Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Európában továbbra is elképesztő méreteket ölt a háborús pszichózis, ugyanis több ország vezetője is teljes mellszélességgel támogatja a háború folytatását. Emmanuel Macron francia elnök egyre erőszakosabban erőlteti, hogy még több fegyvert, pénzt és katonát kell Ukrajnának adni, miközben Európa biztonságát egyre nagyobb veszélynek teszik ki. Több biztonságpolitikai szakértő is hangot adott már azon véleményének, miszerint ha nem vetnek véget a liberális mainstream és a háborúpártiak ámokfutásának, az világháborúhoz vezethet.
Épp a minap számolt be róla egy összefoglalóban a Magyar Nemzet, hogy egyre több vezető politikus fogalmazza meg aggodalmait egy harmadik világháború kirobbanására vonatkozóan. Kedden pedig Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője beszélt erről.
Miközben Ukrajnában egyre véresebb a háború, az egyik legfontosabb tanulság az, hogy az EU védelmi ipara és katonai képességei meglehetősen alulfinanszírozottak, és hiába a NATO tagja több európai ország is, így hazánk is, arra sincs semmi garancia, hogy az Egyesült Államok tűzbe tenné a kezét Európáért egy esetleges támadás esetén. Amennyiben Oroszország Ukrajna után más európai országokat venne célba, az minden bizonnyal világháborúhoz vezetne – írta a portál.
Oroszország fenyegeti Európát, mind az Ukrajnában zajló háborújával, mind az uniós tagállamok elleni hibrid támadásokkal
– idézte a Financial Times brit gazdasági lap Josep Borrell kedden Brüsszelben elmondott beszédét. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint egy hagyományos értelemben vett háború Európában „már nem fantázia”.
A lap kiemelte, hogy a mostani volt az első alkalom, hogy Borrell ilyen nyíltan beszélt a háború kirobbanásáról.
Borrell az amerikai álláspontra is kitért, mondván, nem biztos, hogy fölöttünk lesz „az amerikai ernyő, amelyre a hidegháború óta támaszkodunk”.
Mindeközben Borrell arról is beszélt, hogy Ukrajna nyugati támogatói nem biztosítják az ország számára azokat a légvédelmi rendszereket, amelyekre szüksége van.
A Nueva Economia Fórum nevű spanyol szervezet brüsszeli konferenciáján Borrell tehát emlékeztetett, hogy Kijev már régóta kéri szövetségeseit, hogy sürgősen küldjenek Patriot rakétarendszereket az orosz támadások kivédésére.
"Elképzelhetetlen, hogy ne tudnánk rendelkezésükre bocsátani őket, tekintve, hogy a nyugati hadseregek mintegy 100 Patriot üteggel rendelkeznek, és mi mégsem vagyunk képesek ebből hetet küldeni számukra, kétségbeesett kérésükre sem" – hívta fel a figyelmet.
Kedden egy ukrán drón zuhant bele a zaporizzsjai atomerőmű hatos blokkjának tetejébe. Később az orosz állami nukleáris ügynökség, a Roszatom közölte, hogy három ember megsebesült a dróntámadás-sorozatban, amikor egy drón a telephely étkezdéjéhez közeli területet találta el, amely egyértelműen az orosz–ukrán háború hozadéka. Ismét egy lépéssel közelebb vagyunk az atomháborúhoz. Mindeközben a kontinensen soha nem látott méretű háborús pszichózis uralkodott el. Emmanuel Macron francia elnök még februárban úgy nyilatkozott, hogy nem kizárt a NATO-csapatok küldése Ukrajnába, hiszen az oroszok jelenleg győzelemre állnak. Ezt követően különböző országok sorra jelentették be, hogy
támogatják a franciák világháborús tervét. A németek, a lengyelek, az amerikaiak már az esetleges bevonulást tárgyalhatják titokban. Napról napra egyre közelebb vagyunk a harmadik világháborúhoz.
Washingtonba utazott David Cameron brit külügyminiszter, azzal az elsődleges céllal, hogy Ukrajna támogatásának folytatására biztassa az amerikai törvényhozást.
A londoni külügyi tárca keddi tájékoztatása szerint Cameron azt kéri majd a kongresszus meghatározó befolyású illetékeseitől, hogy "változtassanak az Ukrajnával kapcsolatos beszédmódon", és hagyják jóvá Ukrajna számára azt a 60 milliárd dollárnyi kiegészítő finanszírozást, amelyről jelenleg folyik a vita a törvényhozásban.
Cameron a brit külügyminisztérium ismertetése szerint hangsúlyozza washingtoni tárgyalásain az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozásának fontosságát is, és azt, hogy folytatni kell Ukrajna katonai és humanitárius támogatását.
