Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
2022-ben kaptam egy felkérést Ukrajnából, hogy közvetítenék-e Oroszország és Ukrajna között. A kérdés az volt, hogy tudnék-e üzenetet közvetíteni Putyinnak
– mondta el a Berliner Zeitung német lapnak adott interjújában Gerhard Schröder, hívja fel rá a figyelmet a Bennfentes.
A volt német kancellár elárulta, hogy a tárgyalásokra ment még valaki,
aki magával az ukrán elnökkel is nagyon szoros kapcsolatban állt. Ez Rusztem Umjerov volt, Ukrajna jelenlegi védelmi minisztere. Ő a krími tatár kisebbség tagja. Akkor az volt a kérdés: hogyan tudjuk befejezni a háborút
– fogalmazott, majd kijelentette, öt pontból álló terv volt a háború lezárására.
Az első Ukrajna NATO-tagságáról való lemondás. Ukrajna úgysem tudja teljesíteni a csatlakozási feltételeket.
A második a nyelvi probléma megoldása, hiszen az ukrán parlament eltörölte a kétnyelvűséget. Ezt meg kell változtatni – mondta a volt kancellár.
Harmadszor: a Donbasz Ukrajna része marad. De Donbasznak nagyobb autonómiára van szüksége. Működő modell lenne a dél-tiroli modell.
Negyedszer: Ukrajnának biztonsági garanciákra is szüksége van. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Németországnak kellene ezeket a garanciákat biztosítani.
Ötödször pedig: Krím.
Mióta orosz a Krím? A Krím több mint egy földdarab Oroszország számára, a történelmük része
– jegyezte meg Schröder, és kiemelte:
Be lehetne fejezni a háborút, ha nem geopolitikai érdekek játszanának szerepet.
Mint mondta, a háborút Ukrajnával szemben egyedül az amerikaiak tudnák rendezni.
A 2022 márciusában Isztambulban Rusztem Umjerovval folytatott béketárgyalásokon az ukránok nem egyeztek bele a békébe, mert nem volt rá lehetőségük. Mindenről, amiről beszéltek, először az amerikaiakkal kellett egyeztetniük
– mondta el a politikus.
Mint kifejtette, két megbeszélést folytatott Umjerovval, aztán egy négyszemközti beszélgetést Putyinnal, majd Putyin megbízottjával. Umjerov a beszélgetést Zelenszkij üdvözletével nyitotta.
Az osztrák modellt vagy az 5+1-es modellt javasolták kompromisszumként Ukrajna biztonsági garanciáira. Umjerovnak ez tetszett. A többi ponton is hajlandóságot mutatott. Azt is elmondta, hogy Ukrajna nem akar NATO-tagságot. Azt is mondta, hogy Ukrajna vissza akarja vezetni az orosz nyelvet a Donbaszba. De végül nem történt semmi.
Schröder kiemelte:
Az én benyomásom: semmi sem történhetett, mert minden másról Washingtonban döntöttek. Ez végzetes volt.
Mert az eredmény most az lesz, hogy Oroszország szorosabban kötődik Kínához, amit a Nyugat nem akarhat.
Azt is megjegyezte, hogy az egész folyamatban
Európa kudarcot vallott.
„Lett volna egy ablak 2022 márciusában. Az ukránok készek voltak beszélni a Krímről. Ezt még a Bild című lap is megerősítette annak idején” – mondta, és bemutatta a Bild egyik lapszámát is, amelyben a "Végre béke a láthatáron?" című cikkben írtak erről.
A cikkben az áll: "Volodimir Zelenszkij ukrán elnök maga is utalt már a tárgyalásokhoz szükséges engedményekre: nem ragaszkodik többé ahhoz, hogy országa csatlakozzon a NATO-hoz, mondta az ABC amerikai televíziónak. És kész lenne "kompromisszumra" a Krím és a Donbasz szakadár tartomány ügyében is. Minden tárgyalás során az a célom, hogy véget vessenek az Oroszországgal folytatott háborúnak".
Arra a felvetésre, hogy Ukrajna szerint az oroszok által elkövetett bucsai mészárlások vezettek a tárgyalások végéhez, Gerhard Schröder megjegyezte, az Umjerovval március 7-én és 13-án folytatott megbeszéléseken semmit nem tudtak a bucsai történésekről.
