Az ukrán hadsereg becslése szerint 500 ezer új katonára lenne szüksége, hogy hatékonyan felvegye a küzdelmet a frontszakaszokon bevetett, az orosz hivatalos közlés szerinti összesen 617 ezer orosz katona ellen. Ennyi új kiképzett harcosra lenne szükség ahhoz, hogy a fáradt, radikálisan kihasznált alakulatok hazatérhessenek pihenni, és helyettük egy rotációs váltás érkezzen.
Az ukrán hadsereg saját nyilvános adatai szerint 850 ezer katonával rendelkezik – a háború kirobbanásakor rengeteg ukrán jelentkezett önként szolgálni hazafias okokból, sok ezren külföldről kiépített egzisztenciájukat hagyták ott, hogy az országot megtámadó orosz hadsereg ellen harcoljanak.
Lassan két évvel a háború elkezdődése után ez a lelkesedés drámai módon visszaesett,
és ennek csupán az egyik összetevője az, hogy a háború állóháborúvá, vérszivattyúvá változott, a frontvonalon a túlélés esélye nagyon lecsökkent, az elesettek száma százezres.
A mozgósítás ügyének a legnagyobb kerékkötője az, hogy a hadsereg munkaképes férfiakat von el a termelésből, ennek pedig már statisztikailag látható, súlyos hatása van az ukrán gazdaságra.
Az ukrán GDP ötödét, vagyis 214 milliárd dollárból 46 milliárdot költ az állam a háborúra
– ennek felét a hadsereg kiadásaira, a negyedét pedig a hadiipari szektor fejlesztésére költik; az állami költségvetés majdnem egésze a háború finanszírozására megy el, míg az ukrán állam költségeit, az ukrán gazdaság működtetését az amerikai és az európai támogatásokból tudják csak állni – írja a Politico.
Félmillió új katona kiállítása becslések szerint 12 milliárd euróba kerülne az ukrán államnak; egy ukrán katona pénzügyi fedezetét hat ukrán állampolgár adói képesek garantálni, így
500 ezer új katona hadrendbe állításához 3 millió új adófizető megjelenése lenne szükséges.
Az új, átdolgozott mozgósítási törvényen már dolgozik az ukrán kormány, mihamarabb el akarja fogadtatni a kijevi parlamenttel, a matek azonban az újabb törvényhozási körben is rendkívül nehéz lesz - írja a Mandiner.