"Stratégiai célunk Ukrajna megsegítése" – mondta korábban Laurynas Kasciunas litván védelmi miniszter. Közölte, hogy országa és a többi szövetséges állam ellátja Ukrajnát a számára nélkülözhetetlen fegyverekkel és katonai felszerelésekkel.
Litvánia azt tervezi, hogy 2024-2026 között legalább 200 millió euró (78,8 milliárd forint) katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Oroszország Ukrajna elleni háborújának bő két évvel ezelőtti kezdete óta a balti állam 605 millió euró katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.
Ingrida Simonyte litván kormányfő korábban bejelentette, hogy országa további katonai segély gyanánt háromezer drónt vásárol idén Ukrajna számára, mintegy 2 millió euró értékben.
Ahogy megírtuk, Emmanuel Macron február 26-án egészen megdöbbentő kijelentést tett. A francia elnök akkor arról beszélt, hogy ma már nem lehet kizárni a NATO-csapatok küldését Ukrajnába.
„Nincs konszenzus ezen a ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” – mondta, majd hozzátette, hogy semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – jelentette ki. Arról is beszélt, hogy Franciaország továbbra is a stratégiai bizonytalanságot alkalmazza, vagyis szerintük a kiszámíthatatlanság jó taktika az oroszok elleni harcukban. Ekkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a franciák mellett mely NATO-országok tervezik még a katonák küldését Ukrajnába. Egy viszont bizonyos volt, mivel a francia elnök többes számban beszélt, így már akkor léteznie kellett egy erre vonatkozó tervnek.
Nem sokkal azt követően, hogy Macron ismertette tervét, kiderült az is, hogy a NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak, legalábbis erről beszélt a lengyel külügyminiszter. Radoslaw Sikorski úgy fogalmazott, hogy
köszönöm azoknak az országoknak, melyek vállalták ezt a kockázatot. Én tudom, melyek ezek az országok, de nem mondhatom el. Ellentétben más politikusokkal.
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken múlt kedden érkezett Franciaországba. A versailles-i fegyvergyárban a francia védelmi miniszterrel nézte meg azokat a katonai felszereléseket és lőszereket, amelyeket Franciaország Ukrajnába küld, majd Párizsban a francia külügyminiszterrel találkozott. Stéphane Séjournéval a főbb nemzetközi válságokról, így az izraeli és az ukrajnai háborúról is beszéltek. Az egyeztetés után mindketten megerősítették, hogy az Egyesült Államok és Franciaország is folytatni akarja Ukrajna katonai támogatását.
Minden nap azon dolgozunk, hogy hatékonyan megakadályozzuk fegyverek és felszerelések Oroszországba szállítását Iránból, Észak-Koreából és Kínából
– mondta Antony Blinken, aki Ukrajna esetleges NATO-tagságára is kitért, és azt mondta, hogy Ukrajna előbb-utóbb csatlakozni fog a szövetséghez. Antony Blinken kedd este Emmanuel Macron francia elnökkel is egyeztetett, a tárgyaláson a háború kérdése szintén szerepelt a főbb témák között.
Amerikai lapértesülések szerint, ahogy korábban megírtuk, Macron bizalmas telefonbeszélgetést folytatott Joe Biden amerikai elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral. Ennek során megpróbálta meggyőzni őket, hogy lépjék át a vörös vonalakat, és ne vegyék tovább figyelembe az oroszok kéréseit. Macron abban bízik, hogy a Nyugat képes lesz egységesen fellépni Oroszországgal szemben, így kemény üzenetet tudnak küldeni Vlagyimir Putyin elnöknek.
Az Egyesült Államokban idén ősszel tartanak elnökválasztást, amelyen jó esélyekkel indul az ország előző elnöke, a republikánus Donald Trump is, aki korábban utalt arra, hogy azokat az országokat, amelyek védelmi kiadásai nem érik el a NATO kétszázalékos küszöbét, nem kellene megvédeni. A Magyar Nemzet összefoglalója szerint a tavalyi statisztikai adatok szerint a tagállamok jelentős részének nem sikerült a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítania. Egyelőre nem látni, hogy hogyan végződhet a Moszkva és Kijev közötti konfliktus, ám azt ki lehet jelenteni, ha elzárják a csapokat Ukrajna partnerei, aligha lesz esélye a posztszovjet országnak ellenfelével szemben. Korábbi híradásokban azt sem zárták ki szakértők, hogy Oroszország újabb területeket foglalhat el, valamint megerősítheti jelenlétét a már elfoglalt térségekben.
Márpedig, ha az európai országok saját védelmük megerősödésére kívánnak fókuszálni, csökkenteni kell a Kijevnek nyújtott segítséget.
Európa sajnos egyre közelebb sodródik a harmadik világháborúhoz; kérdés, mikor győz a józan ész?
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
