A csatlakozási folyamat érdemeken alapul, nincs rövidebb út
- mondta kényszeredetten Ursula von der Leyen a granadai uniós csúcs után pénteken. Ugyanis több uniós ország vezetője is számon kérte rajta Ukrajna elvtelen támogatását. November elejére várják a bizottsági jelentést arról, hogy a tagságra váró országok - így Ukrajna is, valamint az őket sokkal megelőző nyugat-balkáni országok - hol tartanak a követelmények teljesítésében. „Ez lehetővé teszi számunkra, hogy mérlegeljünk, és megalapozott vitát folytassunk az Európai Tanács decemberi ülésén" – közölte az Európai Bizottság elnöke. Jól látszik, hogy Ursula von der Leyen próbálja még fenntartani a reményt, hogy kedvezni tud Zelenszkijnek, de úgy tűnik, Ukrajna gyors uniós csatlakozása lekerült a napirendről.
Ezt támasztja alá, hogy hirtelen megváltozott Mark Rutte holland miniszterelnök véleménye is: már nem támogatja, hogy Ukrajna és több balkáni állam 2030-ban biztosan csatlakozzon az Európai Unióhoz. „Egyáltalán nem értek egyet ezzel a dátummal" – közölte, majd kifejtette „a kérdés nem az, hogy egy adott ország mikor áll készen, hanem, hogy készen áll-e". Pedig nemrég még ennek ellenkezőjét mondta.
Ukrajna integrálása az Európai Unióba hét év alatt mintegy 186 milliárd eurónyi uniós forrást jelentene az országnak – derül ki az EU Tanácsának a Politico által ismertetett belső feljegyzéséből. Az EU további bővítése hat balkáni országgal, valamint Grúziával és Moldovával további mintegy 74 milliárd eurós terhet jelentene az EU költségvetésére – olvasható a dokumentumban. A Tanács dokumentuma, amelyről elsőként a Financial Times számolt be, az első hivatalos tanulmány arra vonatkozóan, hogy a jövőbeli bővítés mit jelenthet az EU költségvetésére nézve.
A jegyzet olyan lehetőségeket vázol fel, mint a nagyobb belső piac és a nagyobb politikai befolyás a globális színtéren. Ugyanakkor „nagyon jelentős kihívásokra" is figyelmeztet az EU mezőgazdasági költségvetésétől kezdve a jogállamiságon át az EU döntéshozatali képességéig terjedő kérdésekben. A jövőbeli bővítés azt jelentené, hogy minden jelenlegi uniós országnak „többet kell majd fizetnie és kevesebbet kapnia". Számos olyan ország, amely jelenleg több pénzt kap az EU-tól, mint amennyit befizet, nettó befizetővé válna – írják az elemzésben.
Fontos azt is megemlíteni, hogy Ukrajna lesz a uniós mezőgazdasági támogatások legnagyobb kedvezményezettje, leszorítva Franciaországot az első helyről.
Kijev hét év alatt 96,5 milliárd eurót kaphatna az EU Közös Agrárpolitikájából (KAP).
Ez azonban a többi tagország mezőgazdasági támogatásának 20 százalékos csökkenését vonja maga után. Ukrajna ugyancsak jogosult lesz 61 milliárd euró összegű kifizetéshez más uniós forrásokból. Mindezt természetesen a franciák sem támogatják, hiszen ez tönkretenné a francia gazdákat, alighanem lángba borulna Párizs és minden francia nagyváros. Ráadásul a teljesen ismeretlen körülmények között termesztett, rossz minőségű gabona az egész EU gabonapiacát letarolná. Összességében
Ukrajna uniós tagsága a földalapú támogatások miatt a halálos ítéletet jelentené a magyar és a közép-európai mezőgazdaság számára.
Az esetleges uniós csatlakozás támogatásának gyengülését jelzi az is, hogy egyre többen aggódnak az ukrajnai korrupció miatt is. A Biden-kormányzat hosszú távú amerikai tervének érzékeny, de nem titkosított változata számos lépést tartalmaz, amelyeket Washington tesz annak érdekében, hogy segítsen Kijevnek felszámolni a visszaéléseket és egyéb módon megreformálni egy sor ukrán ágazatot. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a korrupció miatt a nyugati szövetségesek feladhatják Ukrajna harcát az orosz invázió ellen, és hogy Kijev nem halogathatja tovább a korrupcióellenes erőfeszítéseket - írta a Magyar Nemzet.
Az Integrált országstratégia bizalmas változata körülbelül háromszor olyan hosszú, és sokkal több részletet tartalmaz az Egyesült Államok ukrajnai célkitűzéseiről, mint amit nyilvánosságra hoztak, a bankok privatizációjától kezdve az iskolák angol nyelvű oktatásának segítésén át a hadsereg NATO-protokollok elfogadására való ösztönzéséig. A Politico információi szerint a Biden-kormány is kénytelen nyomást gyakorolni Ukrajnára a korrupció visszaszorítása érdekében, például azért, mert amerikai segélyeket is elloptak.
A Kijevnek nyújtott amerikai támogatások leépítése pedig több európai országot is arra késztethet, hogy kétszer is meggondolja az Ukrajna támogatásával kapcsolatos szerepét.
Zelenszkij a csődbe vitte Ukrajnát, az országot a nyugati támogatások tartják fenn, dilettáns döntései miatt elbukott az ellentámadás, magára haragította a szövetségeseit, ezzel eljátszotta az EU-csatlakozás esélyeit, ukránok százezrei haltak meg értelmetlenül és még csak most jön a tél, amikor egyáltalán nem biztos, hogy Ukrajnában fűteni tudnak. A háború első napjaiban még hősként kezelt elnököt szinte bármelyik pillanatban elzavarhatja az ukránok felháborodása.