Macron háborújához irtózatosan sok pénz kellene

Az olasz állampolgároknak mindössze 28 százaléka gondolja úgy, hogy országának emelnie kellene a katonai kiadásokat, míg 62 százalékuk ugyanannyit vagy kevesebbet szeretne fizetni. Emmanuel Macron a nyilatkozatai alapján háborúba vezetné Európát, de úgy látszik, ehhez sem a pénz, sem az akarat nincs meg a kontinens jelentős részén.

Háborús lázban ég a francia elnök, annak ellenére is, hogy a NATO európai tagországai még mindig nem költenek eleget a védelmi célokra. Ezen országoknak még évi plusz 56 milliárd eurót kellene találniuk ahhoz, hogy elérjék a szövetség védelmi kiadási célját – derül ki az Ifo német gazdaságkutató intézet a Financial Timesnak készült kutatásából. 

Az adatok szerint a bajt csak tetézi, hogy számos olyan EU-tagországban, ahol a legnagyobb hiányosságok vannak a NATO védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzésében – azaz, hogy az elérje a bruttó hazai termék két százalékát –, az adósság és a költségvetési hiány is az egyik legmagasabb Európában. Ezek közé az államok közé tartozik Olaszország, Spanyolország és Belgium is.

Az Egyesült Államok vezette szövetség 32 tagjának törekvése a védelmi kiadások növelésére válasz Oroszország teljes körű Ukrajna-inváziójára. Ugyanakkor ezek a pluszkiadások egyben növelik a költségvetési nyomást Európában akkor, amikor egyébként is alacsony a gazdasági növekedés szintje.

A kép illusztráció!  Fotó: AFP/Anatolii Stepanov

 A közgazdászok szerint emiatt nehéz lesz a lemaradók számára a szakadék áthidalása.

A magas adósságszinttel és magas kamatköltséggel rendelkező országoknak nincs sok tere az adósságuk növelésére, így ennek egyetlen igazi módja a kiadások csökkentése más területeken

– mondta Marcel Schlepper, az Ifo közgazdásza.

Ez nem könnyű, ahogy azt láttuk, amikor Németország megpróbálta csökkenteni a mezőgazdasági gázolaj támogatását, a gazdák tiltakoztak.

🇩🇪 The German farmers have successfully blocked dozens of highways with the help of the German truckers.

This is my view up on a tractor on the A2 - Europe’s busiest highway.

I’m blown away. History in the making. pic.twitter.com/td4XkNACQf

— Eva Vlaardingerbroek (@EvaVlaar) January 8, 2024

Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője ugyanakkor a héten elismerte, hogy „javultak” az EU azon erőfeszítései, hogy az összes NATO-tag elérje a kétszázalékos küszöböt. Washington régóta szeretné, ha Európa többet költene saját védelmére.

A 2024-es büdzsé alapján Magyarország a GDP 2,1 százalékát fordíthatja majd a honvédségre.
Ez a kérdés Donald Trumpot foglalkoztatta elnökként és jelöltként is. Februárban kijelentette, hogy Oroszország „bármit megtehet, amit akar” a NATO-tagokkal, amelyek nem teljesítik a kiadási célokat - írja a Magyar Nemzet.

Donald Trump volt amerikai elnök egy korábbi nagygyűlésen megismételte egykori szavait, hogy nem fogja megvédeni azt a nemzetet, amelyik elmarad a fizetésekkel, és „bátorítani” fogja az agresszorokat, hogy „tegyenek, amit akarnak”.

Tavaly a NATO teljes 1,2 milliárd eurós védelmi kiadásának kétharmadát az Egyesült Államok fizette be, ami több mint kétszerese az EU-tagok, illetve az Egyesült Királyság és Norvégia által elköltött 361 milliárd eurónak.

Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy a tagok kétharmada teljesíti idén a kétszázalékos célt, míg 2014-ben,  amikor Oroszország annektálta a Krím félszigetet, mindössze három ilyen ország volt.

A Pantheon Macroeconomics szerint az eurózóna országai jó úton haladnak amellett, hogy megduplázzák védelmi kiadásaikat a 2021-es 150 milliárd euróról a 2026-os 320 milliárd euróra. A NATO-tagok közül legutóbb Norvégia jelentette be, hogy eléri a célt, miszerint 2024-ben, egy évvel a tervezettnél előbb, teljesíti a szövetség kétszázalékos elvárását.

Lorenzo Codogno, olasz gazdasági tanácsadó ugyanakkor azt mondta, hogy a tavalyi évben a GDP 140 százalékát meghaladó adósságállományú Olaszországnak „nehéz lenne” elérnie a NATO-célt.

Az orosz fenyegetést nem tartják elég veszélyesnek ahhoz, hogy indokolják például a jóléti kiadások csökkentését, azért, hogy inkább helyet adjunk a fegyvereknek

– mondta.