Kétes kimenetelű amerikai atomtervek Ukrajnában

A Hmelnickij Atomerőmű harmadik VVER-1000 típusú egysége

Fotó: ecoaction.org.ua

Nemrég meglepő interjút adott a Reuters hírügynökségnek Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter, aki arról számolt be, hogy egy „agresszívabb ütemterv” alapján már az idei évben négy atomerőművi egység építését kezdik el a nyugat-ukrajnai Hmelnickij Atomerőmű telephelyén. A beszámoló szerint két orosz, VVER-1000 típusú egységet kívánnak megépíteni, de inkább befejezni, mindezek mellett pedig két amerikai AP-1000 típusú blokk építését is tervezik. Az ukrán energetikai miniszter fő üzenete az volt, hogy Ukrajnában „Európa legnagyobb atomerőműve épül meg.” Ugyanakkor egy szó sem esett arról, hogy Ukrajna képes lehet-e az ukrán-orosz fegyveres konfliktus, a politikai zűrzavar és a súlyos gazdasági nehézségek közepette atomerőművi beruházást indítani.

A Hmelnickij Atomerőmű harmadik VVER-1000 típusú egysége 
Fotó: ecoaction.org.ua

Az ukrán Hmelnickij Atomerőműben az első két orosz VVER-1000 típusú egységet 1987-ben, illetve 2004-ben helyezték üzembe. A 3-4. blokkot 1985-ben és 1986-ban kezdték el építeni, de a csernobili katasztrófát követően az atomellenes tüntetések hatására a projektet leállították. Az egyes blokkok készültségi szintje egy 2012-es hatásvizsgálati tanulmány szerint 35-40, illetve 5-10 százalék. 

2008-ban a befejezésről szóló tendert a Roszatom leányvállalata nyerte meg úgy, hogy a beszerzési eljárás során az amerikai Westinghouse elállt a részvételtől, majd 2015-ben Kijev felmondta az ukrán-orosz megállapodást a projekt befejezéséről. Egy darabig ezután az volt mondás, hogy a cseh SKODA fogja a reaktorokat legyártani és megépíteni az egységeket… 

Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében erről a projektről már a legelején nemzetközi környezeti hatásvizsgálatot kellett indítania, de ez mindmáig zavaros.

 2012-ben ugyan elindult a konzultációs folyamat elindult, Magyarország is kapott a hatásvizsgálattal kapcsolatos dokumentumokat, de az egész folyamat 2015-ben aztán leállt, végül 2018-ban a reaktor szállítójának és a beruházó változása miatt ez folyamat újraindult. Ukrajna ezt követően egyes országokkal folytatott konzultációt, másokkal, mint például Magyarországgal a kérés ellenére sem, hírek szerint 2017-óta Magyarország nem kapott hivatalos tájékoztatást a projekttel összefüggésben.

Ez a mostani helyzet azonban teljesen más, mint az akár tíz, húsz vagy negyven évvel ezelőtti. Egyrészt, ha belegondolunk egy, 40 éve már részben elkészült épületszerkezetekről és berendezésekről beszélünk, amelyek folyamatosan ki voltak téve az időjárási viszonyoknak, ezért az állapotuk, illetve használhatóságuk erősen kérdéses. 

Másrészt pedig teljesen más a műszaki tartalom, a technológia tervezett szállítója, ráadásul kettő helyett már négy blokkot szeretne építeni Ukrajna a telephelyen.

A Hmelnickij Atomerőmű negyedik, VVER-1000 típusú egysége 
Fotó: ecoaction.org.ua

Ukrajna most a két orosz VVER-1000 típusú egységet a Bulgáriától vásárolt két reaktortartály és egyéb berendezések beépítésével kívánja megvalósítani. A bolgár reaktorok azért jöhetnek szóba, mert 2012-ben Bulgária politikai okokból felmondta a Belenei Atomerőmű két VVER-1000 típusú egység megépítésére kötött szerződést. Ugyanakkor két reaktortartályt, a gőzfejlesztőt és néhány más berendezést addigra már leszállított az orosz fél, így azokat azóta is a telephelyen tárolják és eladók. 

Mindezek mellett az a leginkább ijesztő, hogy ezt a két egységet Ukrajna bizonyára amerikai segítséggel kívánja befejezni, „összelegózni”, ami kritikus körülmény. 

Az ukrán-amerikai duó úgy próbál majd VVER-1000 típusú egységeket megépíteni, hogy nem ők fejlesztették ki ezt a típust, ezért nem is rendelkezhetnek a beruházás megvalósításához szükséges tudással és technológiákkal. De emlékezzünk arra is, hogy az amerikai Westinghouse már egy jó ideje próbál orosz reaktorokba üzemanyagot gyártani, miközben korábban számos műszaki rendellenesség fordult elő az utángyártott üzemanyagokkal. 

Nemrég kiderült, hogy már most késik a cseheknek szánt nyugati üzemanyag, sőt néhány a cseh kormány már azt is bejelentette, hogy kizárta az amerikai céget az új atomerőmű építési tenderéből. 

A telephelyen építendő két amerikai AP-1000 típusú egységgel kapcsolatban pedig az a legfőbb probléma, hogy Európában még sehol sem engedélyezték, az építésükkel az Egyesült Államokban is probléma volt. Mindezeket részletesen vizsgálni kellene és például a környezeti hatásvizsgálatot és a szükséges engedélyezési eljárásokat is ezek alapján kellene lefolytatni. De láthatóan Ukrajna ezekkel nem kíván érdemben foglalkozni és várhatóan már idén nyáron vagy ősszel megkezdődnek a négy blokk építését szolgáló munkálatok. Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter is így fogalmazott a Reuters interjúban: „azonnal meg akarjuk csinálni a harmadik és a negyedik egységet.”

Mindezektől függetlenül, különös módon azonban most nem hallatják a hangjukat az „aggódó” nyugati politikusok, nem jelennek meg írások és nem szólalnak meg atomellenes politikusok és kormányok a nukleáris biztonság garantálásával, a számtalan nemzetközi nukleáris biztonsági követelménynek való megfeleléssel, az engedélyezéssel, a környezetvédelmi hatásvizsgálattal, vagy éppen a telephely alkalmasságával kapcsolatban. Ukrajna úgy szeretne az Európai Unió tagja lenni, hogy láthatóan semmibe veszi azokat az európai szabályokat, amelyek a nukleáris biztonság garantálására és az engedélyezi eljárásokra vonatkozóan nagyon szigorú követelményeket fogalmaznak meg. 

Szerző: Hárfás Zsolt, atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője