Döbbenetes részletek az orosz - ukrán béketárgyalásról

Párizs, 2019. december 9. Volodimir Zelenszkij ukrán, Emmanuel Macron francia, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár (b-j) a kelet-ukrajnai helyzet rendezését célzó megbeszélésen a párizsi Élysée-palotában 2019. december 9-én. A normandiai négyeket alkotó országok vezetői először 2014-ben találkoztak az ukrán hadsereg és a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok közötti háború befejezésének érdekében. MTI/EPA pool/Ian Langsdon

A Nyugat már a 2022-es béketárgyalás kezdetén nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy a fogadja el Oroszország feltételeit. A konfliktus rendezéséről szóló tárgyalási folyamat részleteit Simon Shuster, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről szóló könyve tárta fel.

2022 tavaszán holtpontra ért az orosz és az ukrán háború, így a felek megegyeztek abban, hogy találkozót szerveznek az orosz és az ukrán elnök részvételével.

Úgy tűnt, az orosz fél is egyetért abban, hogy a patthelyzetből csak úgy lehet kilépni, ha Putyin és Zelenszkij tárgyalóasztalhoz ül.

Az ukrán küldöttség még napirendet is készített az április - májusi tárgyalásokhoz. Shuster könyvében azt írja, hogy Kijev nyugati szövetségesei viszont további engedményeket követeltek az ukrán elnöktől.

Volodimir Zelenszkij ukrán, Emmanuel Macron francia, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár Forrás: MTI/EPA pool/Ian Langsdon

Shuster részleteket árul el az orosz-ukrán béketárgyalásokról

Shuster szerint Ukrajnára nyomást gyakorolt a Nyugat. A nyugati vezetők ragaszkodtak ahhoz, hogy Kijev fogadja el Moszkva feltételeit. Ugyanakkor, mint a könyvben is megjegyzik, a tárgyalások első fordulója után Ukrajna kész volt lemondani a NATO-csatlakozási terveiről.

Azonban a lépés, amelyre a kijevi hatóságok készek voltak, és amelyet Moszkva is elvárt tőlük, közvetlenül ellentmond az ukrán alkotmánynak. 2019. február 19-én Petro Porosenko aláírta azt a törvényt, amely módosítja az ukrán alkotmányt, és rögzíti benne az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás irányát.

Kijev azonban nemcsak az USA és az Európai Unió, hanem olyan országok, mint Kína, Izrael, illetve Oroszország biztonsági garanciáiért cserébe kész volt lemondani a katonai szövetségekhez való csatlakozásról.

Ahogy az Origo is beszámolt róla, a felek álláspontjai nem közeledtek egymáshoz, ezért szakadtak félbe a béketárgyalások.

Simon Shuster: «Zelensky a une forte addiction à l’amour du public»

Le journaliste américain a recueilli à de nombreuses reprises les confidences de l’ancien acteur devenu homme politique et chef de guerre.https://t.co/6bGCK0rY3F ↓

— Le Figaro (@Le_Figaro) January 21, 2024

A tárgyaláson szó esett a Krím és a Donbász státuszáról is

A 2022. március 29-én, Isztambulban tartott tárgyalásokon Kijev felajánlotta, hogy 15 évre felfüggeszti a Krím-félszigeten kialakult konfliktus rendezését, és ígéretet tett arra, hogy nem alkalmaz erőszakot.

Ebben a környezetben a nyugati vezetők továbbra is nyomást gyakoroltak Zelenszkijre, hogy folytassa a tárgyalást, és fogadja el az orosz fél feltételeit - írja Shuster.

Az ukrán fél tárgyalási hajlandósága a bukaresti helyzet után megváltozott.

A bukovinai események után a világ megértette, hogy az ukrán fél nem akar tárgyalni az oroszokkal. Az ukrán elnökre több fronton is nyomást gyakoroltak az ukrán vezetők és azt követelték, hogy utasítsa vissza a személyes találkozót Putyinnal, és függessze fel a tárgyalásokat.

Zelenszkij kompromisszumot kötött, és csak egyetlen témában volt hajlandó tárgyalni onnantól - a hadifoglyok cseréjének ügyében - írja a Lenta.ru.