Emmanuel Macron után már Ursula von der Leyen is a háborúról beszél

Az Európai Parlament plenáris ülésén az európai biztonság és védelem megerősítéséről folytattak vitát, ami hivatott volt áttekinteni a 2023-ra vonatkozó közös kül-, biztonság- és védelempolitikáról szóló kétéves jelentést is. Ursula von der Leyen is részt vett a vitán mint az Európai Bizottság elnöke, aki kilátásba helyezte egy kijevi székhelyű iroda felállítását és közös hadi beszerzéseket Ukrajna számára. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője ezzel szemben a békéről beszélt – számol be minderről a Magyar Nemzet.

Az Európai Parlament plenáris ülésén az európai biztonság és védelem megerősítéséről folytattak vitát. 

Az elmúlt időszakban számos európai illúzió szertefoszlott. Az illúzió, hogy a béke állandó. Az illúzió, hogy a gazdasági jólét többet számít Putyinnak, mint a szabad és demokratikus Ukrajna elpusztítása

 – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a vita kezdetén. 

Egyre gyakrabban beszélnek a NATO és Oroszország közötti közvetlen háborúról
Fotó: MTI/EPA/Bloomberg pool/Stefan Wermuth 

A bizottság elnöke a jelenleg zajló konfliktusokra reflektálva elmondta, hogy mivel nagyon is valós európai kockázattal járnak, Európának fel kell ébrednie. Az elnök üdvözölte, hogy a nemzeti védelmi költségvetések máris húsz százalékkal emelkedtek a tavalyi évhez képest. A NATO pedig nemrég jelentette be, hogy várakozásai szerint idén 18 tagja fogja túllépni a kétszázalékos védelmi célt, szemben az egy évtizeddel ezelőtti mindössze három taggal – írja a Magyar Nemzet.

Magyarország tíz éve, 2014-ben mindössze a GDP 0,9 százalékát fordította a védelmi kiadásokra, mára ez a szám 2,4 százalékra nőtt (meghaladva a NATO által elvárt két százalékot). Ezzel Magyarországon a legmagasabbak között van a honvédelmi kiadások aránya a nemzeti össztermékhez képest.

Az Európai Bizottság elnöke több bejelentést, előrejelzést is tett a jövőre nézve:

• A további európai védelmi együttműködések ismét megerősítette, hogy újrázása esetén egy védelmi biztosi tisztséget is létrehozna.
• Kijevben védelmi innovációs irodát fog létrehozni az EU. Ezáltal Ukrajna így még közelebb kerül Európához, és minden tagállamnak lehetővé teszi, hogy Ukrajna harctéri tapasztalataiból és az ipari védelmi innováció terén szerzett tapasztalataiból merítsen – vélekedett.
• A befagyasztott orosz eszközök felhasználása katonai eszközök közös EU-s szintű beszerzésére Ukrajnának. – Nem is lehetne nagyobb hasznát venni ennek a pénznek, minthogy Ukrajna és egész Európa biztonságosabbá váljon – fogalmazott. 

Ahogy megírtuk, korábban Macron francia elnök szinte napra pontosan két évvel az orosz-ukrán háború kirobbanása után arról beszélt, hogy nem szabad kizárni a nyugati csapatok Ukrajnába küldését.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke a béke hangját vitte a terembe. 

Európának stabilitásra, békére és prosperitásra van szüksége. Ezért támogatjuk a közös védelem politikát, valamint az európai védelmi ipar megerősítését elősegítő kezdeményezéseket, és az uniós elnökségünk alatt, a magyar elnökség alatt is ez prioritásunk lesz

- tájékoztatta a plénumot a képviselő.

Gál Kinga sajnálatosnak nevezte, hogy a vitatott kétéves jelentés ideológiai alapokon készült, ahelyett, hogy az Unió versenyképességének romlását próbálná visszafordítani. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte a jelentésbe becsempészett, Magyarországot elítélő gondolatokat, mivel Magyarország elítéli az orosz agressziót, erején felül segíti az ukrajnai menekülteket és a béke pártján áll.

A vitán ugyanis nemcsak egy témát beszéltek meg, hanem a 2023-ra vonatkozó közös kül-, biztonság- és védelempolitikáról szóló kétéves jelentés áttekintését is elvégezték. A jelentés olyan kifejezéseket is tartalmaz, amelyek szerint a tagállamok aggodalmukat fejezik ki vagy erősen elítélik Magyarország álláspontját bizonyos kérdésekben.