszkodik az Európai Unió támogatásának hiánya miatt, mivel nehézségei vannak a Földközi-tengeren áthaladó migránsok további szétosztásában.

A hatalmas tömeg és az ellátás nehézkessé válása Lampedusán borzalmas állapotokat eredményez, erről több, a közössédi oldalakra felkerült videó is tanúskodik.

Bűnözés, kosz, szemét, elárasztott vécék, étel- és vízhiány és krónikus túlzsúfoltság, ami miatt férfiak, nők és gyerekek koszos matracon alszanak a szabadban – most így néz ki az egykori olasz paradicsom.

"Európának különleges törvényt kell alkotnia, amely mindezeket a problémákat élesen kezeli, mert ezek nemcsak a migránsok emberi jogait érintik, hanem Lampedusa és Linosa polgárait is" – mondta Filippo Mannino, a Pelagie-szigetek polgármestere Dunja Mijatovicnak az Európa Tanács emberi jogi biztosa a lampedusai találkozón.

"Európa tehetetlen a migrációval szemben. Gyakran beszélnek a tagállamok közötti kohézióról és együttműködésről, de a valóságban nincs akarat a Dublini Szerződés módosítására, sem humanitárius csatornák megnyitására, hogy az emberek biztonságosan utazhassanak és megoldják a problémákat. Lampedusa változatlan marad” – mondta.

Lampedusa szigetén már korábban is óriási volt a nyomás, hiszen a mindössze 20 négyzetkilométeres, sziklás földdarab közelebb van Afrikához, mint Európa partjaihoz, így közkedvelt célpontja a migránsoknak. Még mindig rengetegen akarnak így Európába jutni, 2015-ben pedig több mint egymillióan keltek át a Földközi-tengeren át Európába. Azóta ez a szám valamelyest csökkent, de 2021-ben is 123 300 egyént jelentettek.

Hasonlóan nehéz helyzetben van Görögország Leszbosz szigete, ahova 2015 óta több migránstábort is építettek a helyiek heves ellenérzései ellenére.

„Sem Leszboszon, sem máshol nem fogjuk a görög szigeteket börtönné alakítani” szlogennel vonultak 2019-ben Leszbosz lakói a polgármester hivatalához, számolt be róla közösségi oldalán Giorgos Christides újságíró.

A helyiek tiltakozása a migránstáborok ellen azonban nem alaptalan. Már a migránsválság kezdete óta számtalan problémája adódott a lakosoknak a bevándorlókkal.

A szigeteken többen beszámoltak arról, hogy a bevándorlók a táborok környékén fosztogatnak. A migránsok leölik és elviszik a gazdák jószágait, de olyan gazda is volt, akinek az olajfáit vágták ki és vitték el tüzelőnek.

2020-ban katasztrófa is történt, amikor tűz ütött ki egy leszboszi migránstáborban, ahol 12 ezer embert szállásoltak el.

Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője és a holland képviselőház tagja is posztolt egy videót Lampedusa szigetéről, amihez csak annyit írt: Lampedusa. Olaszország. Afrikai invázió.

Néhány óra alatt 25 hajó érkezett 1500 migránssal a fedélzeten, nők és gyerekek nem voltak. Ezek nem menekültek, ez egyszerű népvándorlás, és a fő céljuk Németország" – írta a Twitteren Georg Pazderski, német politikus.

A határvédelem a megoldás

A migráció kérdése az Európai Tanács csúcstalálkozóján is téma volt. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint örömteli, hogy sikerült felhívni az uniós kormány- és államfők brüsszeli találkozóján a figyelmet arra, hogy milyen súlyos méreteket öltött a tömeges illegális migráció Európában. Az uniós vezetők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján az olasz kormányfő úgy nyilatkozott, nyolc hónapja még elképzelhetetlen volt, hogy a tagországok egyhangúlag egyetértsenek a határvédelem megerősítésével. Meloni szerint paradigmaváltás történt az Unióban, és ez Olaszországnak köszönhető.

Úgy véli, a korábban kételkedő tagországok vezetői végre megértették, hogy nem szabad különbséget tenni érkezési és másodlagos országok között, minden tagországot ugyanúgy érint a bevándorlás problémája, tehát a határok védelme jelenti a megoldást a migrációs krízisre.

Meloni elégedettségét fejezte ki, amiért a bizottság elfogadta a javaslatot, hogy 12 milliárd euróval támogassa a határok védelmét.

Mára elképesztő állapotok uralkodnak Lampedusa szigetén Forrás: Getty Images/Lorenzo Palizzolo

Hangsúlyozta, hogy az észak-afrikai országokat stratégiai partnerként kell kezelni, nem csupán a migrációs szempontokra kell fókuszálni. Az olasz miniszterelnök kiemelte, rendkívüli jelentősége volt a június 11-i tunéziai látogatásnak, amelyre Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte holland miniszterelnök is elkísérte. Meloni szerint a Tunéziával való együttműködési megállapodás példaértékű lehet a többi afrikai kiindulási és tranzitországokkal való kooperációban is.

– Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kontinens külső határait – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. – Minden eszközt be kell vetnünk az emberkereskedelem felszámolására, hiszen szemtanúi lehettünk, micsoda cinizmussal tevékenykednek a bűnszervezetek a Földközi-tengeren – hangsúlyozta Ursula von der Leyen.

Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel együtt Mateusz Morawiecki lengyel elnök is tiltakozását fejezte ki az ülésen az uniós belügyminiszterek tanácsa által elfogadott kötelező migránskvótákkal kapcsolatban. Mindkét ország évek óta harcol ennek elfogadása ellen, valamint azt szeretné elérni, hogy ebben a kérdésben egyhangú döntés legyen a tagországok között.

- nyilatkozta Morawiecki. Lengyelország elhanyagolható uniós támogatást kapott az ukrán menekültek után, most pedig húszezer euróra büntetnék minden egyes visszautasított bevándorló után – méltatlankodott az igazságtalan elbánás miatt a lengyel kormányfő. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök péntek délelőtt az olasz delegáció brüsszeli székházában tárgyalt a lengyel és a magyar miniszterelnökkel. Egyes sajtóelemzések szerint törést hozhatnak a lengyel–olasz kapcsolatokban a migráció megítélésében létrejött véleménykülönbségek. Mateusz Morawiecki ugyanis Giorgia Meloni egyik legfontosabb szövetségese az Európai Konzervatívok és Reformerek európai parlamenti pártcsaládban. A lengyel miniszterelnök a brüsszeli csúcstalálkozón cáfolta, hogy feszültségek alakultak volna ki olasz szövetségesével. Azt is hozzáfűzte, nem szeretnék, ha a lengyel városokban is megtörténne, ami Párizsban, Malmöben, Marseille-ben vagy Olaszországban zajlik.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!