Szerintem az amerikaiak nem akarták a kompromisszumot Ukrajna és Oroszország között. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy az oroszokat le lehet nyomni
– mondta, és hozzátette, most két szereplő, Kína és Oroszország, akiket az USA korlátoz, összefognak. „Az amerikaiak úgy gondolják, hogy elég erősek ahhoz, hogy mindkét felet sakkban tartsák. Szerény véleményem szerint ez hiba. Nézze csak meg, hogy az amerikai oldal most mennyire megtépázott. Nézze meg a káoszt a Kongresszusban”.
Schröder szerint ugyanakkor a béketervét vissza lehet állítani, és az egyetlenek, akik ezt kezdeményezhetik, Franciaország és Németország.
Schröder meglátása szerint az oroszok két dolgot akarnak: „status quo a Donbaszban és a Krímben. Semmi többet. Szerintem végzetes hiba volt Putyin részéről a háború kirobbantása. Ugyanakkor számomra egyértelmű, hogy Oroszország fenyegetve érzi magát.”
„Törökország a NATO tagja. Vannak rakétái, amelyek közvetlenül elérhetik Moszkvát. Az USA a NATO-t Oroszország nyugati határához akarta vinni, például Ukrajnával, mint új taggal. Mindezt fenyegetésnek érezték az oroszok. Ennek vannak irracionális vonatkozásai is. Ezt nem tagadom. Az oroszok a kettő keverékével reagáltak: félelem és előretolt védekezés” – fejtette ki Schröder, hozzátéve, hogy „emiatt nem kell senkinek sem Lengyelországban, sem a balti államokban, és főleg nem Németországban - egyébként mind NATO-tagok - azt gondolnia, hogy veszélyben vannak. Az oroszok nem indítanának háborút egyetlen NATO-taggal sem.”
Arra a felvetésre, hogy ha nem fenyeget az eszkaláció veszélye, akkor Németország és más országok továbbra is szállíthatnak fegyvereket Ukrajnának, Schröder elmondta:
Ha ezt összekötjük egy ajánlattal, akkor ezt megtehetjük. Hiszen mi németek sokat szállítottunk - az amerikai és a német fegyveripar örömére.
De miért nem kötötte Scholz és Macron a fegyverszállításokat egy tárgyalási ajánlathoz? Macron és Scholz az egyetlenek, akik beszélhetnek Putyinnal – emelte ki, és feltette a kérdést:
Miért nem tudjuk összekapcsolni az Ukrajnának nyújtott támogatást az Oroszországgal való tárgyalási ajánlattal? A fegyverszállítás nem megoldás az örökkévalóságig. De senki sem akar beszélni. Mindenki a lövészárkokban van. Hány embernek kell még meghalnia?
Hozzátette, „kicsit olyan ez, mint a Közel-Kelet. Kik a szenvedők az egyik és a másik oldalon? Szegény emberek, akik elveszítik a gyermekeiket. Egyik fontos ember sem mozdul. Az egyetlen, aki valamit elért, bár mindig rágalmazzák, az Erdogan volt a gabonaegyezménnyel. Ez az egyetlen megfogható”.
A kérdés ugyanakkor továbbra is az, hogy Putyin akar-e egyáltalán tárgyalni. Schröder szerint van két ember, aki fontos Moszkvában. Putyin, a legfontosabb, és Medvegyev. Az utóbbinak nagyon egyedi befolyása van az orosz társadalomban. Ő az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
„Nyugaton senki sem akar hallani róla: nem számít, ki van hatalmon, Oroszországban az a meggyőződés, hogy a Nyugat tovább akar terjeszkedni a NATO-val, mégpedig a posztszovjet térségbe. A kulcsszavak: Grúzia és Ukrajna. Ezt senki sem fogja megengedni Oroszország élén. Ez a veszélyelemzés lehet, hogy érzelmi alapú, de Oroszországban valós” – mondta a politikus.
A Nyugatnak ezt meg kell értenie, és ennek megfelelően kompromisszumokat kell kötnie, különben a béke nehezen lesz elérhető
– emelte ki a volt német kancellár.
